Valamennyi szankció alól mentesülnek a humanitárius segélyek

Az Egyesült Államok történelminek nevezte a döntést, mint amely életeket ment meg, és kezeli a szankciók miatt megakadályozott segélyszállítmányok régóta húzódó kérdését. A határozat előírja, hogy „a kifizetések, gazdasági források, illetve a javaknak és szolgáltatásoknak rendelkezésére bocsátása a humanitárius segítség időben történő nyújtásához, illetve humán szükségletek támogatását célzó egyéb tevékenységek” engedélyezettek, és „nem sértik a Biztonsági Tanács által elrendelt vagyonbefagyasztásokat és szankciórendszereket”.

A határozat az ENSZ szervezeteire és a világszervezet különböző humanitárius akcióiban részt vevő segélyszervezetekre vonatkozik. A kötelező érvényű határozatot haladéktalanul üdvözölte több segélyszervezet, közöttük a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), a Mercy Corps és a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC). Az Egyesült Államok és Írország kezdeményezte határozattervezet szavazásánál India tartózkodott, ellenszavazat nem volt.

Rucsira Kamodzs indiai ENSZ-nagykövet, a BT soros elnöke a tartózkodást indokolva kifejtette: bizonyított esetek miatt attól tartanak, hogy terrorszervezetek – közöttük az Iszlám Állam és az al-Kaida – a humanitárius segélyekre vonatkozó mentességi lehetőségekkel visszaélve megkerülik az ellenük elrendelt szankciókat. Hozzátette: térségükben arra is volt példa, hogy terrorista csoportok – közöttük az ENSZ BT listáján szereplők is – magukat humanitárius vagy civil szervezetnek álcázva kerülték ki a büntetőintézkedéseket.

A nagykövet újabb határozatot szorgalmazott a mentességi helyzetek ellenőrzéséről, illetve az olyan esetek jelentéséről, amelyek nem tesznek maradéktalanul eleget a pénteken elfogadott határozatnak. A szavazás előtt Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet közölte, hogy a világ vezető humanitárius adományozójaként az Egyesült Államok elismeri: „mindent tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy segítsük humanitárius partnereinket eljutni a világ legsérülékenyebb embereihez, tekintet nélkül arra, hol élnek, kivel élnek együtt és ki ellenőrzi a területüket”.

Jelenleg tíznél több ENSZ-szankciórendszer van érvényben, ezek egyebek mellett Észak-Koreát, Líbiát, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és a tálibokat sújtják. Tavaly a tálibok afganisztáni újbóli hatalomra kerülése után az ENSZ jószándékáról tanúbizonyságot téve mentesítette a szankciók alól az ázsiai országba irányuló segélyszállítmányokat.