Jourová hangsúlyozta: a demokrácia is veszélybe kerül, ha egy tagállamban nincs médiaszabadság, médiapluralizmus. Mint mondta, aggodalomra adnak okot a 2021-es jogállamisági jelentésnek a lengyel médiapiaccal, médiahatósággal és az újságírók biztonságával kapcsolatos észrevételei.

Hirdetés

„Attól tartunk, hogy a média ‘újralengyelesítése’ szembe megy uniós értékeinkkel, valamint a belső piac szabályaival is” – emelte ki. A biztos szerint az új lengyel médiatörvénymódosítási tervezet elfogadása esetén még több aggály merül fel a lengyel jogállamisággal kapcsolatban. Hozzátette: a Európai Bizottság olyan törvényen dolgozik, amely lehetővé teszi majd a fellépést azok ellen, akik a médiaszabadságot veszélyeztetik.

Jourová a lengyel igazságszolgáltatás helyzetével kapcsolatban emlékeztetett: az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kérte Lengyelországra az Európai Bíróságtól, mindaddig, amíg a varsói vezetés nem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését. Ezt korábban az uniós bírói testület elrendelte, de ennek a bizottság véleménye, a lengyel kormány nem tett eleget. Jourová felhívta a figyelmet: az Európai Bíróság határozatai kötelező érvényűek Lengyelországra és minden más uniós tagállamra nézve.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában elmondta: „ez a vita újabb példa arra, hogy az EP félreértelmezi saját szerepét, és ismét politikai ítélőszéket játszik, szankciókat követelve.”

Mint mondta, az uniós törvényhozó testület mindig talál ürügyet arra, hogy a sokszínűség és az elfogadás jegyében támadja azokat, akiknek eltérő a véleménye.

A képviselő szerint a vita eredetileg a lengyel médiatörvény módosításáról szólna, de az EP más területeken is támadja Lengyelországot, noha – mint minden más tagállamnak – joga van ahhoz, hogy a médiapiacára vonatkozó szabályokat alakítsa. Hozzátette: ha ezzel kapcsolatban aggályok merülnének fel, akkor ott vannak a lengyel versenyjogi hatóságok, bíróságok akik döntést hoznak az ügyben, de nem az EP feladata, hogy erről ítélkezzen, sőt alkotmányos hatáskörökbe beavatkozzon.

„Lengyelországnak joga van dönteni saját igazságügyi rendszeréről, a bevándorlás kérdéséről, a gyermekek oktatásáról, és a családjogról. Az EP-nek ebbe nem lehet beleszólása” – szögezte le.

Korábban írtuk