Fotó: MTI/EPA/action press pool/Christian Marquardt
Malu Dreyer, Rajna-vidék-Pfalz miniszterelnöke
Hirdetés

Az idei választási szuperév első két tartományi megméretése annak ellenére is átrajzolta a politikai erőviszonyokat Németországban, hogy abban a két nyugati tartományban, ahol a múlt hétvégén az urnákhoz járultak, látszólag nem változott semmi. A mélyben azonban megmozdultak a tektonikus lemezek, ami egy hatalmas politikai földrengés vészjósló előjele. A szeizmológusok már mérik a rengéshullámokat, de a várható földmozgás erejét még nem tudják pontosan megjósolni.

A korábbi CDU-fellegvárnak számító Baden-Württembergben 2016-hoz hasonlóan ismét a Zöldek, Rajna-vidék-Pfalzban pedig az SPD kapta a legtöbb szavazatot. Előbbiben Winfried Kretschmann, a Zöldek vezetője eddig a CDU-val együtt kormányzott, de a választások után bejelentette, hogy vége a koalíciónak a CDU-val, ehelyett tárgyalásokat kezd a többi demokratikus párttal (azaz mindenkivel az AfD kivételével, amely gyakorlatilag elszigetelődött, mivel senki nem akar közösködni a szélsőségesnek bélyegzett bevándorlásellenesekkel, akik a két tartományi választáson a vártnál gyengébben szerepeltek).

Ahogy a közvélemény-kutatások előre jelezték, a CDU minden idők legnagyobb választási vereségét szenvedte el. 24,1 százalékos eredménye még a 2016-os történelmi mélyponthoz képest is további gyengülést jelent. A szomszédos tartományban, Rajna-vidék-Pfalzban a szociáldemokraták végeztek az első helyen. A CDU itt is tovább gyengült, 27,7 százalékos teljesítménye minden idők legrosszabbja. A harmadik helyre futottak be a Zöldek. A párt 9,3 százalékot szerzett, jobban szerepelt, mint 2016-ban, amikor épphogy csak átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Malu Dreyer szociáldemokrata miniszterelnök a közlekedési lámpa színei (piros, sárga, zöld) szerinti hárompárti koalícióban látja a jövőt. A sárga a liberális FDP-t jelenti, amely a mérleg nyelve lehet az új kormányban.

Még folynak a koalíciós tárgyalások Baden-Württembergben, ahol hasonló felállás jöhet létre, mivel a Zöldek az SPD-vel és az FDP-vel együtt kormányt tudnak alakítani. Itt erősebb a zöld lámpa fénye, mint a vörösé, de a szerkezet itt is felállítható. Vagyis könnyedén kihagyható a CDU a kormányból, annál is inkább, mert Winfried Kretschmann szerint a közös kormányzás rengeteg vitával és súrlódással járt. A harmadik koalíciós partner itt is a liberális FDP lehet. Hasonló következtetésre jutott a Tagesschauban megjelent véleménycikk szerzője is, aki szerint a két tartományi választás eredménye világossá tette, hogy nemcsak Angela Merkel, de a kereszténydemokraták nélkül is lehet kormányozni Németországban.

Korábban írtuk


Fotó: MTI/EPA/DPA pool/Marijan Murat
Winfried Kretschmann, Baden-Württemberg miniszterelnöke

Előre jelzi mindez a szeptemberi Bundestag-választások kimenetelét? Nem kizárt. A tel­jes balratolódás egyedüli akadálya a hanyatló CDU, amely országosan már csak 29 százalékon áll, és folyamatosan veszít az erejéből. Pártja szavazótáborának zsugorodását a leköszönni készülő Merkel szenvtelenül figyeli, és tétlenül nézi, hogy az új CDU-elnök, Armin La­schet még mindig nem talált magára. Ahogy ezt Orbán Viktor egy rádióinterjúban az uniós néppárti vita kapcsán mondta, ide már későn érkezett… Merkel tehát már nem húz, Laschet pedig még nem, ahogy ezt a mostani eredmény is mutatja.

A két nyugatnémet tartományi választás eredménye alapján úgy tűnik, csökken Armin Laschet esélye a kancellárjelöltségre is. Ahogy maga is belátta, „nem Istentől elrendeltetett, hogy a CDU adja következő kancellárt is”. Lars Klingbeil, az SPD főtitkára szerint a jelzőlámpa-koalíció országos szinten is elképzelhető.

A fiaskót látva egyre nagyobb a pánik a kereszténydemokraták soraiban is. A bajor miniszterelnök, Markus Söder (CSU) ébresztőt fújt, miután szavazók „hatalmas ütést mértek a CDU–CSU-pártszövetségre.”

– Tudtuk, hogy létrejött egy többség a CDU–CSU-n túl, de eddig biztosak voltunk benne, hogy a kancellárt mindenképp mi adjuk. Ez tegnap óta már koránt sincs így – mondta a választások másnapján a kancellárjelöltségre pályázó és eddig igencsak esélyesnek tartott bajor miniszterelnök, aki egyébként többször is világossá tette, hogy a maga részéről nem zárná ki a közös kormányzásból a Zöldeket.

A legmegdöbbentőbb, hogy a jelzőlámpaséma némi módosítással néhány keletnémet tartományban is működőképes. Itt is három lámpa van a foglalatban, de csak két szín világít: a vörös és a zöld. A sárga szín helyét Türingiában, illetve Berlinben már az NDK kommunista utódpártja, a Linke vette át. De még a hagyományosan konzervatív Szászországban is újabb két százalékot gyengült Merkel pártja a legutóbbi felmérés szerint.

Ebben szerepet játszhatott a közelmúltban kirobbant maszkbotrány is, amelyben a gyanú szerint az azóta lemondott Georg Nüßlein (CDU) 660 ezer euró jutalékot kapott a járvány elleni védekezéshez beszerzett védőfelszerelések árából. A közvetítésért kollégája, Nikolas Löbel zsebébe 250 ezer euró vándorolt. Azóta kiléptek a pártból és a frakcióból, de a botrány egyre dagad, és még sokáig elkíséri a pártot. A bizalomvesztés minden bizonnyal kitart a szeptemberi Bundestag-választásokig. A szavazók körében egyre nagyobb a felháborodás, mert miközben ezrek válnak munkanélkülivé, kis- és középvállalkozások mennek csődbe, családok megélhetése forog kockán, egyes politikusok a járvány haszonélvezőivé váltak.

Fotó: MTI/AP pool/Michael Sohn
Armin Laschet, észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök

A koronavírus miatti válság kezelésével szemben alapvetően nagy az elégedetlenség. Már nem igaz, hogy a járvány miatt elrendelt intézkedések a kormánynak kedveznek. A kormányzati döntésekkel már csak a németek 23 százaléka elégedett, 26 százalékuk elégedetlen, 51 százalékuk pedig nagyon elégedetlen. Az oltási kampányt lassúnak és bürokratikusnak tartják, a korlátozásokat pedig túlzónak. A CDU emellett komoly vezetési és ideológiai válságban szenved. Előbbi abból fakad, hogy Merkel még nem ment el, de már nincs is ott lélekben: a párt jövője szemmel láthatóan már nem érdekli. A frissen megválasztott elnök, Armin Laschet egyelőre a helyét keresi, miközben bevallva-bevallatlanul Markus Söderrel verseng a kancellárjelöltségért. Teszi mindezt az egyre mélyülő ideológiai és identitásválság közepette: a CDU már régóta csak a nevében keresztény, és sokak szerint minden, csak nem demokrata, miután Merkel kézi vezérléssel irányítja az országot. Ám egyre többen úgy látják, hogy a kancellár elfáradt, kiégett, és attól tartanak, hogy ez a fásultság magával ránthatja a teljes CDU-t. A párt konzervatív-polgári szárnya, az Érték­unió a Merkel előtti irányvonalhoz való visszatalálást sürgeti.

Ennek azonban a legfőbb akadálya maga Merkel, aki többször leszögezte, hogy kitölti a hivatali idejét. A növekvő elégedetlenségnek országosan is az lehet a következménye, ami Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban bekövetkezett: a CDU-tól balra álló erők összefogása és egy CDU nélküli baloldali kormány hatalomra kerülése.