Fotó: MTI/EPA, archív
Védőruhába öltözött egészségügyi dolgozók egy ebolavírussal fertőzött személyt temetnek
Hirdetés

Heiko Maas bejelentette: az ebolások utaztatását speciális légi konténerekkel oldják meg, kezelésük a neves berlini Charitéban történik. Január elején született a döntés: a fertőzötteknek készülő szállítómodulok négy méter hosszú és 2,4 méter széles konténerek, amelyeket minden légi teherjármű be tud fogadni. A landolás után a vírusfertőzött afrikaiakat konténerek szállítására alkalmas tehergépjárművekkel viszik az elkülönítő állomásokra.

Frank Hartmann, a német külügyminisztérium megbízottja a Der Spiegelnek úgy nyilatkozott, hogy a szállítóegységeket más, a segélyakcióban szintén részt vevő országoknak is a rendelkezésére bocsátják. A külügyminisztériumi válságmegbízott szerint sürgősen szükség van az ebolával megfertőződött ápolószemélyzet evakuálására, hogy Németországban megkaphassák az optimális gyógykezelést.

Az elkülönítők közül az egyik speciális intézmény a berlini Charité, ahol országos gyermekrákcentrum is működik. December közepén azonban az intézmény vezetése úgy döntött, hogy a súlyos ápolóhiány miatt nem fogad több új rákos gyereket. Ezt Ulrich Frei főigazgató jelentette be. Minden ötödik nővérállás betöltetlen – magyarázta a döntést. A kemoterápiás kezeléseket elhalasztják, az új betegeket más intézményekbe, Cottbusba, illetve Hannoverbe irányítják.

Tessék? A rákos gyerekeknek nincs hely, mert nincs elég nővér, aki beadja az infúziót? És ugyanebbe az intézménybe hamarosan ebolás betegek érkeznek! Mi folyik itt? Közben a német külügyminisztérium szóvivője megerősítette a Der Spiegel értesüléseit. Az ügy előzménye, hogy Jens Spahn egészségügyi miniszter ősszel Kongóban járt, és további német segítséget ígért az egyre súlyosbodó ebolajárvány megfékezésére. Ez kétségkívül nemes gesztus. De miért kell behurcolni Németországba a rettegett kórt?

Az ebolát potenciális biológiai fegyvernek tartják, mivel az egyik legvirulensebb kórokozó. Természetben való előfordulása és átterjedése az emberre pontosan nem ismert. Valószínűsíthető, hogy a vírust hordozó állatokkal való érintkezés a fertőzés forrása, innentől az azt elkapó személy vérével vagy más testnedveivel való érintkezés útján terjed. Cseppfertőzéstől normál körülmények közt nem kell tartani, de laboratóriumban létrehozott 0,8-1,2 mikrométer átmérőjű részecske már virulens, ezért a potenciális cseppfertőzés miatt A kategóriás biológiai fegyvernek minősül. Aeroszolként állatkísérletekben az eddig ismert legveszélyesebb válfaját, a zairei ebolavírust fertőzőnek találták.

Az ebola nagy halálozási arányú betegség. Eleinte a klasszikus vírusfertőzés tüneteivel jelentkezik: láz, izomfájdalmak, majd kialakulnak a vérzéses láz tünetei, a fokozott vérzékenység, hasmenés, hányás, végül a keringés összeomlik: többszervi elégtelenség és keringési sokk alakul ki. Az ebolavírus nemzetségébe tartozó különböző fajok által okozott megbetegedések klinikai megjelenésüket tekintve némiképp különböznek egymástól. Ami közös bennük, hogy a fertőzés után 2–21 nap lappangási időt követően jelentkeznek az első influenzaszerű tünetek. Később mellkasi fájdalom, nehézlégzés, étvágytalanság, hányinger, hasi fájdalom, zavartság, kóma lép fel, illetve a nyálkahártyákon és a bőrön pontszerű vérzések, testszerte kialakuló vizenyő és vérnyomásesés következik be.

A súlyosabb vérzéses tünetek megjelenése kedvezőtlenebb kimenetelt feltételez. Ennek ellenére a vérveszteség nem jelentős, a halált nem ez, hanem az ezzel párhuzamosan megjelenő többszervi elégtelenség (máj, vese) okozza, ami a szervezet folyadékháztartásának felborulása, az alacsony vérnyomás, a véralvadási zavarok és a szövetelhalások következtében fejlődik ki. A betegség legtöbbször rohamos gyorsasággal kezdődik: az első lázak után gyorsan megjelenik a hasmenés és a bőrkiütés. Nagyjából öt nap múlva eldől, hogy a beteg életben marad-e, vagy sem. Ha életben marad, akkor az ötödik-hatodik napon lassú javulás kezdődik, ez viszont borzasztó hosszú ideig tart. A gyógyuló ebolás beteg még hetekig nagyon elesett állapotban van. A lábadozás alatt gyakori tünet a fejfájás, fogyás, ízületi fájdalmak, tartós vérszegénység. Hetekkel a gyógyulás után is kialakulhat érhártyagyulladás a szemben, vagy heregyulladás, és még hetekig jelen van a beteg testnedveiben a vírus, tehát a személy végig fertőzőképes.

A betegségnek nincs speciális kezelése, a terápia gyakorlatilag a támogató kezelésekre korlátozódik. Tüneti kezelésként fájdalom-, lázcsillapítókat, nyugtatókat és hányáscsökkentő szereket adnak, lehetőleg szájon át, hogy a beteget ne kelljen megszúrni. A folyadékpótlás a kezelés legfontosabb eleme, emellett fenntartják a beteg keringését; ha vérzik, vért és plazmát adnak. Az egészségügyi személyzet védelme és a hosszú ápolási idő miatt a kezelés rendkívül drága: egy ebolás beteg ellátása hozzávetőleg kétmillió euróba, azaz közel 700 millió forintba kerül.

Tudomásunk szerint 2013 és 2016 között Nyugat-Afrikában az ebola 11 ezer halálos áldozatot szedett. A kongói járványt ráadásul épp a hírhedt zairei vírus (ZEBOV) okozza. Ez a legveszélyesebb, ugyanis a megfertőződött betegek 90 százaléka belehal a betegségbe. A járvány 2018 nyarán tört ki, a fertőzöttek száma azóta meghaladta a háromezer-háromszázat, kétharmaduk már nincs életben.

Tavaly nyáron az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett a Kongói Demokratikus Köztársaságban tomboló ebolajárvány miatt. Felszólította a szomszédos országokat, hogy növeljék a készültséget, mert attól lehet tartani, hogy a járvány más országokra és a szomszédos régiókra is átterjed. Az orvosok mai tudása szerint nem valószínű, hogy az ebola gyógyítását gyógyszerrel meg lehetne oldani. A vírusokat (néhány kivételtől eltekintve) az orvosságok csak elnyomják, szaporodásukat csökkentik.

A védekezés egyetlen módja a védőoltás, amelyet 2019 novemberében az EU, decemberben pedig az USA is engedélyezett. Van már tehát vakcina. De nincs kinek eladni. Beadni, tesztelni Afrikában lehet, de eladni már nem, mert ott hiányzik a fizetőképes kereslet.

Az ebolások Németországba szállítását tervező külügyminisztérium veszélyesnek minősítette a beutazást Kongóba. Közleményük szerint ennek oka a tomboló ebolajárvány mellett a kanyaró, a kolera, több trópusi betegség, köztük a malária, az AIDS, a fertőző agyhártyagyulladás (meningitisz), illetve a veszettség, valamint az egészségügyi ellátórendszer alacsony színvonala.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint viszont rendkívül kicsi a kockázata annak, hogy a járványt Európába is behurcolják. Ehelyett tudatosan és módszeresen beszállítják. Mire megy ki ez az ördögi játék? Kinek az érdeke mindez? Erre csak egyetlen logikus magyarázat adható: a német kormánnyal összejátszó vakcinagyártó óriáscégeknek, amelyek Afrikában nem tudnak oltóanyagot eladni. Németországban és Európában viszont egy esetleges ebolajárványtól tartva tolongani fognak az oltásért sorban álló, jól fizető páciensek!

Erre az aljas döntésre csak két magyarázat adható. Az első, hogy Heiko Maas megőrült és kezelésre szorul. A második ennél jóval sötétebb: az óriási üzlet várható nyeresége messze meghaladja a néhány ebolás beteg kezelésére fordítandó eurómilliókat.

Még egyszer a fontosabb dátumok: 2019. november: az EU engedélyezi az ebola elleni védőoltást. 2019. december: az USA is engedélyezi. 2019. december: nővérhiány miatt nem fogad több rákos gyereket a berlini Charité. 2020. január eleje: Heiko Maas bejelenti, hogy ebolás betegeket hoz a Charitéba gyógykezelés céljából, a szállítókonténereket pedig a többi, segítőkész EU-s országnak is nagyvonalúan felajánlja.

Ördögi terv, aljasabbat el sem lehet képzelni.