Vissza kell vonni az Iránt sújtó szankciók egy részét
A Nemzetközi Bíróság elrendelte az Iránt sújtó amerikai szankciók egy részének feloldását.
A hágai Nemzetközi Bíróság szerdán elrendelte a humanitárius segélyezést és a polgári repülésbiztonságot érintő, Iránnal szembeni amerikai szankciók feloldását. Teherán üdvözölte a döntést, Washington viszont úgy reagált, hogy Irán politikai célokra használja a törvényszéket.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Szerdán kiadott ideiglenes végzésében a törvényszék annak biztosítására szólította fel az Egyesült Államokat, hogy a Teherán elleni korlátozásai ne legyenek negatív hatással az említett területekre, a jelenlegi garanciák ugyanis nem megfelelőek.
Az ENSZ elsődleges bírói szervének végzése az élelmiszerek, mezőgazdasági termékek, gyógyszerek és orvosi eszközök, valamint a polgári légiközlekedés biztonságát szavatolni hivatott felszerelések iráni exportját érintő büntetőintézkedések felfüggesztését írja elő.
Mint írták, az amerikai szankciók veszélyeztethetik a polgári repülésbiztonságot, súlyosan káros hatásuk lehet a lakosság egészségi helyzetére és életére.
A bírói testület elnöke leszögezte: ezen ideiglenes végzés nem jelenti azt, hogy az ügy végén Irán javára fognak ítélni.
Felszólította emellett a feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely súlyosbíthatná a konfliktust.
Az amerikai kormány várhatóan fellebbezni fog a döntés ellen, amelynek mindazonáltal valószínűleg mindössze korlátozott kihatása lenne a szankciókra.
Az iráni híradásokban hatalmas győzelemként ünnepelték a hágai fejleményeket.
„A döntés újra igazolta az iszlám köztársaság álláspontját az amerikai szankciókkal szemben, miszerint igazságtalanok és kegyetlenek országunk népeivel és állampolgáraival szemben” – idézte a Taszním iráni hírügynökség az ország külügyminisztériumának a közleményét a határozattal kapcsolatban.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter a bírósági döntést követően Twitter-üzenetben arra biztatta a nemzetközi közösséget, hogy közösen lépjen fel Washington káros egyoldalú akciója ellen.
„A Nemzetközi Bíróság határozata ismét megmutatta, hogy az Egyesült Államok kormánya napról napra jobban elszigetelődik” – tette hozzá Zaríf.
Haszan Róháni iráni elnök a Taszním hírügynökségnek tett nyilatkozatában méltatta az európai országokat, amelyek Washington szankciói ellenére is fenntartják az országgal a kereskedelmi kapcsolatokat, és hozzátette, hogy Trump belpolitikai célok miatt tartja Iránt nyomás alatt.
rán július közepén fordult a Nemzetközi Bírósághoz az Egyesült Államok által ismét életbe léptetett szankciók azonnali eltörlését, illetve kártérítést sürgetve. Az iszlám köztársaság arra hivatkozott, hogy Washington megsértette a két állam közötti, kevéssé ismert 1955-ös barátsági szerződést.
Az Egyesült Államok szerint azonban a törvényszéknek nincs joghatósága az ügyben, a kifogásolt kérdésekre pedig nem vonatkozik a szóban forgó megállapodás.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerint Teherán politikai célokra használja a hágai Nemzetközi Bíróságot. Pompeo szerdai washingtoni sajtóértekezleténleszögezte: a döntéstől függetlenül Washington elkötelezett az Iránnak nyújtandó humanitárius segítség folyósításában.
A külügyminiszter lényegében Irán vereségeként értékelte a hágai döntést, mert – mint fogalmazott – a bíróság elutasította Teherán összes többi kérését az amerikai szankciók feloldására.
Pompeo Iránt vádolta meg az Irakban lévő amerikai érdekeltségek elleni támadásokkal.
Bejelentette továbbá, hogy az Egyesült Államok felmond egy 1955-ben Iránnal kötött barátsági szerződést.
A Nemzetközi Bíróság döntései kötelező érvényűek, a testület azonban nem tudja kikényszeríteni ítéletei végrehajtását, márpedig mind Irán, mind pedig az Egyesült Államok részéről volt már rá példa, hogy nem hajtotta végre azokat.
Trump májusban bejelentette: országa egyoldalúan felmondja az iráni nukleáris programról 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást, és újra életbe lépteti a felfüggesztett szankciókat. Az egyezmény többi aláírója arra az álláspontra helyezkedett, hogy kitart a szerződés mellett, amíg Irán is így tesz.
A korlátozásokat két szakaszban vezetik be. Az első augusztus elején vette kezdetét, és az iráni gazdaság több ágazatát érinti. A novemberben életbe lépő második szakasz elsősorban az iráni energetikai szektort célozza, embargóval sújtva az olajexportot.