Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet (szerk.)
Hirdetés

Von der Leyen az unió helyzetét értékelő első beszédében hangsúlyozta, az európai egészségügy törékenységének felszámolásához az Európai Uniónak több forrást kell biztosítania, illetve meg kell erősítenie az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) és az Európai Járványügyi Központot (ECDC). Ezek mellett kutatásokat támogató európai orvosbiológiai ügynökség létrehozására van szükség, valamint gyógyászati termékek készletének létrehozására. Továbbá egy egészségüggyel foglalkozó globális csúcstalálkozó összehívását javasolja Olaszországban.

A bizottság elnöke kijelentette: Európa stabilitásához vissza kell állítani a munka méltóságát. Ennek érdekében az uniós bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzák ki a tisztességes minimálbér rendszerét. A munkát meg kell fizetni, tisztességes minimálbérre van szükség – húzta alá. Von der Leyen beszédében azt közölte, hogy a testület még szeptember vége előtt bemutatja az összes tagállamra vonatkozó első jogállamisági jelentését. Ígéretet tett arra is, hogy az uniós forrásokat a jogállamisági normák biztosítása mellett költik el az uniós szerződésekben rögzítettek szerint.

Kijelentette: szigorítani kell az EU 2030-ig megfogalmazott új környezetvédelmi, köztük a kibocsátáscsökkentési célkitűzésein. A jelenleg tervezett 40 helyett legalább 55 százalékkal kellene inkább csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátását. A klímacélok elérhetőek, megvalósításuk azonban drasztikus változást követel az energiafelhasználás, a mezőgazdaság és a közlekedés terén is. A célok megvalósításhoz európai „hidrogénvölgyek” létrehozására van szükség az európai ipar, a járműgépgyártás megújítása, valamint a vidéki élet színvonalának javítása érdekében – mondta.

A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás egyes sarkalatos pontjainak felülírását is lehetővé tevő, nemrégiben bemutatott londoni törvénytervezettel összefüggésben azt mondta, a megállapodás egyes elemeit nem lehet figyelmen kívül hagyni vagy egyoldalúan módosítani. A megállapodás rendelkezéseinek alkalmazása bizalom és jóhiszeműség kérdése – húzta lá. Az unió ragaszkodik ahhoz, hogy a megállapodás biztosítsa az állampolgárok jogait, az unió pénzügyi érdekeit, az egységes piac sértetlenségét és az Ír-sziget békéjét fenntartó nagypénteki megállapodást – húzta alá.

Korábban írtuk

A jövőbeni kapcsolatokról szóló tárgyalások nehezen haladnak, az unió által elvárt lényeges előrelépéseket a szeptember végi határidő közeledtével sem sikerült elérni. A megállapodás létrejöttének esélye minden nappal halványul. A migrációval összefüggésben azt mondta, az Európai Bizottság minden uniós tagállamot arra kér, hogy a szolidaritás jegyében fokozza erőfeszítéseit a migrációs kihívások kezelésében, hiszen egész Európának ki kell vennie ebben a részét. Egy hatékony közös európai cselekvés érdekében az Európai Bizottság a jövő hét folyamán bemutatja új migrációs paktumát. Ebben a bizottság hangsúlyt fog helyezni a menedékjog megszerzésének és a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszaküldésének rendszerére, illetve lépéseket fog tenni az embercsempészek elleni küzdelem, a külső határok megerősítése, és az unión kívüli országokkal ápolt partnerség elmélyítése érdekében is.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy az uniós bizottság a rasszizmus elleni, valamint a vallási, illetve a nemi alapú megkülönböztetés felszámolását célzó cselekvési tervet kíván bemutatni. „Itt az ideje egy valóban rasszizmusellenes unió megteremtésének. Nincs helye a szexuális kisebbségektől mentes övezetek kialakításának Európában” – hangsúlyozta. A bizottság uniós szintű jogszabályok szigorítását fogja javasolni a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények minden formája tekintetében. Javítani fogja a rasszizmus történelmi és kulturális okaival összefüggő ismeretekhez való hozzáférést, valamint koordinátort fog kinevezni, aki a rasszizmus elleni küzdelem összehangolásáért lesz felelős – közölte.

Von der Leyen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésével összefüggésben azt mondta, hogy az oroszországi Viborg és a németországi Greifswaldig között tervezett Északi Áramlat 2. földgázgázvezeték kiépítését nem lehet az orosz-európai egyetértés szimbólumának tekinteni. A vezeték nem változtatja meg Oroszországot – jelentette ki. Beszédében az uniós bizottság elnöke arra figyelmeztette Ankarát, hogy tartózkodjon szomszédjai „megfélemlítésének” minden kísérletétől. Törökország fontos szomszéd, és mindig is az lesz. A földrajzi közelség ellenére azonban az Európa és Törökország közötti távolság egyre növekszik. Noha Ankara több millió menekültet fogad be, ez nem igazolja a szomszédok megfélemlítésére tett kísérleteket.

„Tagállamaink, Ciprus és Görögország mindig számíthatnak Európa teljes szolidaritására. Megvédjük jogaikat az önállóság és a területi egység tekintetében” – fogalmazott. A kialakult feszültség csökkentésére csak egy út áll rendelkezésre: Ankarának tartózkodnia kell az egyoldalú fellépéstől és folytatnia kell a tárgyalásokat az időtálló megoldások, a stabilitás érdekében – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.