Az év zöldháza
Az elmúlt tíz évben az egyik legismertebb építészeti kitüntetés lett az Év háza pályázat. Idén a Zöld ház – energiahatékonyság különdíjat Sónicz Péter kapta egy Üllőn épült családi ház terveiért. Az épület a parasztház újraértelmezése: nem a beépített technológiák révén, hanem a szervező gondolat mentén vált energiahatékonnyá. Érdekessége a hullámpala borítás, ami egy lenézett, csúnyának tartott ipari építőanyag, megfelelően használva azonban esztétikai értékkel bír. A családi ház arra is jó példa, hogyan lehet kevés pénzből különlegeset alkotni.
A Konkrét Stúdió és azon belül a Sónicz Péter, Tatár-Gönczi Orsolya és Sirokai Levente által jegyzett ház egy dióligetben áll, a letisztult forma szépen illik a természetbe, és a sötét hullámpala érdekes ellentétet alkot a homlokzatokba vágott, fával borított részletekkel. A vörösfenyővel burkolt terek, a terasz és a hívogató beugró így nagyobb hangsúlyt kap, miközben a rendezett vonalak, a hosszú és keskeny ablakok, az elegáns sötét szín és kivitelezés mívessé teszik az ipari jellegű hullámpala burkolatot. Az ellentétek a belső térre is jellemzők, ahol a felcsiszolt betonpadlón a régi fabútorok erőteljesebben hatnak a szellős terekben. Egy kürtő formájú felső bevilágító pedig többletfénnyel árasztja el a házat.
– Tervezéskor figyelembe vettünk számos olyan szempontot, ami energiamegtakarítást eredményez. Az egyik ilyen maga a telepítés, dél felé tájoltuk az épületet, a tartósan használt terek kerültek erre az oldalra, a kevesebbet használtak pedig északra. Követtük, de újraértelmeztük a hagyományos parasztházak térrendezését, így alakítottunk ki a déli oldalon egy visszahúzott, fedett teraszt, a tornác újragondolását. Ez ugyanis nem kifelé irányul a térből, nem hozzátoldottuk az alapformához, hanem kivontuk belőle, hogy letisztult maradhasson. A terasz funkciója azonban hasonló, nyáron a magasan járó nap nem süt be a nappaliba, de ahogy hűl az idő, alacsonyabbról közvetlenül beérnek a napsugarak, melegítve az egész épületet – meséli Sónicz Péter, aki Földes László kollégájával együtt 2014-ben már elnyerte Média Építészeti Díját a pilisi Hosszú házért.
Ezzel a megoldással intimebb, védettebb hangulatú lett a terasz és a belső tér is. A tájolásnál figyelembe vették a fák helyzetét is, amelyek nyáron szűrik az épületbe érkező napfényt, amikor azonban lehullanak a leveleik, átengedik.
A tömör szerkesztésű alaprajzban minimálisra csökkentették a külső, lehűlő felületeket.
– A megrendelők eredetileg parasztházat szerettek volna, ami száz négyzetméter, azonban a helyszín adottságai végül kizárták a hagyományos téralakítást, így kezdtünk el annak újraértelmezésében gondolkodni – meséli az építész. – Homogén felületben gondolkoztunk, hogy a forma még inkább érvényesülhessen, így futott le a tető a homlokzat elé. Ezáltal azonban egy védőhéjat is képeztünk a ház körül, ami nyáron biztosítja az átszellőzését, télen pedig egy pluszréteget jelent.
Az energiahatékony, például passzívházas építészeti megoldásokból igyekeztek átvenni a lényegi szempontokat, de nem a gépészetet, miután a költségeket alacsonyabb szinten kellett tartaniuk. Így választották a fenti megoldás mellett a mészhomok téglát, ami jó hőmegtartó, télen a meleget, nyáron a hideget őrzi.
A cementszálas hullámpala lenézett építőelem, miután ipari épületekre, hangárokra, csarnokokra használják, esetleg kertvégeken az ólak tetejére, pedig értő módon alkalmazva esztétikai értéke is van. Például Molnár Farkas avantgárd építész, a Bauhaus tagja is ezzel borította a harmincas években a Mese utcai családi ház falát. Amikor ugyanis az építészek elkezdtek tiszta geometriai formákat tervezni, kiderült, hogy ha elhagyják a párkányt, akkor a hazai éghajlat hamar tönkreteszi a vakolt homlokzatokat. „Érthető tehát, ha keressük a módokat, miként lehet minden tényező figyelembe vételével, az épületeink külső felületét okosan, olcsón és szépen megoldani” – írta Molnár. Balatoni nyaralókon is látni itt-ott hullámpalát, ami valóban tartós és olcsó.
– Szeretjük újraértelmezni a formákat és az építőanyagokat is. Csak meg kell találni, hogy hol és hogyan lehet ezeket jól használni. Például a kőburkolatot mindenki szépnek tartja, de amikor a ház sarkára oda van biggyesztve mutatóba, az kifejezetten giccses. Mivel a pala hideg anyag, ellensúlyoztuk a behúzott faburkolatos elemekkel – így Sónicz Péter.
A szerelt homlokzatburkolat előnye az is, hogy néhány csavarral egyszerűen felrakható, így a tulajdonosok sokat spóroltak, miután maguk szerelték fel a borítást. Továbbá az elemek szükség esetén könnyen levehetők, ha később a család beépítene valamilyen fenntartható gépészetet, például egy hőcserélős szellőztetőrendszert talajszondával kiegészítve. Vagyis az épület nyitott tud maradni az újdonságokra, az igény szerinti változtatásokra.
– Amikor elkezd tervezni az ember, kiindul egy szép formából, és összeállít egy nagyon jó térrendszert. Aztán rá kell raknia mindenfélét, előtetőt, tornácot, egyebeket, és az egész egy kockára aggatott valamivé válik az eredeti, letisztult vonalak helyett – mesél a tervezés folyamatáról az építész. – Belülről indultunk kifelé, terekben gondolkodtunk, ez volt a szervezőerő, azt akartuk, hogy jól csatlakozzon a konyha az étkezőhöz, hogy elég fény legyen a belső terekben, hogy ezeket ne kelljen alárendelni külső szempontoknak. Belülről építkeztünk. Általában fordítva gondolkodnak az emberek, abból indulnak ki, hogy kívülről jól nézzen ki az egész, és ennek rendelik alá a belső funkciókat. Mi hagyni akartuk a formát érvényesülni, így sokkal képletszerűbb az épület, ezért lettek a behúzások, így vált egyneművé a tető és a fal. Ha egy erős ideológia mentén végig tud menni az ember, akkor az épület szervezi saját magát, saját koordináta-rendszerben működik, így nem alakul ki egy kilógó részlet sem, hanem adja magát a megoldás.