Hirdetés
Fotó: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A GreenGo autója a töltőállomáson

A közösségi autózás kifejezés az utóbbi években ugyan bekerült a közbeszédbe, de a fogalmat meglehetősen tágan kezelik: a carsharing, vagyis autómegosztás alatt sokszor a Mol Limo, a GreenGo vagy a piacon új szereplőként a Share Now szolgáltatásaira gondolunk, ami gyakorlatilag rövid távú autóbérlés. Olyan értelemben közösségi, hogy egy-egy kocsit többen is használnak, de az üzlet egyoldalú, minden felhasználó egyetlen szolgáltatónak fizet a bérlésért. Az ismertebb cégek esetében ehhez okostelefonos alkalmazás szükséges, amelynek segítségével egy meghatározott területen belül beülhetünk valamely épp szabad autóba, majd pedig le is tehetjük valahol ezen a zónán belül. Tehát nem fix helyre kell elmenni a kocsiért, majd ugyanoda visszavinni, mint a hagyományos autóbérlés esetén, hanem használhatjuk egyirányú utakra is.

A zóna elég nagy, de nem fedi le egész Budapest területét, nagyjából Csillaghegytől Albertfalváig és Zuglótól Pasarétig terjed a három nagyobb szolgáltató esetében. Kis szerencsével éppen a házunk előtt is parkolhat egy kocsi, de tapasztalatunk szerint általában 3-10 perc sétára találni szabad autót. A számlázás percalapon történik (65–85 forintért lehet furikázni percenként szolgáltatótól és csomagtól függően), egyébként a legtöbb út 15-30 perces.

Városon kívülre is lehet menni a kocsival, és ott parkolni is, de lezárni a bérlést csak a zónán belül. A parkoló üzemmód ugyanis azt jelenti, hogy leállítjuk az autót, amíg például intézünk valamit, de nem akarjuk, hogy addig elvigye valaki, ezért nem zárjuk le a bérlést, nem válik szabaddá az autó, hanem minket vár, amíg vissza nem térünk. Ennek percdíja körülbelül harmadannyi, mint amikor haladunk vele.

Ezek a szolgáltatók a rövidebb utakra nyújtanak leginkább alternatívát, de így is előfordul, hogy egy-egy felhasználó egész napra igénybe vesz egy kocsit, mert adott esetben olcsóbban jön ki, mint egy hagyományos kölcsönzővel. De van néhány, állomáshoz kötötten működő szolgáltató is, mint az Avalon vagy a Zipcar.

Korábban írtuk

Egymásnak adják

A valódi autómegosztás azonban nem ezt jeleni, hanem azt, amikor az emberek egymásnak adják bérbe az autójukat. Ez a peer-to-peer (P2P) megosztás, tehát a keresleti mellett a kínálati oldal is egy közösséget takar. A szolgáltatás ebben az esetben a platform, ahol az ügylet létrejön.

Tehát aki nem használja napi szinten a kocsiját, egy kis pluszpénzhez juthat, akinek meg tényleg csak félévente van szüksége kocsira a nyaraláshoz, sokkal olcsóbban juthat hozzá, mintha egy kölcsönzőből hozná el. A szolgáltató pedig a tranzakcióból nyer néhány százalékot.

Szintén e fogalomkörbe tartozik a telekocsirendszer is, amiben nem az autónkat, hanem a benne lévő helyeket adhatjuk bérbe. E platformok közül az Oszkár a legismertebb Magyarországon, de fut még a BlaBlaCar is, illetve néhány külföldi applikáció. Ez lényegében véve egy útitárskereső rendszer, az alapítók még hallgatóként, a Műszaki Egyetemen hozták létre, egyetemi pályázaton nyert támogatással: gyakran jártak haza Szombathelyre, és szerettek volna kényelmesebben és olcsóbban utazni. A cél emellett a környezet védelme és a költségcsökkentés, hiszen megoszlik az üzemanyag ára. A platformon feladhatunk hirdetést, hogy a kocsinkkal mikor, honnan indulunk és hova tartunk, hány hely van benne, és mennyi pénzt kérünk egy utastól. A költség pedig jóval a vonat- és buszjegy ára alatt maradnak, miközben sokszor kényelmesebb is az utazás, mert a sofőr adott esetben, kérésre házhoz is visz. Hirdetők és vevők kölcsönösen értékelhetik egymást, megtekinthetik a korábbi véleményeket, az eddig megtett utak számát, vagyis elvileg ki tudjuk szűrni a gyanús alakokat. Főként fiatalabbak használják a rendszert, és inkább nagyobb távokra.

De miért jó mindez? Az autóban a férőhelyek megosztása egyértelműen csökkenti az üzemanyaghoz kapcsolódó, egy főre jutó, fajlagos kibocsátást. Az autó az egyik legdrágább, ugyanakkor kevéssé kihasznált eszközünk, sokan csak hétvégén közlekednek vele, vagy ellenkezőleg, inkább hétköznap, mindenesetre a nap nagyobb részét mindenképpen parkolóhelyen vagy garázsban várakozva tölti. Ha tehát csak magát az autót osztjuk meg, már azzal is energiát és nyersanyagot spórolunk, hiszen kevesebbet kell legyártani belőle, a végén pedig kevesebb hulladék keletkezik.

Fotó: Adam Melnyk/Shutterstock.com
Car2go-kocsik Kanadában

Csak a tizede kell

A Kaliforniai Egyetem Közlekedéstudományi Intézete készített átfogó felmérést még 2016-ban az észak-amerikai piac legnagyobb szolgáltatója, a Daimler AG tulajdonában álló Car2go hatását vizsgálva. Eszerint egy Car2go-jármű durván tíz magántulajdonban lévő autót helyettesít.

Különböző számítások készültek már arról, mikor éri meg autómegosztó szolgáltatást használni, mennyivel olcsóbb, mint saját kocsi üzemben tartása. Nyilvánvalóan függ az adott autó árától, méretétől, biztosításától, de leginkább akkor jöhet szóba ez a megoldás, ha az ember zónán belül lakik, és ritkán hagyja el hosszabb időre autóval. Ha például egy szülő, nagyszülő az agglomerációban él, akit hetente, kéthetente meglátogatunk, vagy szeretünk kirándulni, nyáron tóhoz, folyóhoz járni strandolni mondjuk kisgyerekkel, akkor már nem éri meg. Tehát amíg a zónák nem terjednek ki egy nagyváros külső területeire, vagy nem válik olcsóbbá az egész napos parkolás, addig igazából ez a szolgáltatás csak a tömegközlekedés kényelmesebb alternatívája.

– A fenntarthatóság szempontjából azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a megoldások honnan vonnak el felhasználókat – figyelmeztet dr. Szeri István, a Közlekedéstudományi Intézet tudományos főmunkatársa. – Széles a skála a tömegközlekedés és a saját autó használata között, nyilván az előbbi a legfenntarthatóbb megoldás a biciklin kívül, az utóbbi pedig a legszennyezőbb. Nem mindegy, hogy egy ilyen autómegosztó szolgáltatás honnan von el felhasználókat. Ha valóban a saját autó megvétele helyett választják az emberek, akkor a zöldebb irányba mozdul a rendszer, de ha a tömegközlekedést cserélik le rá, akkor viszont nő a kibocsátás. Sok esetben pedig inkább ez utóbbiról van szó.

Az ACES a jövő

Érdemes ugyanakkor figyelembe venni azt a szempontot is, hogy a rövid távú autókölcsönzést nyújtó cégek részben vagy egészben elektromos kicskocsikat kínálnak, amelyek bizonyosan „zöldebbek”, ha a hazai lakosság átlagosan tíz évnél idősebb darabokból álló autóparkjára gondolunk. Ha valaki tehát a saját autót adja fel a megosztás kedvéért, bizonyosan sok kibocsátást spóroltunk meg.

Ma már rengeteg lehetőség áll előttünk a tömegközlekedéstől a biciklin és az elektromos rolleren keresztül az autómegosztó szolgáltatásokig. Az volna hát a legjobb, ha mindenhez hozzá lehetne férni egyetlen felületen, és helyzetünket, illetve úti célunkat megadva választhatnánk a felmerülő lehetőségek között. Ezért a szakértők a jövőt az ACES néven futó elképzelésben látják. Az elnevezés az automated, connected, electric, shared, vagyis az automatizált, kapcsolatban lévő, elektromos, megosztott szavak kezdőbetűiből áll össze. Ez az önvezetésre képes járműveket takarja, amelyeket több utas használ, miközben folyamatosan interaktív kapcsolatban áll a lehetséges felhasználókkal, épp merre jár és mi az úti célja, így be lehet kapcsolódni egy adott útjába. Vagyis közösségi használatban vannak az önvezető autók és azok férőhelyei is. Ez lenne a jövő.

A jelenben működik már a MaaS koncepció, ami a mobilitásra szolgáltatásként tekint (Mobility as a Service = MaaS). Ez olyan platformokat takar, ahol egyetlen felületen láthatjuk az összes közlekedési lehetőséget, és ezen tervezhetjük meg, illetve fizethetjük ki az utazásunkat.

– Mintha egy ernyőszervezet fogná össze a különböző szolgáltatókat, amelyek közül választhatunk, beleértve a tömegközlekedést, a bicikli-, roller- és autómegosztókat, de akár a taxistársaságokat is – világít rá a lényegre dr. Csonka Bálint, a BME Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszékének tudományos munkatársa. – Így ezek a határok, hogy tömegközlekedem, kerékpárral vagy autóval megyek, elmosódnak.

Már vannak olyan városok, például Finnországban, Angliában, Svájcban, ahol ez működik. Budapesten az autómegosztásban például már az is sokat segítene, ha egy alkalmazásban láthatnánk a három szolgáltató szabad járműveit, mert így könnyebben kiderülhetne, ha az egyik cég járműve épp a házunk előtt parkol.