Hirdetés

Kevés Magyarországon működő építőipari vállalatról mondható el, hogy teljes mértékben hazai tulajdonban van, a tetőcserépgyártók közül ez szinte csak a Terránra igaz. Történetük 1920-ban kezdődött Felvidéken, a Vág völgyében található Negyed községben. Itt művelte a földet a Mészáros család, ám fiuk, Kálmán egy betoncserépüzembe szegődött el. Még nagykorú sem volt, amikor önálló vállalkozásba kezdett, a család házának udvarán nyitva meg üzemét. Egyedül dolgozott napi 14 órán át, kéziszerszámokkal keverte és formázta a betont, hét év után pedig már fel tudott venni egy segédmunkást. Újabb hét évre rá tízen dolgoztak a vállalkozásban.

Közben megházasodott, négy gyermeke született, azonban a családot elérte a kitelepítés, 1947-ben kerültek Magyarországra, a dél-baranyai Bólyra. Itt újrakezdte a családfő a korábbi kézi cserépgyártást, de főállásban a helyi termelőszövetkezetben volt kénytelen dolgozni, a cserépüzemben segédet nem tarthatott. Két fia segített neki, így kezdte szárnyai bontogatni a család második generációja.

Amikor 1973-ban a hajdani alapító meghalt, kisebbik fia, az agrármérnök végzettségű dr. Mészáros Vilmos szintén másodállásban vitte tovább a céget, és végül 1995-ben döntött úgy, hogy főállású vállalkozóként irányítja tovább a cserépüzemet. Lányai és vejei is elhatározták, hogy beszállnak, illetve ennek érdekében tanulnak tovább. Megvettek egy használt félautomata cserépgyártó gépet Szlovéniából, így tizenkét fővel évente egymillió cserepet tudtak leszállítani: ma már 65 millió a cégcsoport termelése.

– Egyre bővültünk, 2004-ben Szlovákiában, Farkasdon is nyitottunk gyárat, majd négyévente egy-egy újabbat: Kunszentmiklóson kettőt is, illetve Erdélyben, Aranyosgyéresen – meséli az idős Mészáros Vilmos. – Jó az együttműködés, mindenki beleteszi a cégbe, ami csak telik tőle, a gyerekeknek több diplomájuk van, több nyelven beszélnek, így aztán folyamatos a növekedés. Vallom, hogy nem csupán betoncserepet gyártunk, hanem védelmet is az otthonok fölé, és igyekszünk hozzájárulni azok szépségéhez is.

Korábban írtuk

Százszoros növekedés

A cég a 2010-es években újabb szintet lépett, többek között a formatervezés tekintetében is, ezt a változást fejezte ki az új logó és név: ekkor lettek Mediterránból Terrán. Folyamatos technológiai fejlesztéseket hajtottak végre, például a felületkezelési eljárásokat újították meg, így a tetőcserepeik egyre ellenállóbbak és elegánsabbak lettek. 2012-ben egy Közép-Európában egyedülálló csúcstechnológiával felszerelt üzemet nyitottak Bólyban. Ez hat évre rá napelemparkot kapott, de fenntartható megoldás az is, hogy a beton kötési folyamata során termelt hőt felhasználják a csarnok fűtésére, az ipari vizet pedig visszaforgatják. Mindemellett több elektromos járművet is használnak.

A harmadik generáció valóban kitett magáért, 2020-ra, húsz év alatt százszoros növekedést értek el, világszínvonalú építőipari márkává fejlődtek. Öt országban nyíltak értékesítési központjaik, az említett határon túli gyártóhelyeken kívül Eszéken és Szabadkán, illetve Negyeden. További négy európai országban is kaphatók a termékeik, 400 főt foglalkoztat a cégcsoport, és egyre több díjat zsebelt be, 2003-ban és 2014-ben a Construma Nagydíjat, 2005-ben a BNV Nagydíjat, továbbá a Best Buy, a KKV Top100, a MagyarBrands és a Business Superbrands elismeréseiben is részesültek. Ezenfelül a London Stock Exchange Group beválasztotta őket az ezer leginspirálóbb európai vállalkozás közé.

Ragasztani tudni kell

2019-ben pedig piacra lépett a Terrán Generon napelemes tetőcserép. Megjelenése és felhelyezése nagyon hasonló a tetőcserepekéhez, így a napelem esztétikusan beleolvad a tetőbe. Nincs szükség tartószerkezetre sem, mint az immár hagyományosnak mondható napelemes táblák esetében. Hatásfoka alig tér el ezekétől, a rendszer pedig ugyanúgy hálózatra köthető, vagy szigetüzemben is működtethető.

– Idővel szembesültünk a fogyasztói igénnyel, hogy a vásárló szeretne megújuló energiát hasznosítani, de a hagyományos megoldásoknál szebben kivitelezve. Végül is tényleg feleslegesnek tűnik felépíteni egy szép tetőt, hogy aztán eltakarjuk napelemmel – véli Tóth Szabolcs, a Terrán regionális marketingigazgatója, aki már húsz éve a cég munkatársa. – Új házaknál most már ráadásul törvény írja elő, hogy az energiaigény 25 százalékát megújuló forrásból kell előállítani, így a kereslet egyre növekszik. Természetesen az állami támogatások ugyanúgy kérhetők erre a megoldásra is.

Persze itt nem arról van szó, hogy a cég beszállt volna a napelemgyártásba, hiszen nem tudja felvenni a versenyt a több évtizedes múltú, folyamatosan fejlődő technológiával dolgozó cégekkel. A cellákat tehát készen kapják, vagyis bevált, biztosan jól működő, kipróbált napelemmel szerelik fel a betoncserepeiket. Maga az integrálás viszont a Terrán üzemében zajlik, robottechnológia segítségével, hiszen ez precíziós ragasztási eljárást igényel.

– A mi fejlesztésünk abban áll, hogy ezeket biztonságosan egyesítettük a betoncserepekkel – folytatja Tóth Szabolcs. – A modulok végén speciális csatlakozók vannak, ezeket egymáshoz kötve alakítható ki a rendszer. Eddig a bólyi üzemben zajlott a gyártás, most azonban már átadás előtt áll egy új, pécsi csarnokunk, ahol több százezer darab napelemes tetőcserép készülhet évente. Minél inkább el tudunk menni a tömeggyártás irányába, annál versenyképesebb áraink lesznek.

Egyelőre csak sötétszürke színben rendelhető a Generon, kétféle stílusú tetőcserépen; ez a szín a minimalista, egyenes vágású formákkal együtt most népszerű a tetőfedésben. De hozzáférhető a technológia egyéb színekben is, és idővel ezeket is szeretnék beemelni a palettára, nem utolsósorban a műemlékvédelemre is gondolva: sok épület eredeti megjelenését lehetne úgy megőrizni, hogy közben felszerelhetjük megújuló energiával.

Esztétikus megjelenés

Külföldről is értelemszerűen nagy az érdeklődés, hiszen Európában nem kapható hasonló termék, de még a tengerentúlról is bőven jelentkeztek kereskedők. Vannak ugyan a tető síkjába helyezett napelemtáblás megoldások, ami egy fokkal szebb, mint a tetőre rakott cella, de ilyenkor megbontják a tetőt, a vásárlók pedig tartanak tőle, hogy ezzel sérülhet a védelmi funkció­ja. Ezenfelül ezek is drágábbak a hagyományosnál, így aztán aki már egyébként is hajlandó pénzt áldozni az esztétikumra, nyilván szereti, ha választhat. Annyira elterjedt már a napelemes technológia, hogy szükségszerűen differenciálódott a piac. Lehet vitatkozni, melyik a legjobb, sokan például egyáltalán nem akarják véka alá rejteni, hogy fenntartható technológiával van felszerelve az otthonuk, másoknak viszont mindez annyira magától értetődő, hogy szeretnék a stílusuknak megfelelően alakítani ezt is.

– Az amerikai Tesla idén fog megjelenni az európai piacon, de az ő termékük elsősorban az amerikai tetőépítési szokásoknak felel meg, a teljes deszkázatra nem zsindelyt raknak, hanem speciális rétegben napelemmel fedett, a miénknél nagyobb műanyag elemeket pattintanak össze – állapítja meg Tóth Szabolcs.

Az is egyértelmű, hogy ezzel a termékkel nem kell az egész tetőt befedni, hiszen az árnyékosabb részén nem optimális az energiatermelés. Például Magyarország benapozási viszonyai között egy átlagos család átlagos méretű házának tetejét elég húsz százalékban beborítani napelemmel, ha a csak a saját éves energiaszükségletüket szeretnék megtermelni. Tehát a gyártónak érdemes kínálnia a szoláris elemek mellé üreseket is, elsősorban a tetőcserép, nem pedig a napelem megjelenéséhez igazodva. A legtöbb, hasonló terméket árusító amerikai cég esetében pedig ez nem igazán érvényesül, az eredmény tehát nem szép, az üres cserepek nagyon elütnek a napelemesektől. A Tesla is úgy gondol a rendszerre, hogy majdnem teljes egészében borítsa be a házat.

Karbantartási igénye egyébként hasonló, mint a hagyományos megoldásoké. Ugyanakkor a rendszer előnye, hogy meghibásodás esetén csak egy aprócska rész esik ki a termelésből, a cseréig majdnem ugyanakkora az áramtermelés. A garancia húsz év, a magyar gyártó pedig könnyebben elérhető probléma esetén, mint például egy távol-keleti. A hozzáértők aggódhatnak amiatt, hogy nem melegszik-e túl a napelemes tetőcserép – szemben a tartószerkezetre helyezett táblával, ami alatt jár a levegő –, hiszen ebben az esetben csökken a hatásfok. De a felhelyezésnél 7,5 centiméternyi légrés marad, a légmozgás a hőmérséklet-különbség következtében a kéményhatás elve alapján alakul ki. Sokan aggódhatnak amiatt is, mennyire sérülékeny egy ilyen elem: a minősítési eljárás során például úgy tesztelik, hogy bizonyos magasságból acélgolyókat zúdítanak rájuk, imitálva a jégeső körülményeit.

Nemzetközi elismerések

A napelemes tetőcserép esetében a hagyományos megoldásoknál 20-40 százalékkal nagyobb befektetéssel kell kalkulálni, attól függően, milyen típusú napelemtáblával hasonlítjuk össze, legalábbis egyelőre. A technológia egyre nagyobb arányú terjedésével ugyanakkor még jócskán várható áresés. Magyarországon az egy főre eső háztartási célú áramfelhasználás körülbelül 1100 kilowattóra évente, amit egy 1 kilowattpeak teljesítményű, optimális tájolású, Terrán Generon rendszer képes előállítani megközelítőleg hat négyzetméter tetőfelületen. Egy átlagos háztartás szükségletét egy 2,5 kWp teljesítményű rendszer fedezi, aminek ára minden szükséges eszközzel, a kivitelezéssel és ügyintézéssel együtt 1,97 millió forint. Persze, nagyobb igény esetén a fajlagos ár is csökken, egy 6kWp teljesítményű rendszer ára négymillió forint.

A termék 2019 tavaszi bevezetése óta 150 épület tetejére építettek Terrán Generont, nemcsak családi házakra, hanem önkormányzati intézményekre is, például a bólyi óvodára, ahol 120 négyzetméternyi elem termel 20 kWp energiát. A cég egyik első kivitelezése volt egy Pest megyei passzívház is, amin 5 kWp-s napele­mes tetőcserép adja nemcsak a család áramfogyasztását, hanem a 135 négyzetméteres épület teljes energiaszükségletét is, vagyis a hőszivattyús melegvíz-készítést, a hőcserélős szellőztető rendszer működtetését és a hőszivattyús fűtés-hűtést is. A Terrán újítása 2019-ben a hazai Construmán és a Coneco szlovákiai építőipari kiállításon is elnyerte a nagydíjat, az E.ON Energy Globe Awardon szintén elismeréssel tüntették ki, valamint az amerikai Energy CIO Insights magazin Európa legjobb tíz napelem-technológiája közé sorolta, illetve a rangos Red Dot dizájndíjat is megkapta.