Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Hirdetés

Kiemelte, a szabályozást úgy alakítják, hogy azok a természeti örökség megőrzését szolgálják, és ebben ez egyik legfontosabb terület a közlekedés.

„Ha vonattal tesszük meg az utat, az átlagosan mintegy 71 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást jelent, mintha személyautóval tennénk meg ugyanazt a távot” – mondta az ITM államtitkára.

Schanda Tamás kijelentette, nincs környezetkímélő, XXI. századi közlekedés korszerű vasút nélkül. Ezért a kormány 2010 óta folyamatosan kiemelt figyelmet, jelentős forrásokat fordít a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére, és ez a cél az elkövetkező időszakban is.

Az idén – a Vasút Európai Évében – korábban nem látott összértékben fejeződnek be vasúti fejlesztések Magyarországon, várhatóan mintegy 700 milliárd forint beruházást adnak át. Budapest elővárosi vonalszakaszai több mint 100 kilométeren újulnak meg, ezzel is kényelmesebbé, gyorsabbá lehet tenni a mindennapi vasúti közlekedést a térségben élőknek – mutatott rá.

Korábban írtuk

Schanda Tamás szólt arról is, hogy a környezet védelméért folytatott munkában a hazai nagyvállalatok, köztük a MÁV is partnerek. Igazi szövetségesek a magyar emberek is a természeti örökség megőrzéséért folytatott küzdelemben, akik mától pontosan tudhatják, hogy mekkora mértékben járultak hozzá a klíma megvédéséhez. A vonatjegyen mostantól mindenki leolvashatja, hogy mennyi szén-dioxid-kibocsátást takarított meg azáltal, hogy a vasutat választotta.

Juhász Roland, a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára kifejtette, hogy a magyar kormány elkötelezett a kötöttpályás közlekedés fejlesztése mellett. A közlekedési infrastruktúra, a járműállomány fejlesztése egyben a nemzeti vagyon gyarapodását is jelenti.

Hozzátette, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében is fontos szempont a fenntarthatóság biztosítása. A kormány elkötelezett  a környezettudatos gazdaságfejlesztés mellett.

Az állam, mint tulajdonos pedig mindent megtesz, hogy a nemzeti vasúttársaság gazdasági helyzete, megítélése megfelelő legyen. Ennek keretében 2020-ban 3 ütemben nyújtottak pénzügyi támogatást, melynek révén a társaság gazdálkodása stabil, a munkahelyek biztonságban vannak. A kormány a jövőben is minden támogatást megad ahhoz, hogy a vasút egyre vonzóbbá váljon az utasoknak, és a munkavállalóknak – fogalmazott Juhász Roland.

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásának egynegyede a közlekedésből származik. Az unió megfogalmazta zöldmegállapodását, amely szerint 2050-re 90 százalékkal kell csökkenteni a közlekedésből származó széndioxid-kibocsátást. A közlekedésen belül a közúti ágazat mintegy 70 százalékban, a légi- és a víziközlekedés 13-13 százalékban felel az üvegházhatású gázkibocsátásért, a vasút kevesebb, mint 1 százalékkal.

A MÁV-Volán csoport célja, hogy Magyarország lakosainak fenntartható, biztonságos, tiszta, környezet- és utasbarát közlekedési lehetőséget biztosítson. A zöldstratégiában a cégcsoport több célterületet fogalmazott meg, ilyen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a zöld digitalizáció, a hatékony energiagazdálkodás, a fenntartható és körforgásos gazdaság kialakítása, a környezetbarát, fenntartható vállalati működés kialakítása – sorolta Homolya Róbert.

Hozzátette, a célok eléréséhez szükség van az infrastruktúra és a járműállomány fejlesztésére. A MÁV-flottája folyamatosan megújul, új járműveket szereznek be.

Pafféri Zoltán, a Volánbusz Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, tavaly a Volánbusz 670 millió utast szállított, mintegy 6500 járművet üzemeltetnek. Az elmúlt években 866 darab új autóbuszt helyeztek üzembe, a járműflotta megújításával az elmúlt évben 27 ezer tonna szén-dioxidot takarítottak meg a korábbi állapothoz képest.

A MÁV-csoport a Vasút Európai Évéhez kapcsolódva indította el zöldkampányát, amelynek jelképe a „Zöld úton járunk” kampány szlogennel felmatricázott TRAXX mozdony.