Alakul az Európai Unió új, megújuló energiás direktívája. A tagállamok és az Európai Parlament már megegyeztek abban, hogy 2030-ig 32 százalékra kell növelni a megújulók arányát az összenergia-termelésben. Világszerte ez a trend, de Ázsiában még mindig nő a fosszilis energiák felhasználása is. A megújulókon belül pedig a nap nyerésre áll a széllel szemben, mert egyszerűbben hasznosítható a háztartások számára.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint 2017-ben két százalékkal nőtt a globális energiaigény. A világgazdaság fellendülése miatt a növekedés üteme kétszerese volt az előző évinek. Ezen belül a villamosenergia-termelés nőtt a leggyorsabban, India és Kína pedig együttesen a globális növekedés 70 százalékát adta. Az összes szükségletet 80 százalékban fosszilis tüzelőanyagok fedezték, ez az arány több mint három évtizede érdemben változatlan. Viszont az újonnan telepített kapacitások 70 százalékát tavaly a megújuló alapú technológiák tették ki.

Az energiahatékonyság növekedése közben lelassult, így három év stagnálás után tavaly megint nőtt a globális szén-dioxid-kibocsátás, méghozzá 1,4 százalékkal. Ezen belül az USA-ban, Nagy-Britanniában, Mexikóban és Japánban csökkent, az Európai Unióban emelkedett, annak ellenére, hogy a politikai retorika szerint azt gondolnánk, az unió jár az élen e tekintetben, az USA pedig visszafejlődik. Ám a valóság bonyolultabb.


Hódít a napelem

A kőolaj iránti kereslet – a közlekedés és a petrolkémia szükségletei miatt – 1,6 százalékkal nőtt, ami több mint kétszerese az elmúlt évtizedben tapasztalt átlagos éves növekedési ütemnek. A földgázfelhasználás három százalékkal nőtt, amelynek egyharmadát Kína adta. A szén iránti kereslet két év stagnálás után egy százalékkal emelkedett, aminek Ázsia a forrása.

Viszont jó hír, hogy a megújuló forrásból származó villamosenergia-termelés 6,3 százalékkal nőtt, ami rekord, és közben tovább csökkentek költségei, aminek eredményeként a kormányzati ösztönzők mellett a magánszektor is egyre aktívabb szerepet vállal. Nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is a napelemekre esett a hangsúly a szélerőművekkel szemben, az előbbiekből globális szinten kétszer annyit telepítettek, mint az utóbbiakból. 2017-ben nagyobb kapacitásban létesítettek új fotovoltaikus rendszereket, mint fosszilis és nukleáris erőművet együttesen.

A közlekedésben a megújuló alapú megoldások aránya továbbra is alacsony, 3,1 százalék. Habár a bioüzemanyagok használatát fenntarthatósági viták, politikai bizonytalanság és lassú technológiai fejlődés jellemzi, a közlekedésben 90 százalékban még mindig ez jelenti a megújuló energiafelhasználást. Az elektromos járművek eladása tavaly a globális könnyű haszongépjárművek értékesítésének két százalékát adta, de számos ország bejelentette, hogy támogatásokkal kívánja fokozni ezek térnyerését, a hajózási és a légi közlekedési ágazatokban pedig tovább folytatódott az elektromos hajtás fejlesztése.

A villamos energiához képest nem tűnik dinamikusnak a megújulók térhódítása a fűtés és hűtés területén, ahol ráadásul a hagyományos biomassza alapú megoldások jellemzőek, főként a fejlődő térségekben, a geotermikus technológiák és a napkollektorok még mindig szerény arányt képviselnek. Az is látszik, hogy sokkal kevesebb figyelmet kap a politikai döntéshozóktól a közlekedés és a fűtés-hűtés ágazata, szemben a villamos­energia-termeléssel. Pedig az épületek energiafelhasználása például az EU teljes igényének 40 százalékát teszi ki.

– Ezek az arányok jobbak lehetnek a valóságban, ugyanis a fűtésre és hűtésre fordított megújuló energia esetében a háztartásokba telepített napkollektor, hőszivattyú és az elégetett biomassza kevésbé jelenik meg a statisztikákban – mondja Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, aki 2002 óta részt vesz az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének munkájában. – Az adatszolgáltatás ezen a téren sokkal nehézkesebb, szemben a villanyárammal, ami általában kereskedés tárgya akkor is, ha a háztartás önellátó. Az sem jelenik meg a statisztikákban, ha például egy szudáni vagy indiai család szárított marhaürülékkel fűt. A politika pedig azért irányul szívesebben a napelemek felé, mert ez sokkal látványosabban mutatja a fejlődést. Az is a napenergiát erősíti, hogy a szélerőművekhez képest a méreteiben sokkal inkább képes illeszkedni a háztartások egyéni igényeihez.

A tendenciába szépen beleillik, hogy már az IKEA is árusít bizonyos országokban napelemeket, illetve hozzá kapcsolódó akkumulátorokat.


Támogatások kuszaságában

– Figyelembe kell venni, hogy 2035-re a Föld lakossága várhatóan 8,8 milliárd fő lesz – vázolja a nem is olyan távoli jövőt Dinya László, az Eszterházy Károly Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem tanára, az MTA Gazdálkodástudományi Bizottságának tagja. – A lélekszám másfél milliárddal fog nőni a jelenlegi helyzethez képest, és ebből kétmilliárd főt tesz majd ki a középosztály, amelynek tagjai minőségi energiához akarnak jutni. Vagyis az összenergia-igény 30 százalékkal nagyobb lesz a jelenleginél. Egyértelmű, hogy ezt nem lehet fosszilis energiaforrásokkal kielégíteni, mert az véges és környezetszennyező. A korlátozott forrás és a további hátrányok igazak az atomenergiára is. A megújuló energia hátránya viszont az, hogy ma még sokkal nehezebben és drágábban tárolható, mint a fosszilis források, viszont az erre vonatkozó technológiák folyamatosan fejlődnek. Valós cél lehet az energiahálózat globális összekapcsolása is, hiszen valahol mindig sütni fog a nap, és fújni fog a szél. Európában ez úgynevezett intelligens szuperhálózatként már formálódik. Mivel energia nélkül a civilizációnk életképtelen, ez meg fogja előzni a szuverenitás prioritását is, mint ahogy a legtöbb európai ország most sem önellátó energetikai szempontból – összegzi véleményét Dinya László.

Ma az összenergia-felhasználás 42 százaléka áram, és ez mintegy 55 százalékra fog emelkedni 2035-ig: az áramra épül a negyedik, digitalizációs ipari forradalom, továbbá a közlekedésben is bővül a használata, tehát logikus, hogy inkább a villamosenergia-termelés kerül a fókuszba. A megújulókon belül pedig az arányok természetesen eltolódnak a napenergia felé, mivel a korábbi nagy sláger, a biomassza használata sem fokozható korlátlanul, ez a szakértő szerint be fog állni egy 15-20 százalékos szintre, hiszen az élelmiszerrel és más felhasználási célokkal is versenyeznie kell. A szélenergia volumene sem végtelen, hiszen maga a Föld mérete korlátot jelent, a napenergia viszont valóban hatalmas mennyiségben áll rendelkezésre, például számítások szerint a Szahara egy kis részének befedése elég lenne Európa ellátására.

Dinya László arra is felhívja a figyelmet, hogy sokszor nem látjuk tisztán a tényleges költségeket, mivel a kormányok folyamatosan torzítják a piaci viszonyokat a támogatásokkal és elvonásokkal. Mindig csak a megújulók gazdasági megtérüléséről és támogatásoktól való függéséről van szó, miközben a fosszilis energia felhasználása sok országban szociálisan szintén támogatott, akárcsak a lelőhelyek kutatása vagy az erőművi beruházások, beleértve az atomerőműveket is.

– A nagy tőkeerejű iparágak mindig erősebb érdekcsoportokat tudnak létrehozni, a megújuló energiás ágazat viszont decentralizált. A mai kapitalizmusban a politikai hatalom és a tőke mindenütt szorosan összefonódik – mondja Dinya László. – Trump elnök nem véletlenül lépett ki a párizsi klímavédelmi egyezményből, vagy engedélyezte a fosszilis energetikai cégeknek a feltárást természetvédelmi területen. Nem lesz könnyű történet a zöld forradalom, nem véletlenül mondom mindig: aki a bonyolult kérdésre egyszerű választ vár, az laikus, aki egyszerű választ ad, az a politikus. A kettő együtt pedig életveszélyes kombináció.


Európa és a számok

Formálódik az Európai Unió 2030-ig szóló új megújulóenergia-direktívája, az egyeztetési tárgyalásokon a múlt héten az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Európai Tanács kompromisszumra jutott arról, hogy 2030-ra az unió energiafogyasztásának 32 százalékát megújuló energiaforrásokból fogjuk fedezni. A megállapodás fontos eleme, hogy a közlekedésben 14 százalékos megújulós részarányt írtak elő, és megegyeztek abban, hogy 2030-ig teljesen meg kell szüntetni a pálmaolaj használatát a területen, így csökkentve az erdőirtásokat. Tehát a bioüzemanyagok helyett az elektromos meghajtásra helyeződik a hangsúly, a megállapodás az olyan, első generációs bioüzemanyagok használatát is korlátozza, mint a jellemzően az EU területén előállított etanol. A második generációs, nem élelmezési célú növényekből előállított bioüzemanyagok részarányát pedig 3,5 százalékban határozták meg. Persze a villanyautók sem teljesen kibocsátásmentesek: a teljes életciklusra vetített üvegházgáz-kibocsátásuk mintegy feleakkora, mint a belső égésű motorral ellátott autóké, de ez az arány tovább csökken, ha nagyobb lesz a megújulók aránya az áramtermelésben.

A Európai Unió jelenleg érvényben lévő, 2020-as klíma- és energiacsomagja szerint a kibocsátást az 1990 előtti szintekhez viszonyítva 20 százalékkal kell mérsékelni, ez a statisztikák szerint 23 százaléknál tart, tehát teljesült, habár az is tény, hogy az uniós kibocsátás 2016-ról 2017-re 1,8 százalékkal növekedett. A megújulók részarányát tekintve szintén 20 százalékos a célszám: ez 2016-ban 17 százalék volt, vagyis teljesülhet. Ezen belül az áramtermelést tekintve a megújuló erőforrások aránya már több mint 30 százalék, de főleg Németországnak és Nagy-Britanniának köszönhetően, ugyanis e két ország adta 2014 óta a megújulóenergia-növekedés 56 százalékát. Amikor viszont Nagy-Britannia kilép az unióból, a számok rögtön nem lesznek ilyen szépek.

– Egyértelműen látszik az átalakulás folyamata az energiaiparban, a szolgáltatók keresik a helyüket, alakul egy új üzleti modell, ugyanis egyre több kisfogyasztó vált termelővé is – mondja Ürge-Vorsatz Diána. – Az energiabiztonsági kérdésekre ilyen körülmények között az unió az egységes energiapiacban látja a választ.


A fosszilis ellentámadása

Kína döntései nagyon erősen befolyásolják a világ és a fenntarthatóság alakulását. Most az hathat a globális piacra, hogy az idei évre felfüggesztették az újabb, közüzemi naperőmű-beruházások támogatását. Márpedig Kína teszi ki a világpiac felét, vagyis ez kínálati többlet kialakulását eredményezheti az alkatrészpiacon, ami már most kedvezőtlenül hat a gyártók részvényárfolyamaira. Viszont jó hír a napenergiát termelő és értékesítő vállalatok, illetve a napelemeket telepíteni szándékozók számára, mivel a panelek és alkatrészek árának csökkenését eredményezheti. Szolnoki Ádám, a MANAP magyar napelemes iparági egyesület elnöke szerint az árcsökkenés akár több tíz százalékos is lehet. Mindezzel együtt – miután Donald Trump amerikai elnök importtarifákat vetett ki a fotovoltaikus panelekre – valószínű, hogy az idei napenergiás kapacitásbővülés nem lesz olyan erős, mint tavaly volt.

Kína emellett számos szénerőművet állított le, az energiahatékonysága is jelentősen fejlődött, viszont a kibocsátása növekedett a közlekedés bővülése okán. A világ energiatermelésének egyharmadát még mindig a szén adja, ezen belül 76 százalékot használ fel Kína és a fejlődő gazdaságok. A szénfogyasztás növekedésének motorja azonban már India, ahol 50 gigawattnyi kapacitást építenek, amely az ország jelenlegi széntüzelésű erőműveinek 20 százalékát teszi majd ki. Emellett Indonéziában, Tajvanon, Vietnamban, Malajziában, a Fülöp-szigeteken, Pakisztánban, Bangladesben indultak el szénerőműves beruházások.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke körülbelül egy éve közölte, kilépteti országát a Párizsi Klímaegyezményből, a két héttel ezelőtti G7-csúcson is kihagyta a globális felmelegedésről szóló megbeszélést, illetve támogatja a fosszilis energiák kiaknázását. Mindennek ellenére az Egyesült Államokban növekszik a megújulóenergia-kapacitások telepítése, például 2018 első két hónapjában telepített új áramtermelő kapacitások 98 százaléka megújuló volt.

– Az Egyesült Államok elnökének viszonylag limitált beleszólása van a piac működésébe, ami pedig nyilván mindig a jó befektetés irányába megy, még akkor is, ha az a szövetségi kormány szakpolitikájával ellentétes – mondja Ürge-Vorsatz Diána.

Az Egyesült Államok legnépesebb tagállama, Kalifornia arról rendelkezett, hogy 2020-tól kötelező lesz napelemekkel felszerelni minden új épületet, ami háromemeletes vagy magasabb. Az állam 2030-ra energiafogyasztásának felét szeretné megújuló forrásokból fedezni, jelenleg 30 százaléknál tartanak.


A számjáték lehetősége

Persze nem mindegy, mit hogyan számolunk. Például Magyarország azért teljesítette hirtelen az unió megújuló erőforrásokra vonatkozó előírását hét-nyolc tagországgal együtt (a magyar energiafelhasználás 14,2 százaléka származik megújuló energiaforrásokból, a 2020-as cél 13 százalék), mert közben statisztikai módszertani váltás történt: máshogy számítják a fatüzelés mértékét.

De a tendencia akkor is tagadhatatlan: szakértők szerint 20 év múlva érezhetően több lesz a megújulók aránya az energiamixben, és gyakori lesz a napelemek látványa a háztetőkön. Az, hogy ez elég lesz-e a felmelegedés féken tartására, már más kérdés.

Nemzeti napelemet vegyenek!

A Nemzeti Közművek elindította lakossági napelemes szolgáltatását, amely teljes körű kivitelezést jelent a műszaki felméréstől a telepítésen át az engedélyek beszerzéséig. A felhasználó számára a napelemek üzemeltetése gazdasági előnnyel jár, mert szaldóelszámolással akár nullára is csökkenthetik éves villamos­energia-költségeiket. A Nemzeti Közművek folyamatosan dolgozik a szolgáltatáshoz igénybe vehető finanszírozási konstrukciók kialakításán, de az MFB-pontokon már igényelhető kamatmentes hitel a Széchenyi 2020 program keretében.

A munkát a Nemzeti Közművekhez tartozó NKM Optimum Zrt. végzi, amelynek online felületén néhány egyszerű adat megadásával ajánlatot és kapcsolatfelvételt kérhetnek a leendő ügyfelek. A Nemzeti Közművek az első szolárrendszert jótékony célból a Szemem Fénye Alapítvány által működtetett pécsi Dóri Házra telepíti.