Hirdetés

Mindennap rengeteg megmaradt, de tökéletes minőségű étel kerül kukába a különböző üzletekben és vendéglátóhelyeken, ez pedig nemcsak pénzügyi veszteséget jelent a vállalkozások számára, de a környezetet is terheli. Erre a problémára négy tehetséges fiatal talált megoldást: létrehozták a Munch nevű platformot, amelyen keresztül a vendégek jelentős kedvezménnyel vehetik meg az aznap megmaradt finomságokat a partnerüzletektől.

Fontos a társadalmi felelősség

A Munch alkalmazás alapvetően úgy működik, hogy az éttermek, pékségek, szállodák, cukrászdák feltöltik, becslésük szerint aznap hány adag megmaradt ételt tudnak értékesíteni. A fogyasztók ezeket lefoglalják az applikációban – az eredeti árnál olcsóbban –, majd a megadott idősávban átveszik helyszínen. A vásárlók meglepetéscsomagban kapják az ételt, hiszen az éttermek értelemszerűen nem tudják előre megmondani, hogy pontosan mi marad meg a nap végén. De az sem gond, ha a vendéglátóhelyeken éppen nincs megmaradt étel aznap és nem töltenek fel ajánlatot, sőt, a Munch ösztönzi is partnereit arra, hogy ne főzzenek felesleges ételt szándékosan.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
A Munch alapító tagjai (balról Wettstein Albert, Zsoldos Botond, Zwecker Bence, Perepelica Kirill)

Tavaly nyáron indult a Munch startup, és azóta elképesztő tempóban fejlődik a cég, ez részben annak is köszönhető, hogy nagy médiafigyelmet kapott a kezdeményezés. Február végén megkapták a Highlights of Hungary különdíját, nemrégiben pedig öt elismert befektető is beszállt az ételmentő innovatív vállalkozásba három-hárommillió forinttal a Cápák között című műsoron keresztül. A Munch alapítói még mindig huszonévesek, de máris jelentős sikereket értek el. Úgy vélik, hogy a siker egyik titka a társadalmi felelősségvállalás a mai fiatalok számára.

– Világnézettől, politikai nézetektől függetlenül kezd központi helyre kerülni a környezetünk. Olyan munkát kerestünk, ahol nem feltétlenül az a szempont a lényeges, hogy mennyi pénzt lehet vele keresni, hanem az is hangsúlyos, hogy a munkának az eredménye a társadalom számára is értékes legyen – mondta a demokrata.hu-nak Wettstein Albert, Munch.hu egyik alapítótagja. – A társadalmi értékek összekovácsolták a csapatunkat, mert közös a missziónk. Nekem személyesen is megváltoztatja a szokásaimat az ételmentő közösség és a munkám. Egyre jobban figyelek, hogy ne pazaroljam az ételt a mindennapokban.

Korábban írtuk

A közösségi média segítségével is megpróbálják az emberek ételhez és a környezethez való hozzáállását megváltoztatni. Több mint tízezren vannak a Facebook-csoportjukban, ahol napi szinten posztolnak az ételmentő élményükről és motiválják egymást például azzal, hogy milyen finomsághoz lehet hozzájutni, hol lehet saját dobozt vinni. Saját blogot is vezetnek, ahol különböző zöld témákról írnak az olvasóknak.

–  Mintegy harmincezer ember töltötte már le az alkalmazást, több ezer adag ételt mentettünk meg a kidobástól a Munchon keresztül. Nyilván ez a teljes ételpazarlás problémája szempontjából nem jelent még megoldást, de ha trendi dologgá kezd válni, akkor biztos még nagyobb eredményt érhetünk el – mondja Wettstein Albert.

Természetesen nemcsak üzletekben lehet ételt menteni, hanem otthon is. A háztartásban is jobban kell figyelnünk arra, hogy annyit vegyünk és főzzünk, amit el tudjuk fogyasztani.

Nem gond, ha van hasonló ötlet

A környezetbarát, fenntartható megoldások egyre népszerűbbek mindenhol. Néhány európai országban korábban már volt hasonló kezdeményezés, például Svájcban és Finnországban. Magyarországon és a régióban azonban még nem volt ilyen célból induló alkalmazás, ami működött volna. Viszont az igény megvolt, ezért döntöttek úgy Alberték, hogy ők lesznek azok, akik ezt megcsinálják.

–  Több mint hétmilliárd ember él a Földön. Mindenkinek rengeteg ötlete van, és számtalan megoldás létezik. Bármit csinálok, bármennyire egyedi is az öletem, biztos, hogy valaki már szintén gondolt arra, vagy már meg is valósította. Tulajdonképpen nekünk az volt a fontos, hogy egy működőképes megoldást adjunk egy valós problémára Magyarországon – teszi hozzá Wettstein Albert. – Mi nem félünk azoktól, akik okosabbak nálunk vagy valamilyen szempontból előrébb járnak.

Ami viszont teljes mértékben speciális, hogy már az alkalmazás fejlesztésének első napjaitól kezdve nemcsak környezetvédelmi szempontból vizsgálják az ételpazarlás kérdését, hanem a szociális szempontot szintén figyelembe vették. Partneri megállapodást kötöttek a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel és a Máltai Szeretetszolgálattal, ennek köszönhetően ételt juttatnak el a rászorulóknak. Emellett olyan programot is indítottak, amelyen keresztül bárki adományozhat valakinek egy adag ételt, az adományt kuponok formájában kapják meg a nélkülözők. A környezetbarát csomagoláson és egyéb zöld megoldásokon is folyamatosan dolgoznak.

A megvalósítható és hosszútávon is sikeres üzleti ötletekhez mindig alapos piackutatás kell, a Munch estében sincs ez másként. Amikor kitalálták ezt a szolgáltatást, megvizsgálták a magyar piacot, rengeteg vendéglátóhellyel beszélgettek, hogy hogyan kezelik az megmaradt élelmiszert. 

–  Az egész szolgáltatás az alapján alakult ki, hogy a magyar vendéglátóhely -tulajdonosoknak mi a viszonyuk az ételpazarláshoz. Nagyon fontos, hogy a napi működésükbe is beépítsék az ételmentést ezek az üzletek. A szokásokat szeretnénk megváltoztatni, hogy míg valaki korábban a kukába dobta a jó minőségű ételt, ezután ne a szemetesbe hajítsa, hanem tegye félre és töltse fel az ajánlatot a mobilalkalmazásba – mondja Wettstein Albert. 

Albert tapasztalatai szerint voltak olyan üzletek, amelyeknek nem volt pozitív az első reakciójuk. Viszont ha leültek velük beszélni, sokszor meglátták ebben a fantáziát. Egyrészt nemcsak pénzt spórolnak nekik, hanem pluszbevételt is szerezhetnek ezáltal. Ez komoly informatikai, kommunikációs és szemléletformáló munka.

Lelkesek az ételmentők

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
A Munch csapat

–  Többféle hozzáállással találkoztunk. Voltak olyanok, akik szerint ez olyan megoldás, amire már régóta vártak. Őket is nagyon zavarta, hogy ki kell dobni azt az ételt, amit másnap már nem tudtak volna eladni. Az ilyen üzletekkel felvettük a kapcsolatot, a támogatásukkal sikerült egy szigorú élelmiszerbiztonsági szabályoknak megfelelő, minden előírással kompatibilis ételmentő kezdeményezést kialakítani – magyarázza Wettstein Albert.

Tyúk vagy a tojás probléma, hogy az éttermek akkor csatlakoznak, ha elég felhasználó van, de a vendégek is akkor lépnek be, ha bőséges a kínálat. Ezt a problémát kell valamilyen módon feloldani, és egyszerre bevonni újabb vendégeket és vendéglátóhelyeket. 

– Jelenleg több mint százhatvan vendéglátóhellyel áll kapcsolatban a Munch. Olyan is volt, hogy egy üzlet már az elején csatlakozott hozzánk, azonban egy idő után úgy érezte, hogy nem vált be neki a platform, ezért kilépett. Később aztán annyian kérték, hogy csatlakozzon vissza, hogy újrakezdődött az együttműködés – mondja Wettstein Albert.

A sikerben nagy szerepe van a médiának. Sopronban úgy vettették meg a lábukat, hogy a helyi vásárlók kezdeményezték az üzlettulajdonosoknál, csatlakozzanak a Munch rendszeréhez. Most Budapesten és Sopronon kívül néhány nagyobb városban szintén lehet „muncholni”. Folyamatosan dolgoznak azon, hogy kisebb településeken is meg tudjanak jelenni Magyarországon. 

Bár ez az ételmentő mobilalkalmazás egy magyar piacra szabott megoldás, de semmiképpen sem szeretnének csak magyar cégként működni hosszú távon. A Munch név nem lehet akadály, hiszen angolul azt jelenti, hogy falatozni. Több nyelven is elkészültek az anyagaik, nem szeretnék, hogy a nyelv korlátot jelentsen az ételmentésben. 

– Most első körben a közép-európai régióban szeretnénk ezt meghonosítani, és utána keressünk még olyan helyszíneket, ahol nagyfokú nyitottságra számítunk, akár Ázsiában, akár Amerikában – mondja a terveikről Wettstein Albert.

Az ételpazarlás olyan probléma, amelyre egész életünkben figyelnünk kell. Jó hír, hogy mai fiatalok egyre aktívabb szerepet játszanak a társadalomban és egyre ökotudatosabban élnek.