Hőprésben a szervezet
A klímaváltozás erősödéséről és a bolygóra gyakorolt káros hatásairól ma már napi szinten olvashatunk, arról azonban, hogy hat az egészségünkre, egyelőre kevés szó esik. Nemrégiben három magyar kutató közzétette kifejezetten ezzel kapcsolatos hazai kutatási eredményeit: kimutatható kapcsolat van a halálozások növekedése és a hőségriasztások között.
A klímaváltozás vagy másik, nem teljes mértékben helytálló nevén globális felmelegedés leginkább érzékelhető következményeit a nyári extrém hőhullámok jelentik. Idén Európában pusztító hőség tombolt Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, de az Egyesült Királyságban is. Több francia városban mértek 46 fok közeli hőmérsékletet, ami abszolút rekordnak számít az országban. A Kárpát-medencét ezúttal nem érintette a 45 fokos kánikula, de hazánkban is már júniusban kiadták az idei első hőségriasztást a tartósan 30 fok feletti időjárás miatt.
Forróság és halál
– Évek óta folyamatosan nyomon követjük a napi halálozás és az átlaghőmérséklet alakulását, és azt látjuk, hogy azokon a napokon, amikor megemelkedik a hőmérséklet, rögtön nő a halálozások száma is – vázolja a szomorú helyzetet Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szaktanácsadója.
A Páldy Anna, Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztályának osztályvezetője, illetve Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet biológusa által készített tanulmány szerint az elmúlt tíz évben a hőhullámos napok alatt a napi halálozás átlagosan 15 százalékkal emelkedett. 2013–2017 során évente egy-öt alkalommal történt hőségriasztás, a többlethalálozás 20-1740 eset között változott.
A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, légzőszervi és mentális betegségben szenvedők, de veszélynek vannak kitéve a cukorbetegek, az elhízottak, a vesebetegek, illetve az idősek, a gyermekek és a várandósok is.
– 25 fok napi átlaghőmérséklet felett túlmelegszünk, és a szervezetünk megpróbál erre reagálni. A szívünknek percenként több vért kell keringetni, megnövekszik a pulzusszám, ezért amikor nyugalomban vagyunk, akkor is fáradtnak érezhetjük magunkat. A hőség okozta többlethalálozások a közeljövőben másfélszeresére, a század végére hatszorosára emelkedhetnek, hacsak nem alkalmazkodik a szervezetünk – véli Páldy Anna.
Az sem mindegy, hogy mikor érkezik az első hőhullám: nyár elején sokkal nehezebben tűrjük a hőséget, mint nyár végén, addigra szinte hozzászokunk. A szakértő ezért hozzáteszi: ha viszonylag hideg májusi időjárás után júniusban jön egy hőhullám, annak sokkal nagyobb a halálozásban kimutatható hatása, mint augusztusban.
Fertőzésveszély
Bár a Kárpát-medencében a hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt, a klímaváltozás a fertőző betegségek tér- és időbeli megjelenését is befolyásolni fogja. A tanulmány kiemeli, hogy hazánkban elsősorban a kullancs által terjesztett Lyme-kór válik majd egyre gyakoribbá, hiszen enyhék a telek, a kullancsok nem pusztulnak el, miközben a tavasz is korábban kezdődik, így az aktivitási periódus is előbbre tolódik, illetve meghosszabbodik. A Lyme-kórnál is veszélyesebb a szintén kullancs terjesztette agyhártya- és agyvelőgyulladás. Bár védőoltással megelőzhető, nő a gyakorisága. Ráadásul a kullancsok ma már szélesebb földrajzi skálán is mozognak.
– Skandinávia északibb területein is megtalálhatók, emellett a tengerszint feletti magasságot nézve is terjednek, régebben 300-400 méter felett nem találkozhatunk velük – mondja a szakértő.
A különféle szúnyogok által terjesztett fertőzésektől is tartanunk kell, várhatóan megnövekszik majd a nyugat-nílusi láz esetszáma. Olyan szúnyogfajok telepedhetnek meg Európában, amelyek eddig csak Ázsiában vagy Afrikában éltek. Az ázsiai tigrisszúnyogot először 2015-ben azonosították a Dunántúlon, de a század közepére akár az egész országban elterjedhet, így az általa széthurcolt vírusos betegségek is.
– Fontos, hogy megfelelően védjük magukat a szúnyogok és a kullancsok ellen. Használjunk szúnyog- és kullancsriasztót, szereljünk fel szúnyoghálót az ablakokra, és öltözzünk megfelelően, ha erdőben sétálunk – tanácsolja Páldy Anna.
Az Egészségügyi Világszervezet 2002. évi jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát rótta fel a klímaváltozásnak. A mikrobák szaporodási sebessége ugyanis nagymértékben függ a hőmérséklettől, egyesek közülük pedig az ivóvizet és az élelmiszereket fenyegetik. Az egyik legismertebb fertőzés a szalmonellózis, amely az Európában bejelentett összes élelmiszer-fertőzés 70 százalékáért felelős – az alapanyagként szolgáló baromfi, illetve a tojás szalmonellás alapfertőzöttsége döntő és klímától is függő kérdés. A szalmonellás esetek száma a téli hónapokban viszonylag alacsony, de az első meleg, tavasz végi napoktól emelkedni kezd, a csúcsát júliusban és augusztusban éri el.
Az egyre gyakrabban előforduló extrém mennyiségű csapadék következtében a jövőben egyre több lesz az ivóvíz-eredetű fertőzések száma is. Azok a különböző egysejtű élősködők és kórokozók, amelyek a szennyvizekben fordulnak elő, ezáltal be tudnak kerülni az ivóvízbe is.
– 2006-ban Miskolcon volt egy özönvízszerű esőzés, amikor a szennyvíz bemosódott az ivóvízbázisba is. Akkor háromezer ember betegedett meg, ez volt hazánkban az elmúlt évtized legnagyobb ivóvíz-eredetű járványa – eleveníti fel a történteket Páldy Anna. – Elsősorban a karsztterületeken lévő ivóvízbázisok vannak kitéve ennek a veszélynek, így az ilyen helyeken fontos, hogy megfelelően védjék az ivóvizet, és kutakat is készenlétben kell tartani, amelyek fertőzés esetén ivóvízzel szolgálhatnak egy település számára.
A lakosság szerepe
Az allergiában szenvedők az utóbbi évek enyhe telei után is észrevehették, hogy hamarabb jelentkeztek a kellemetlen tüneteik. A tanulmány szerint a klímaváltozás az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is hatással van, így az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon, a parlagfű pedig november közepéig is szórhatja a virágporát. Emellett új növényfajok is megjelennek majd, mint például a parlagi rézgyom vagy a falgyom, amelyeknek ma még kicsi a jelentősége, de a pollenjeiket már regisztrálják a hazai pollencsapdák. A magyar lakosság egyötöde szenved parlagfű-allergiában, és egyre több a bizonyíték arra nézve is, hogy a klímaváltozás hatására növekszik majd a parlagfűpollen mennyisége a levegőben.
A felsorolt következmények mind súlyosnak tűnhetnek, de szerencsére van, amihez tudunk alkalmazkodni. Az Országos Közegészségügyi Központ 2005-ben dolgozta ki a hőségriasztást, amely azóta minden évben minimum egy alkalommal életbe is lépett, ilyenkor az írott és elektronikus médián keresztül is tájékoztatják a lakosságot a veszélyekről.
– Elsősorban a lakossággal kell megértetni, hogy fogadják meg a tanácsokat – mondja Páldy Anna. – Középtávon az építőiparnak is nagy szerepe van abban, hogy kiküszöbölje az elviselhetetlen hőséget. Társadalmi, helyi és egyéni szinten is meg kell teremteni a hőhatás csökkentésének feltételeit. Szükséges rossz megoldás a légkondicionálás, hiszen fosszilis energiaforrást használunk fel, fokozva a szén-dioxid-kibocsátást, de fenntartható megoldás lehet a szigetelés, az árnyékolók használata, a zöld környezet kiépítése, amely mind-mind hozzájárul lakóterünk hűvösen tartásához. Továbbá az egészségügynek is fel kell készülnie az új betegségek, fertőzések kezelésére.
Páldy Anna mindezek mellett fontosnak látja azt is, hogy a klímaváltozásról és hatásairól korán megkezdődjön a gyerekek oktatása, nevelése. Az óvodától kezdve oktatni kell, mit jelent a klímaváltozás, és hogyan kell védekezni a veszélyes hatásokkal szemben.