Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

Szeptember végi adatok szerint ma már több mint 1935 darab 50 kilowatt feletti beépített teljesítőképességű naperőmű működik Magyarországon, összkapacitásuk 1287 megawatt. A háztartási méretű, 50 kW alatti napelemes rendszereké pedig az első negyedéves adatok szerint 508 MW – a két kategória együtt már majdnem felér egy blokkal a paksi atomerőműben. Összes hazai energiatermelő kapacitásunk 2019 végén 8042 MW volt, ennek 12,57 százaléka fotovoltaikus erőmű.

Ez azonban a kapacitás, a termelés aránya más kérdés. A Magyar Villamos­energia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) adatai szerint a tavalyi hazai villamosenergia-termelés 49 százalékát adta Paks, 27 százalék érkezett gázerőműből, 12 lignitből és szénből és együttesen szintén 12 százalék a megújulókból. Ebből 5 százalék volt a biomassza, 3 a nap, 2 a szél, 1 a hulladékhasznosítás, illetve 1 százalék egyéb, mint a geotermikus áramtermelés és a vízerőmű. Ráadásul fogyasztásunknak 27,1 százalékát importálni voltunk kénytelenek – igaz, ennek aránya évek óta csökken, az öt évvel ezelőtti időszakban még 32 százalék körül volt. A Nemzeti energiastratégia szerint a behozatal aránya 2040-re 20 százalék alatti szinten stabilizálódik majd, amit a hazai nukleáris kapacitások megújításával és a zöld erőforrások fejlesztésével terveznek elérni.

Hosszú távú beruházás

Több mint ötszörös volt a túljelentkezés a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által idén júliusban meghirdetett második Metár-pályázaton, amelyen megújuló­energia-termelésre kapható támogatás. Az árajánlatok előzetes sorrendje alapján mintegy 40 új erőmű létesülhet hazánkban összességében 280 megawatt teljesítménnyel, ezek leginkább napelemes rendszerek lesznek.

A Metár (Megújuló Energiák Támogatási Rendszere) 2017-ben váltotta fel a kötelező átvételi tarifa (kát) rendszerét, európai uniós előírás szerint. Az új támogatási forma versenyezteti a pályázókat, aminek előnye, hogy a megújuló forrásból származó áram beszerzési ára az ajánlatok alapján megfeleződött, ráadásul a jövőbeni tendereken további áresések várhatóak. Ez persze azt is jelenti, hogy a termelők elérhető bevétele is körülbelül 50 százalékkal csökkent.

Korábban írtuk


– A külföldi pályázók sokkal jobb árajánlatot tudnak adni, hiszen hozzáférnek a hatékonyabb technológiákhoz, illetve a tőkéjük is nagyobb, mivel a nyugat-európai országokban intenzívebbek a hitelintézetek ebben az iparágban. Hazánkra kimondottan érvényes az óvatosság a megújuló energia területére történő befektetésben – mondja a nap­elemes rendszerek tervezésével, kivitelezésével foglalkozó Optimum Solar csoport ügyvezető tulajdonosa, Lugos Roland. – A megújulókra vonatkozó befektetések alacsony hozamú, hosszú távú beruházások, cserébe a kockázatuk is alacsonyabb. De itthon jellemzően rövidebb, tízéves intervallumban gondolkodnak a befektetők, nem harmincöt évben. Mi is úgy indulhattunk sikerrel a pályázaton, hogy külföldi cégekkel szövetkeztünk. Ők adják a technológiát és a pénzt, mi pedig a projekt­fejlesztést, a kivitelezést és az üzemeltetést visszük. A hazai vállalkozók EU-konform módon történő helyzetbe hozása a hazai bankrendszeren múlik, mert a bankkondíciók függvényében továbbra is lehetséges a saját befektetett tőkére vetített két számjegyű hozam.

A tenderen az Optimum Solar (OS) két külföldi partnerrel is indult, amelyekkel az első és második helyet sikerült megszerezniük, vagyis ők adták a két legalacsonyabb árajánlatot. Az ajánlatok sorrendje alapján az OS Csoport az 1 MW feletti kategóriában nyertes hat projekt közül kettőben befektetőként, egyben pedig tervezőként vesz részt. Várhatóan másfél év múlva helyeznek üzembe naperőműveket Ballószögön és Mezőberényben.

Kulcstényező a tárolás

Az OS a következő öt évben további 1500 megawattnyi fejlesztést tervez elindítani, miután az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérésére a MEKH félévente kétszáz megawattnyi energiára fog kiírni Metár-pályázatot. Ez azt is jelenti, hogy megvalósulhat a Nemzeti energiastratégia célja, 2030-ig hatezer megawatt fotocellás kapacitás kiépítése. A távolabbi cél egyébként 2040-re 12 ezer MW, és ez sem lehetetlen a technológia fejlődését tekintve. Ha a 2030-as célok megvalósulnak, akkor az éves villanyáram-fogyasztásunk 14-15 százaléka származhat napenergiából. A stratégia előírása szerint 2030-ra a hazai megújuló források aránya legalább 20 százalékra fog nőni az éves felhasználásban, 2040-re pedig közel 30-ra, ennek nagy részét a napelemek adják majd. Ehhez azonban hosszú távon meg kell oldani a kiegyenlítést, vagyis pótolni a hiányzó energiát, amikor az időjárás nem kedvez a megújulóknak.

– Ahhoz, hogy a rendszer alkalmassá váljon ennyi megújuló kapacitás integrálására, az akkumulátoros energiatárolók, illetve a hidrogénalapú megoldások fejlesztése és telepítése is elengedhetetlen. Mivel az előbbi nagy méretben drága technológia, a kiegyenlítést alapvetően a hidrogéngazdaság segítheti, ennek kiépítését meg is kezdte az Európai Unió – folytatja Lugos Roland.

Ehhez valószínűleg Magyarország is csatlakozik majd, az ITM várhatóan az év végére készül el az erre vonatkozó stratégiával. A hidrogéngazdaság ugyanis képes az energiatárolásra (lásd: Zöld jövő, 2020. október). A hidrogén vízből történő előállítása nagyon energiaigényes, de a megújuló forrásból működő erőművek túltermelése esetén a fölösleg ilyen formában komoly veszteségek nélkül tárolható. Ennek alapja az elektrolízis: ha áramot vezetünk a vízbe, a vízmolekulák kötései felbomlanak, vagyis hidrogénre és oxigénre válnak szét. Ezzel ellentétes folyamat az egyesülés, amelynek révén elektromos áram keletkezik, illetve víz. Tehát a hidrogénben ilyen értelemben energiát tárolhatunk, akár el is szállíthatjuk a szükséges felhasználási területre, ahol aránylag kevés veszteséggel visszaalakítható villamos energiává.

Sok kicsi sokra megy

A nagy erőműveken kívül a vállalkozások napelemekkel történő áramellátását 2020-ig a Ginop-, 2021-től, az új uniós ciklustól pedig a Vinop-pályázatok segítik az úgynevezett önfogyasztást csökkentő kiserőművek támogatásával. A háztartásokat korábban a Magyar Fejlesztési Bank nullaszázalékos hitelprogramja segítette, most ez a keret kifogyott, a kormány pedig néhány hete tett egy kijelentést, miszerint a kevésbé jó anyagi helyzetű nagycsaládos háztartások számára új, vissza nem térítendő támogatási konstrukciót dolgoznak ki napelemes beruházásokhoz. Ez várhatóan 2021 nyarától válna hozzáférhetővé, ezenkívül segítség lehet a megújuló energiába való beruházáshoz a januártól életbe lépő, gyermeket váró vagy nevelő családoknak nyújtott otthonfelújítási támogatás is.

Ugyanakkor a háztartások számára a szaldós elszámolási rendszer is egyfajta támogatást jelent. Lényege, hogy a háztartás ingyen használhatja tárolásra az elektromos hálózatot; ha feleslege van éppen, betáplálja, amikor áramra van szüksége, használja a hálózatot, év végén pedig elszámol. Ez a lehetőség a háztartási méretű kiserőművekre (HMKE), vagyis az 50 kW alatti teljesítőképességű, kisfeszültségű hálózatra csatlakozó, jobbára tetőre szerelt napelemes rendszerekre vonatkozik, ez lehet vállalkozásé is, nem csak családi vagy társasházé. A Magyar Energia Hivatal jelentése szerint 2020 első fél évében jelentős mértékben, több mint húsz százalékkal növekedett a HMKE-k darabszáma és kapacitása. 2019-ben is hasonló ütemben terjedtek, egy év alatt 45 százalékkal. A Nemzeti energiastratégia célja, hogy a jelenlegi 60 ezer helyett 2030-ra legalább 200 ezer háztartásnak legyen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napeleme.

Csakhogy a villamos energia belső pia­cára vonatkozó 2019-es európai uniós irányelv alapján a szaldósítás nem maradhat érvényben a 2024-től megépülő HMKE-kre, tehát érdemes addig beruházni, ha valakinek ilyen tervei vannak. A beépítések azonban várhatóan ugyanúgy zajlanak majd tovább, hiszen szintén európai szabályozás szerint 2021. január 1-jétől csak úgy kaphat használatbavételi engedélyt új lakóépület, ha energiaigényének minimum 25 százalékát olyan megújuló forrásból elégíti ki, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben állítják elő. A szakemberek pedig leginkább a napelemes és a hőszivattyús rendszer telepítését ajánlják a kötelező arány teljesítésére, ez a legegyszerűbb és leginkább megtérülő befektetés. Ma már nem ritka a kettő kombinációja, hiszen a fűtésre és hűtésre is alkalmas hőszivattyús rendszerbe vitt egy egységnyi villamos energia három-négy egységnyi hőenergia előállítását jelenti.

De mi jön a szaldóelszámolás helyett? A szakemberek szerint például az is elképzelhető, hogy a háztartási energiatárolási rendszerek addigra olcsóbbak lesznek, így saját magunk is tárolhatjuk a felesleget.

– Nyugat-Európában inkább a tárolás elősegítését ösztönzik, nálunk is ez várható – mondja Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. – Németországban például a háztartás is kereskedik az energiával, ha a hálózatra termel. Amikor többletet termel, eladja, amikor szüksége van rá, megveszi az áramot, csak ennek nem ugyanaz az ára, mint a szaldós elszámolási rendszerben, hanem a nap különböző óráiban más és más, piaci alapon. A rendszert Németországban úgy alakították ki, hogy a háztartásnak jobban megérje eltárolni az energiát, hiszen akkor nem a hálózatot terheli vele. Egyébként egy ilyen típusú rendszerre zökkenőmentesen át tudnánk állni, mivel a jelenlegi mérők alkalmasak rá.

Nálunk a rezsicsökkentés miatt olcsó az áram, így hosszabb a megtérülési idő. Az elnök szerint Nyugat-Európában három év alatt visszahozza az árát egy ilyen beruházás, nálunk hat-nyolc év alatt. A napelemek ugyanakkor szerinte nem szorulnak támogatásra, messze ez a legolcsóbb áramtermelési rendszer, a vállalkozások ezért is építik szívesen, hiszen ők nem részesültek rezsicsökkentésben.