Fotó: Romolo Tavani/Shutterstock.com
Hirdetés

A háromszáz négyzetmétert meg nem haladó lakóépületek ma még felhúzhatók egyszerű bejelentéssel, és a használatbavételi eljárás sikere sem múlik azon, mi áll az épület energetikai tanúsítványában. Ám amint elkezdődik a 2021-es esztendő, ez jelentősen megváltozik, és előállhat olyan helyzet, hogy a frissen megépült ház nem kapja meg a beköltözéshez szükséges engedélyt, amennyiben nem felel meg az energiatakarékossági előírásoknak.

Passzív vagy nulla?

De mit is jelent ez pontosan? Gyakran a médiában is tévesen szerepel, több szalagcímben is találkozhattunk már azzal, hogy 2021-től csak passzívházak kaphatnak használatbavételi engedélyt.

– A követelmény a közel nulla energiaigényű épületekről szól, a kettő nem egy és ugyanaz, az utóbbi lényegesen könnyebben teljesíthető feltétel – mondja a Demokratának Sónicz Péter építész, aki az Év Háza idei pályázatán a Zöld ház – energiahatékonyság különdíját kapta egy Üllőn épült családi ház terveiért. Hozzáteszi: lesznek változások az építőiparban, de nem felkészületlenül érte mindez a szakmát, és attól sem kell tartani, hogy tömegével állnak majd a szigorítás miatt eladhatatlan félkész házak. A folyamat régóta zajlik, és a kötelező hőátbocsátási tényezőket már eddig is rendre szigorították.

A legjobban a fűtési igénnyel lehet érzékeltetni a követelmény súlyát. A régi, Kádár-kockaként emlegetett családi házak (négyzetes alaprajzú, száz négyzetméter körüli, sátortetős épületek) négyzetméterenként körülbelül 400-500 kilowattóra fűtési energiát fogyasztanak évente. A felújítás előtti panelházak esetében ez körülbelül 200-250 kilowattóra, a most épülő lakóparkok épületei 120-150 körüli értékeket mutatnak, ha nagyon jól szigeteltek, csak százat. Ezekhez képest a közel nulla energiaigényű épület négyzetméterenként körülbelül 40 kilowatt­órát fogyaszt majd évente: ez azért nagy különbség. Egy passzívház pedig 15-öt.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Energetikai szempontból egy ingatlan tizenkét kategóriába sorolható be. A legrosszabb ezek közül a JJ, a legjobb az AA++. A közel nulla energiaigény követelményeinek az első négy kategória, vagyis az AA++, AA+, AA, és a BB felelnek meg, ezek jövőre is kaphatnak majd használatbavételi engedélyt.

Azt, hogy ki melyik kategóriát tudja megcélozni építkezés esetén, a pénztárcája dönti el. Ám nem csak a szigetelés minőségén múlik, hogyan alakul az ingatlan energetikai besorolása. A közel nulla energiaigény követelménye ugyanis számol azzal, milyen energiahordozókat használ az épület, és előírja, hogy az energiafogyasztásnak legalább 25 százalékban megújuló forrásból kell származnia. Ez lehet a tűzifa, a nap-, a szél-, víz- vagy a biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia is. Ha ez a feltétel nem teljesül, az ingatlan hiába teljesítené minden más mutatószám alapján a BB minősítés feltételeit, automatikusan az eggyel rosszabb, CC kategóriába sorolják.

Nem ördöngösség teljesíteni

Végtelenül leegyszerűsített példa, de ha valaki gázkazános fűtést tervez leendő otthonába, az nyilván nem számít megújuló energiaforrásnak, ám megmentheti a helyzetet azzal, hogy egy kandallót is építtet a nappaliban. Ezzel máris teljesül a megújuló-részarány, és megkapja az ingatlan az engedélyt, még akkor is, ha egyébként soha nem fog begyújtani benne. Bőven akad ugyanakkor valóban klímabarát megoldás is.

Sónicz Péter szerint a kritériumrendszer elvárásait bőven kielégíti például egy levegős hőszivattyúrendszer is. Az építész által javasolt megoldás nehézsége a meglehetősen borsos beruházási költség, ami a hárommillió forintot is elérheti, de cserébe 20-25 százalékkal olcsóbb a ház fűtése és a melegvíz-előállítás, mint egy kondenzációs kazán esetében. Egyszerű megoldást jelenthet az is, ha a tetőre napelemeket telepítünk, persze ez sem olcsó, viszont az építész hozzáteszi, hosszú távon mindenképp kifizetődő lehet.

– Mostanra jutottak el a napelemek arra a szintre, hogy amennyi költséget a tulajdonos belefektet, végül nagyjából annyit vissza is kap belőle energia formájában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nullára ki lehet jönni vele, viszont ha sikerül egy pályázatot megnyerni hozzá, akkor már pluszban vagyunk – mutat rá Sónicz Péter, hozzátéve, hogy a technológia évről évre fejlődik, hamarosan ennél is jobb mutatókra lehet számítani.

Emellett a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap majd a szigetelés is. Ahhoz, hogy a ház megfeleljen az új előírásoknak, növelni kell a hőszigetelés vastagságát, jellemzően öt-tíz centiméterrel. Az építész ugyanakkor nem számít arra, hogy a szabályok változása miatt durván elszabadulnának az ingatlanárak. Összességében 5-10 százalékkal lesznek drágábbak az új építésű lakások: ehhez két százalékot az izmosabb szigetelés költsége tesz hozzá, a többit a napelemes vagy a hőszivattyús rendszerek kiépítése. Viszont mindez hosszú távon visszahozza az árát, és nemcsak a rezsiköltséget, hanem a környezeti terhelést is csökkenti.

Fotó: shutterstock.com (illusztráció)

Nem lesz káosz

Az új szabályozás kapcsán az egyik legfontosabb kérdés, mi lesz azoknak az ingatlanoknak a sorsa, amelyek már majdnem elkészültek, viszont az átadásuk átcsúszik 2021-re. Sónicz Péter úgy látja, valószínűleg most is lesznek olyan kivitelezők, akik nem kezdtek el időben felkészülni a változásra, de a szakmán belül nem várható túlzottan nagy fejetlenség.

– A szigetelés tekintetében a legtöbb iroda már eddig is olyan házakat tervezett, amelyek megközelítőleg eleget tesznek az új követelményeknek. Ezen a területen bőven van tapasztalat. A napelemek felszerelése sem ma kezdődött, évről évre több az olyan háztető, amelyeken ilyen rendszereket létesítettek, sőt, sok esetben eleve úgy épül meg a ház, hogy a szolárpanelek is felkerülnek rá, így jelentős újdonságot ez sem hoz – véli az építész. Szerinte a félkész házak kivitelezői sem esnek majd kétségbe: ha valamiért elmulasztották is volna a felkészülést, és az ingatlanok nem felelnének meg a szigorúbb szabályoknak, egy gyors áttervezés után telerakják majd a tetejüket napelemmel, és meg lesz oldva a probléma.

Aki kulcsrakészen vesz házat a kivitelezőtől, az leginkább a minimálisan emelkedő ingatlanárakon veszi majd észre, hogy valami megváltozott. Viszont annak, aki az építkezést választja, érdemes energetikus mérnököt is bevonnia a munkába, ők ugyanis szükségszerűen egyre inkább segíthetik és kiegészíthetik az építészek munkáját.