Magyarország a zöld gazdasági fejlődés útját választotta

Az uniós környezetvédelmi miniszterek márciusi találkozójának apropóján kérdezett szakember a lap hétfői számában kifejtette azt is, hogy a koronavírus-válság utáni helyreállításra fordítandó uniós források felhasználását a magyar kormány úgy tervezte meg, hogy a körforgásos gazdaságra történő átállást segítse. Steiner Attila arról, hogy közeleg a nemzeti helyreállítási és ellenálló képességi tervek benyújtásának határideje elmondta, hogy a hazai terv energetikai komponenséről már sikerült is nagy vonalakban megállapodni Brüsszellel.

Az európai klímatörvény folyamatban lévő tárgyalása során Magyarország támogatta az Európai Tanács általános megközelítését, amely többek között 2030-ig nettó 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célt tartalmazott – ismertette, megjegyezve, hogy jelenleg folynak az egyeztetések az uniós intézmények között, de a felek álláspontja egyelőre igen messze áll egymástól, nemcsak a klímacél tekintetében. Így nem tartotta valószínűnek, hogy a Joe Biden amerikai elnök által április 22-re – a Föld napjára – összehívott magas szintű klímacsúcs előtt sikerül lezárni a tárgyalásokat.

Az európai klímatörvény eddigi tárgyalásai során elért hangsúlyos magyar eredmények közé sorolta Steiner Attila, hogy kikerült a szövegből, hogy az Európai Bizottság saját hatáskörben döntsön a 2030 és 2050 közötti uniós kibocsátásteljesítési ütemről. Fontos ugyanis, hogy az állam- és kormányfők adjanak iránymutatást, amikor a 2040-es köztes célt tűzzük ki – mondta. A készülő, júniusra várható „Fit for 55” jogszabályjavaslati csomagról – amely az új cél elérésének módját rögzíti az uniós klíma- és energiapolitikában -, a magyar álláspont december óta nem változott. „Az egyik legfontosabb pont, hogy megőrizzük az EU hitelességét a nemzetközi színtéren, valamint igazságos és kiegyensúlyozott módon érjük el az uniós klímacélokat. Igazságosan, vagyis támogatva az alacsonyabb jövedelmű tagállamok erőfeszítéseit a kitűzött célok elérésében, segítve őket az általuk viselt, magasabb anyagi terhek finanszírozásában. Illetve kiegyensúlyozott módon, vagyis nagyobb konvergenciát kell elérni a teljesítések között” – fejtette ki. Példaként említette, hogy míg egyes tagállamok – például Magyarország – már eddig is jelentős mértékben csökkentette szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest, addig más tagállamok – például Ausztria vagy Spanyolország – nemhogy nem csökkentették, de még növelték is a bázisévhez képest kibocsátásukat. Figyelembe kell venni azt is, hogy nem mindenki ugyanarról a szintről indul – szögezte le.

Emlékeztetett rá, Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy ne csak uniós, hanem tagállami szinten is elérje a klímasemlegességet 2050-re. E cél teljesítése érdekében jött létre a klíma- és természetvédelmi akcióterv, amely konkrét cselekvéseket határoz meg annak érdekében, hogy Magyarország szén-dioxid-kibocsátása 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen, 2050-re pedig klímasemleges országgá váljon. Ilyen konkrét intézkedés például az ország erdővel borított területének 27 százalékra növelése, a naperőművek kapacitásának meghatszorozása, valamint az elektromobilitás mind szélesebb körben történő elterjesztése – sorolta az államtitkár. Megjegyezte, hogy az elmúlt egy évben meg is kezdték ezeknek a végrehajtását.

„Mondhatom, hogy már eddig is jelentős eredményeket értünk el. A 2050-es klímasemlegességet nemcsak az akciótervben, de az Európai Unióban elsőként jogi kötőerővel bíró nemzeti klímatörvényünkben is rögzítettük. Ezenkívül kidolgoztuk a Nemzeti tiszta fejlődési stratégiát is, amely felvázolja a 2050-es klímasemlegesség elérésének lehetséges útvonalait, illetve megerősíti, hogy a kormány a konkrét cselekvést tartja fontosnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben” – fogalmazott.