Brutálisan csökkentek a fotovoltaikus rendszerek telepítésének költségei. Ma már egy átlagos használt autó árából teljesen kiváltható egy háztartás áramellátása, sokan a fűtést is napelemmel és hőszivattyúval oldják meg az új építésű ingatlanokban: a Magyar Fejlesztési Bank nullaszázalékos lakossági hitele is segíti a terjedést.

Fotó: shutterstock.com

Fotó: shutterstock.com

A fotovoltaikus napenergia-technológia költségei globális átlagban évente mintegy 15 százalékkal csökkentek az elmúlt években. Emiatt egyre többen engedhetik meg maguknak a telepítést: egyelőre csak Ausztráliában készült ilyen felmérés, ahol a jövedelmek is magasabbak, de a trendet már jelzi, hogy ott kifejezetten az alacsony és közepes társadalmi-gazdasági helyzetű háztartások körében népszerű ez a megoldás, a magasabb jövedelműek között kevésbé. A Victoria University kutatásának eredménye meglepetést okozott, hiszen még ott is evidenciának tartották, hogy a nagyobb jövedelmű háztartások körében gyorsabban terjednek a napelemek. A jelenség egyik oka a villamosenergia-árak emelkedése iránti érzékenységben van, egyébként 2018-ban Ausztráliában háromszor annyi fotovoltaikus kapacitást telepítettek, mint 2017-ben.

– Az elmúlt tíz évben erős esés volt tapasztalható az árakban, illetve határozott növekedés a hatékonyságban – mondja Szolnoki Ádám, a MANAP Magyar Napelem Iparági Egyesület elnöke. – Egy átlagos magyar családi házban, ahol nem áramalapú a fűtés, 1,2-1,5 millió forintos beruházással le lehet nullázni a villamos­energia-költségeket a mai szabályozási körülmények között. Vagyis egy átlagos használt autó árából már kijön egy rendszer. Hat-nyolc éve ez még három-négymillió forintba került volna.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb adatai szerint 2018. január 1. és szeptember 30. között a hálózatra csatlakoztatott napelemek száma közel 7700 darabbal, beépített teljesítménye pedig 59,9 MW-tal növekedett. Az időszakban telepített háztartási méretű (50 kW alatti) kis­erőművek mind napelemek voltak, átlagos beépített teljesítményük 7,3 kW volt.

Egyszerű számítással egy ilyen, 1,2-1,3 millió forintos beruházásnál 9-12 éves megtérüléssel lehet számolni a villanyszámlán, és ez vonzóbb, mint egy mai bankbetét, még annak ellenére is, hogy Magyarországon a lakossági villamos energia ára nagyon alacsony, az Európai Unión belül a harmadik legalacsonyabb. Persze, nálunk az a tény is kedvez a napelemek terjedésének, hogy a szabályozás egyéves szaldósítást enged ingyen, tehát azt az energiát, amit nappal a hálózatba táplálunk, kivehetjük éjszaka, amit nyáron termelünk, azt felhasználhatjuk télen. Vagyis nincs szükség akkumulátorra. A lényeg, hogy az éves elszámolás nulla legyen, eszerint kell a kapacitást meghatározni.

– A házi energiatárolás módszerei egyes országokban terjednek, mert a szabályozási és támogatási keretek ezt máshol szükségessé teszik, de egyelőre még kérdéses, hogy az energiatárolást a háztartásokban vagy a hálózatban kell-e megoldani. Talán az utóbbi mellett több érv van – véli Szolnoki Ádám.

Eközben az Európai Unió 2030-ra 32 százalékos megújulóenergia-részarányt célzott meg (a teljes végső energiafogyasztáson belül), ez alapján a tagállamoknak 2019 végéig integrált nemzeti energia- és klímaterveket kell kidolgozniuk a 2021-től 2030-ig terjedő időszakra arra vonatkozóan, hogyan tervezik elérni a kitűzött célokat.

– Ehhez kapcsolódóan az energiastratégiát is újragondolják, és a napvilágra került tervek alapján látszik, hogy a magyar energetika fő sodra a nukleáris energia mellett a napenergia felé terelődött – állítja Szolnoki Ádám. – Ezek alapján a 2017-es év végi napelem-kapacitások 2030-ra meg fognak tízszereződni. Az más kérdés, hogy ezek mekkora arányban lesznek tetőre szerelt háztartási kiserőművek, és mekkora arányban nagyerőművek. Ezzel párhuzamosan az Energetikai Innovációs Tanács munkacsoportjai is elkezdték azt vizsgálni, milyen költség mellett mekkora időjárásfüggő megújulóenergia-kapacitást lehet a magyar hálózatra rákapcsolni, hogyan lehetne megoldani a tárolást és kiegyenlítést. De ahogyan a napelemek technológiájának fejlődése áresést hozott, ez ugyanígy várható az energiatárolás terén is, ráadásul ezt a folyamatot az elektromos autók terjedése is generálja.

A 2017-es kapacitás megtízszerezése azt jelenti, hogy 2030-ra a teljes áramtermelés tizenkét-tizennégy százaléka származhat napenergiából. Ez nem tűnik soknak, de óriási fejlődést jelent ahhoz képest, hogy most fél és egy százalék között van ez az arány, ráadásul a magyar villamosenergia-fogyasztás harminc-negyven százaléka jelenleg importból származik, tehát ez sokat jelentene a függőség csökkentésében.

Az uniós tervekkel párhuzamosan szűnt meg az ázsiai napelemstop Európában, részben ez hozott csökkenést az árakban, ahogy arról Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke is beszámol.

– Tavaly szeptemberben az Európai Unió dömpingellenes importtarifáinak felfüggesztését követően volt egy nagy zuhanás. 2013 óta így védték az ázsiai, elsősorban kínai napelemektől az európai gyártók piacait, így egy meghatározott ár alatt nem lehetett behozni az unió területére ázsiai napelemeket. De ennek eredményeként  az egész világon Európában volt a legmagasabb a napelemek ára – hangoztatja Kiss Ernő.

Az Európai Bizottság végül elismerte, hogy a lépés nem változtatott olyan mértékben a piaci helyzeten, hogy az a tarifák kiterjesztését indokolná. A globális nap­elemgyártó kapacitás zöme már így Ázsiában, azon belül Kínában van.

– Idén tehát már különösen érdemes napelembe fektetni a pénzünket – mondja Kiss Ernő. – Már tavaly is megduplázódott Magyarországon a telepítések száma, és ez idén is várható. Nemcsak az árak csökkenésének köszönhető ez, hanem a Magyar Fejlesztési Bank nullaszázalékos hitelének is. Egy ilyen telepítést követően a villanyszámla felét-harmadát kell fizetni a hitelre, és ezek a napelemek harminc-negyven évig kitartanak.

A nullaszázalékos fix kamattal és a 10 százalékos önrésszel elérhető hitel akár 20 éves futamidőre is igényelhető. A kezelési költséget, a rendelkezésre tartási jutalékot, az előtörlesztési díjat és a szerződésmódosítás díját nem számolják fel, 5 millió forintot meg nem haladó kölcsön esetén biztosíték adása nem szükséges. De azt érdemes tudni, hogy ez csak lakóingatlanokra vonatkozik, hétvégi házakra nem. A hazai cégek nagy része egyébként vállalja, hogy a hitelt, a tervezést, az engedélyeztetést, a földhivatali és a közjegyzői eljárást elintézi, tehát ma már a telepítés elég kényelmesen megoldható.

– Az új építésű házak esetében mostanra alapvető, hogy a fűtést is így oldják meg – fogalmaz Kiss Ernő. – A legnépszerűbbek a hőszivattyús fűtések, akár levegős, akár talajszondás megoldással, ezekkel fűteni és hűteni is lehet, illetve olcsóbbak, mint bármelyik hagyományos gázfűtés. A levegős hőszivattyút ráadásul be lehet építeni egy régi lakásba is, hiszen ez esetben nincs szükség talajfúrásra. Split vagy VRF (változó hűtőközeg-áramú) klímarendszerrel oldható ez meg, a radiátorok lecserélésével, ezek áramfelvétele a hagyományos villanyfűtés harmada-negyede, ami könnyen kiváltható napelemmel. 2020-tól egyébként is kötelező lesz közel nullaenergiás családi házakat építeni, tehát e téren további fellendülés várható.

Egy átlagos magyar család áramfogyasztása a hivatalos statisztikai adatok szerint évente 2050 kilowattóra, erre másfél-két kilowattos napelemes rendszer elegendő, ha a fűtést is így oldjuk meg, akkor körülbelül öt kilowattos rendszerre van szükség. Egy ilyen döntés során arra is érdemes gondolni, hogy az egy kilowattos rendszer körülbelül hat és fél négyzetméternyi felületet igényel a tetőn.