Újra tiszta az ég

Velence vize átlátszóan tiszta, leülepedett az aljára az iszap, hiszen egyetlen vízi jármű sem kavarja fel: a zavartalanság okán apró halak tűntek föl, és újra itt vannak a vízimadarak. Valaki azt is lefényképezte, ahogy egy vaddisznó szagolgat valamit a zebrán az egyik olasz városban. A Magas-Tátra egyik legnagyobb városában, Zakopanéban az elnéptelenedett autó­utakon őzek sétálgatnak fenségesen: apokaliptikus látvány, ahogy a hatalmas kereszteződésben épp egy burgerező előtt haladnak el, ironikus választ adva a büfénél álló furgont dekoráló óriási szarvasmarhára – itt most nem az ember az úr. A képek csodaként járták be a világot, nyomukban vélemények sokaságával arról, hogyan is kellene élnünk.

Kínában az év ezen időszakában régóta nem lehetett látni a napot a szmog miatt; most kék az ég, a légszennyezettség mértéke egyes helyeken negyedével, harmadával is csökkent. A NASA és az ESA által készített műholdképeken jól látszik, hogy a nitrogén-dioxid szintje jelentősen alacsonyabb lett, hiszen nagyjából 500 millió embert érintettek a közlekedési szabályozások. A járműveken kívül a nitrogén-dioxidot erőművek, ipari létesítmények bocsátják ki, a visszaesés először Vuhanban volt kimutatható, majd szétterjedt az egész országra. A szén-dioxid-kibocsátás pedig 25 százalékkal csökkent a korlátozások idején, szakértők szerint ennek következtében valószínűleg egy százalékkal fog visszaesni az ország egész éves emissziója.

Észak-Olaszországban szintén műholdfelvételek bizonyítják a csökkenést. A Columbia Egyetem kutatóinak előzetes eredményei szerint New Yorkban az elsősorban autókból származó szén-monoxid-kibocsátás tavalyhoz képest csaknem 50 százalékkal esett vissza, többek között azért, mert a járvány kitörése óta 35 százalékkal kisebb a forgalom a metropoliszban.

Magyarországon szintén javult a levegő minősége, elsősorban a nitrogén-dioxid mennyisége alacsonyabb a légkörben a Copernicus Sentinel-5P műhold adatai alapján. Ennek oka egyrészt a koronavírus, másrészt az, hogy a melegebb idő miatt egyre kevesebbet kell fűteni. A helyzet egészségügyi pozitívuma lehet a kevesebb megbetegedés vagy a megbetegedések kevésbé súlyos lefolyása, hiszen kevésbé terheli az emberek szervezetét a légszennyezés. Észak-Olaszországban a környezeti ártalmak is felelősek lehet azért, hogy az átlagosnál lényegesen több elhalálozást okoz a koronavírus, ugyanis a térség Európa legszennyezettebb levegőjű területei közé tartozik.

A vírussal kapcsolatos számháború (megérik-e a korlátozások, hányan halnak bele a járványba) következő fokozata a Stanford Egyetem kutatója, Marshall Burke matematikai modellje arról, hogy a kibocsátáscsökkenés milyen egészségi hatásokkal jár a kínaiakra nézve: számításai szerint 77 ezer ember életét is megmentheti, miután a légszennyezés embermilliók idő előtti elhalálozásához vezet.

Sokak szerint további előnye lehet a helyzetnek a környezetvédelem szempontjából, hogy kiderült, szükség esetén mind a politikusok, mind a nagyvállalati döntéshozók tudnak radikális lépéseket tenni a gazdasági érdekek kárára. A koronavírus miatti leállással egyesek szerint időt nyerhetünk a klímakatasztrófával szemben, és a vészhelyzetben megtapasztalt változások hosszú távon is befolyásolják a termelési, utazási és fogyasztási szokásainkat: a döntéshozók és az átlagember is nyitottabbak lehet strukturális változásokra.

Ám a globális szén-dioxid-kibocsátás arra a szintre esett vissza, amelyet utoljára a 2008–2009-es gazdasági válság idején lehetett tapasztalni: a fenti reményekkel szemben sokkal valószínűbb, hogy a járvány lecsengése után igyekeznek felfokozni a termelést a gazdasági károk mérséklésére. Közben sokadlagos szemponttá válnak majd a környezeti hatások, így a kibocsátás nagyobb lesz, mint a járvány nélkül lett volna. A washingtoni World Resources Institute szakembere, Helen Mountford szerint a nagy recessziók után mindig van egy ugrás a kibocsátásban is, a 2008-as világválság után például 2010-re 5,9 százalékkal nőtt, ami sokkal rosszabbat tett a környezetnek, mint a 2009-re mért 1,4 százalékos csökkenés.

A kínai hatóságok máris azt tervezik, hogy lazítanak az országban hatályos környezetvédelmi szabályok szigorán. „A környezetszennyezés visszaszorítását az aktuális gazdasági helyzethez és a gyakorlati szükségletekhez kell igazítani” – nyilatkozta Cao Li-ping, a kínai Ökológiai és Környezetfelügyeleti Hivatal vezetője, ami elég egyértelmű utalás, főleg a környezetvédelmi hatóságtól.

A kőolaj alacsony ára pedig hátrányosan fogja érinteni az elektromos autók piacát, és ne felejtsük el, hogy Kínában gyártják a napelemek, szélturbinák és lítiumion-akkumulátorok jelentős részét. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az olajárak rendkívüli csökkenése okán a legnagyobb energiacégek dollármilliókat veszítettek rövid idő alatt, és az ebből következő gazdasági lassulás negatív hatással lesz a zöldberuházásokra, az e célra szánt összegek el fognak fogyni. „Semmi ünnepelnivaló nincs a gazdasági válság miatt várható károsanyag-kibocsátás csökkenésében, ugyanis a megfelelő politikák és a strukturális intézkedések híján ez a visszaesés nem lesz fenntartható” – nyilatkozta Fatih Birol, az ügynökség ügyvezető igazgatója. Arra figyelmeztet, hogy a kormányoknak muszáj lesz környezettudatos beruházásokat támogatniuk, méghozzá a gazdasági növekedést segítve.

Csakhogy a kormányok jó eséllyel teljesen felemésztik az összes lehetséges forrást a járvány elleni harcban, sem pénz, sem politikai akarat nem marad majd a klímaváltozás megfékezésére. A klímavédelmi célok ugyanis az átlagember szemében is jelentősen leértékelődhetnek, ha a mindennapos megélhetése forog veszélyben.