Oroszország célba veheti az Egyesült Államokat
Amerikai közepes hatótávolságú rakéták európai szárazföldi telepítése esetén Oroszország az Egyesült Államokat is célba fogja venni.
Amerikai közepes hatótávolságú rakéták európai szárazföldi telepítése esetén Oroszország nemcsak az ezeket az eszközöket befogadó országokat, hanem az Egyesült Államokat is célba fogja venni – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a törvényhozás két háza előtt szerdán Moszkvában elmondott évértékelő beszédében.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
„Oroszország nem szándékozik ilyen (szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú) rakétákat elsőként telepíteni Európába. Ha ezeket valóban legyártják és Európába szállítják, márpedig az Egyesült Államoknak vannak ilyen tervei, legalábbis nem hallottuk ennek az ellenkezőjét, akkor hirtelen kiéleződik a helyzet a nemzetközi biztonság terén, ami komoly fenyegetést teremt Oroszország számára” – mondta Putyin, rámutatva, hogy a rakéták repülési ideje az orosz fővárosig 10-12 percre rövidül le.
„Ebben az esetben kénytelenek leszünk, hangsúlyoznám, kénytelenek leszünk tükör- és aszimmetrikus intézkedéseket előkészíteni. Egyenesen és nyíltan kijelentem, hogy mindenki számára előre világos legyen: Oroszország kénytelen lesz olyan fegyvereket kifejleszteni és telepíteni, amelyek nemcsak azokat a területeket képesek elérni, amelyekről bennünket veszély fenyeget, hanem azokat is, ahol az ilyen döntéseket meghozzák. Ezt meg fogjuk valósítani, amint a fenyegetés valóssá válik” – hangoztatta.
Az elnök ismételten a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött INF-egyezmény megsértésével vádolta meg az Egyesült Államokat. Megítélése szerint a megállapodást Washington nem „nyíltan és becsületesen” mondta fel, ahogyan azt 2004-ben a hadászati rakétavédelmi (ABM) megállapodás esetében tette, hanem Oroszország ellen „kitalált vádak” alapján.
„De még a szatellitáikat is mozgósítják, akik óvatosan, de aláröfögnek az amerikaiaknak ebben a kérdésben” – jellemezte Putyin a NATO többi tagországát. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Oroszország senkit sem fenyeget, továbbra is kész a párbeszédre, válaszlépései védelmi jellegűek, valamint teljes értékű, egyenjogú és baráti viszonyra törekszik az Egyesült Államokkal.
Putyin bejelentette, hogy Oroszország tavasszal bocsátja majd vízre először azt az atommeghajtású tengeralattjárót, amely Poszejdon típusú, korlátlan hatótávolságú víz alatti eszközök szállítására is képes, decemberben állítja hadrendbe a Pereszvet lézerfegyvert, és folytatódik a MiG-31-es harci repülők felszerelése Kinzsal típusú hiperszonikus rakétákkal. Közölte, hogy sikeres kísérletek folynak a Cirkon típusú, tengeri indítású hiperszonikus rakétával, az orosz flotta újabb korszerű tengeralattjárókat és hadihajókat kap, a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétával folytatott kísérletek a menetrend szerint haladnak, valamint megkezdődött az Avangard hiperszonikus fegyverrendszer sorozatgyártása.
Az Avangard szárnyas blokk kipróbálásának jelentőségét egyébként Putyin az első műhold felbocsátásáéhoz hasonlította Oroszország védelmi képességeinek növelése szempontjából.
Az orosz elnök arra kérte azokat az amerikai szakembereket, akik hisznek az Egyesült Államok kivételességében és fölényében, hogy számítsák ki a fejlesztés alatt álló orosz fegyverek hatótávolságát és sebességét, mielőtt olyan döntéseket hoznak meg, amelyek új, komoly veszélyt jelenthetnek Oroszország számára.
Putyin egyébként a beszédét a tavaly májusi beiktatásakor a fejlődésben és az életszínvonal terén elérendő áttörés érdekében meghirdetett 12 nemzeti projekt terén tervezett lépések ismertetésével kezdte.
„Csakis előre tudunk haladni, mindig fokozva a tempót” – fogalmazott.
Az elnök egyebek között a szociális helyzet javítását, valamint a demográfiai visszaesés ellensúlyozását célzó intézkedéseket hirdetett meg. Putyin szerint a javulást a lakosságnak már az idén meg kell éreznie.
A gyermekvállalás ösztönzése érdekében az orosz elnök egyebek között kezdeményezte a gyermekvállalási támogatásban részesülő családok körének kiszélesítését, a sokgyermekes családok jelzálog- és földadóterheinek enyhítését, a bölcsődei férőhelyek növelését. Az elnök a három- vagy többgyermekes családoknak 450 ezer rubeles (csaknem 2 millió forintos) jelzálog-támogatást ajánlott fel.
Kifejezte meggyőződését, hogy 2023-2024-re Oroszországban helyreállhat a természetes népszaporulat. Hangsúlyozta a szegénység visszaszorításának fontosságát, rámutatva, hogy a 147 milliós lakosságból mintegy 19 millióan élnek a hivatalos létminimum alatt.
