Jelenlegi hely

Hajrá, Magyarország!

Március 14-én jelent meg BLOG+ rovatunkban Szentesi Zöldi László Hajrá, Norvégia című bejegyzése (amely ide kattintva olvasható). Ungár Péter (LMP) válaszát és Szentesi Zöldi László viszontválaszát az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.


Hajrá, Magyarország!

Válasz Szentesi Zöldi Lászlónak

Szentesi Zöldi László méltatlanul kritizálta Jeszenszky Gézát a Reflektor által szervezett nemzeti szuverenitásról szóló konferencián elhangzottak miatt a demokrata.hu-n megjelent „Hajrá, Norvégia!” című cikkében. Mint a konferencia szervezője kötelességemnek érzem, hogy a rosszindulat, a tárgyi tévedések és Magyarország nemzeti érdekeinek félreismerésének ezt a keverékét ne hagyjam szó nélkül.

Szentesi Zöldi miután pár becsmérlő szóval illeti az Antall kormány külügyminiszterét rögtön kontextuson kívül idézi Jeszenszky gondolatait, aki azt mondta a Reflektor által szervezett konferencián, az EU-ra vonatkoztatva: „a szervilizmusnak nem a hepciáskodás az ellentéte.” Persze Szentesi Zöldi ennek csak a hepciáskodásra vonatkozó részét idézi („arra is intette a magyar külügyi vezetést a bölcs diplomata, hogy ne hepciáskodjunk”), majd megjegyzi, hogy akárhogy imádja Jeszenszky a nyugatot az csak a privatizációt, a kommunista bűnösök elszámoltathatatlanságát és a termőföldek kevés kézben történő koncentrációját jelentette. Ez az érvelés veszélyes, hiszen igaztalanul felmenti ezeknek a bűnöknek a valódi elkövetőit: a magyar kommunistákat, az őket kiszolgáló és az ő módszereiket folytató szervilis értelmiségi elitet. A privatizációt a Németh-kormány kezdte el nagy sebességben, az, hogy nem a Nyugat okozta onnan is látszik, hogy mekkora maradhatott a szlovén állami tulajdon a kilencvenes évek után. A Nyugatot okolni a saját elitünk bűneiért hazug dolog, de Magyarországon történelmi hagyománnyal rendelkezik, amelyet jól ismer a Demokrata főszerkesztője, hiszen a Népszabadság pártélet rovatában is ezt a gyakorlatot folytatta.

A Szentesi Zöldi és a többi társutas által folytatott hazug diskurzus ráadásul relativizáló és teljesen ellentétes a magyar nemzeti érdekkel. Olyanokat írni, hogy „Jeszenszky Géza imádott nyugati világa előbb birtokba vett bennünket” nem igaz. Magyarország népszavazott arról, hogy csatlakozzon-e az EU-hoz és a NATO-hoz. Mindkét csatlakozást támogatta a jelenlegi kormánypárt is. Akik birtokba vettek minket az a Szovjetunió volt, amelyik megszállta Magyarországot. Aki birtokba vett még területeket az a jelenlegi Oroszország, amely megszállta egy szomszédos országunkat, Ukrajnát. Természetesen kell az EU-t kritizálni, van is miért, hiszen a kormánypárt pártcsaládja vezeti. Lehet a NATO-t is kritizálni, például azért, mert nem volt elégséges a fellépés a Krími agresszió ellen. De elhazudni azt, hogy ezekbe a szövetségekbe a népszuverenitás alapján léptünk felháborító.

Ezek után Szentesi Zöldi az Antall-kormány teljesítményét becsmérli. A szerző több retorikai kérdést is intéz Jeszenszkyhez, például azt hogy: „Miért építették le villámgyorsan meglévő orosz diplomáciai és gazdasági kapcsolatainkat?” Az kérdés önmagában is kivetni valót hagy maga után, hiszen valahogy nem veszi figyelembe, hogy az itt állomásozó szovjet csapatok éppen abban az időben vonultak ki Magyarországról és a Szovjetunió éppen bomlott szét. Az orosz diplomáciai és gazdasági kapcsolatok, amelyeket a vád szerint az Antall kormány „leépített” a megszálló vörös hadsereg diktátumaiból, a KGST gazdasági gyarmatosításából és a teljes politikai kontrollból álltak. Ezeknek a kapcsolatoknak a leépítése az, amelyet rendszerváltásnak nevezünk, és amely elhozta Magyarországra a függetlenséget.

Magyarország jelenleg az észak-atlanti katonai szövetség tagja. Magyarország határait az Egyesült Államok adódollárjai biztosítják. Ez váltotta fel az orosz katonai jelenlétet, ami ötven év alatt tengernyi szenvedést okozott hazánknak. Aki az észak atlanti szövetségi rendszert becsmérli, aki az orosz veszélyt relativizálja, az árt Magyarországnak. Szentesi Zöldi, a magyar jobboldali értelmiség jelentős részével egyetemben, ezt teszi.

Ungár Péter
az LMP országos elnökségének tagja

Viszontválasz Ungár Péternek

Meglepve olvastam Ungár Péter olvasói levelét, mert nem gondoltam volna, hogy egyszerűen tovább álmodja Jeszenszky Géza vulgáratlantista világképét. Én az olyan kijelentéseknél, hogy „Magyarország határait az Egyesült Államok adódollárjai biztosítják”, és hogy „aki az észak-atlanti szövetségi rendszert becsmérli, aki az orosz veszélyt relativizálja, az árt Magyarországnak”, egy cseppet bonyolultabbnak érzem hazánk nemzetközi kapcsolatait. Ungár Péter (Jeszenszky Gézával együtt) feje fölé emelte a NYUGAT táblát és összecsapásra készül a KELET táblát cipelőkkel. Aztán vannak olyanok, akik a MAGYARORSZÁG tábla alá sereglenek. Ez utóbbiak közé tartozik a Magyar Demokrata szerkesztősége és jómagam is. Mindannyian klubtagok vagyunk: csak mi a magyar klubban focizunk.

Arról pedig, hogy a magyar jobboldali értelmiség körében ki árt vagy ki nem árt, Ungár Péter alkalmasint sokkal többet tud nálam, ebben az ügyben nem tudom eligazítani. Végezetül: fenntartom a jogomat véleménycikkek írására még akkor is, ha az LMP elnökségi tagjának nem tetszik. Éppen egy (bázis)demokratának illene fejet hajtani az alapos érv előtt: vannak másfajta igazságok is, nemcsak az övé.

Szentesi Zöldi László