HOGYAN SZÖVI BE SOROS HÁLÓJA A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST?

1. A Soros György, illetve a Nyílt Társadalom Alapítvány által pénzelt civilek „érzékenyítik” a magyar bírókat.

2. A Soros-féle Patent egyesület (nem vicc) bíróságfigyelő rendszert működtetett, ezalatt jól megfigyelték a bírákat is.

3. Azok a bírák akik nem voltak elég együttműködőek, illetve érzékenyek nyilvános megszégyenítésben részesültek.

4. A Soros-jogvédők házi bírói is jól teljesítettek az elmúlt években. A Sándor Zsuzsa-félék végletekig lejáratják a bírói hivatásrendet.

Fotó: MTI/EPA

I. Tarts „érzékenyítő” tréningeket bíráknak

A Magyar Igazságügyi (leánykori nevén: Bírói) Akadémia szervezésében megvalósuló érzékenyítő kurzusok által a magyar bírák nemcsak járatosabbak lesznek, hanem újfajta érzékenységük és elkötelezettségük alakul ki a témával kapcsolatban.

Legalábbis ez olvasható a hivatalos bírósági tájékoztatóban, amelyből az is kiderül, hogy az érzékenyítő tréningek egyik vezetője Dr. Kiss Valéria – az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének tanársegédje, aki egyébként az alábbiakat fogalmazta meg a képzés kapcsán. „Az első blokk inkább készségfejlesztő, ugyanakkor az egész képzés célja a szemléletformálás és tudásátadás. A bíróságok bürokratikus jellege olyan irányba hat, ami szintén kizár bizonyos policy elemeket, amelyek jelen vannak az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos szabályozásban.”

Egyik forrásunk azt súgta, ha valamit meg akarsz tudni egy oktatóról, keresd fel a markmyprofessor.hu oldalt, amely hallgatói és oktatói körökben is az egyik legolvasottabb fórumnak számít a felsőoktatásban. Felkerestük hát az ominózus oldalt – „amelyet egyetemi és főiskolás diákok részére hoztak létre, de a tartalmát nem ők, hanem a diákok szerkesztik interaktív módon”– és rákerestünk Dr. Kiss Valériára.

Az eredmény megdöbbentő volt, annak tudatában, hogy milyen feladattal is bízták meg az egyébként kezdő tanársegédet. Csupán néhány idézetet citálnánk az ott leírtakból, amelyek Dr. Kiss Valériára és szemináriumaira vonatkoznak.

  • „hasznosnak semmiképp se mondanám az órát”

  • „Számomra egyáltalán nem volt hasznos ez a szeminárium. Ugyan egy kedves embernek, ismertem meg, szakmailag nem tett sokat a fejlődésemhez, az általa leadott anyagot pedig nagyrészt lefedte a középiskolai társadalomismeret c. tárgy.”

  • „Nem érdemes vele érdemi vitába bocsátkozni mivel mérhetetlen Hübriszel (gőggel, önteltséggel – a szerk.)van „megáldva” ami miatt nem képes belátni más igazát még akkor sem ha az racionális érvekkel van alátámasztva. Az órái unalmasak, de igyekszik interaktívvá és érdekessé tenni. Ha támogatod a genderizmust (szexuális értelemben) akkor hozzá vedd fel a szemináriumot, ha viszont konzervatívabb vagy (ld: A házasság egy férfi és egy nő között jön létre) akkor máshoz vedd fel a szemináriumot”

  • „Annyi a lényeg , hogyha bármilyen nemi identitással kapcsolatos kérdés van legyél abszolút liberális. Ha nem mondod azt, hogy egy homoszexszuális párnak ugyan annyi pénztámogatás jár mint a gyermekkel rendelkező családoknak akkor szinte biztos ,hogy megbuktat!”

  • „érdemi vitába nem érdemes vele belemenni, nem nagyon hagyja, hogy másnak igaza legyen valamiben, pedig valahol ez lenne a szeminárium lényege.”

  • „nem kedves…egyáltalán nem élvezhetőek az órái. ne válasszátok”

Nos, akik ezek alapján esetleg megkérdőjeleznék az oktató alkalmasságát, azokat el kell szomorítanunk, mivel az érintett tanársegéd jelenleg is az ELTE jogi karának munkatársa.

Folytatva a félbehagyott eszmefuttatást, az érzékenyítő tréningek „elmaradhatatlan kellékei” továbbá, az előző írásainkból jól ismert Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság a Melegekért és a Patent Jogvédő Egyesület, hogy a kedves bíró hölgyek és urak megfelelő eligazításban részesüljenek.

Az érzékenyítő kurzusok kapcsán egyébként megszólaltatták Dr. Demjén Pétert, az Észak-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezetőjét is, akinek elmondása szerint saját „berkeiken belül” a személyes tapasztalata alapján, szegregációs (!) ügyekben” a bírák „nagyon felelősségteljesen kezelték az élet által felvetett problémákat. Úgy gondolom, hogy a bírói hivatáshoz hozzátartozik az a pártatlanság és függetlenség, amely ezen kérdéseknek az alapja.”

Így azonban persze felmerül a kérdés, hogy miért van szükség további érzékenyítésre? És hogy lehet garantálni a függetlenséget, ha négy előadóból három Soros György által finanszírozott civil szervezet képviselője?

II. De mit tesznek Sorosék, ha egy bíró még sem elég érzékeny?

A Patent jogvédő egyesület (amely a Patriarchátust Ellenzők Társaságából kapta becses nevét) bíróságfigyelő programot indított útnak 2013-ban a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásából. Aki nem ismerné az egyesületet, annak tudnia kell, hogy egyik fő profiljuk képzések tartása szexuális és reprodukciós jogok és egészség témájában, beleértve az LMBTQ fiatalokat.

A bíróságfigyelő projekt lényege, hogy az amerikai „court watch” mozgalom mintájára laikus állampolgárok megfigyelik, mi zajlik a bíróságok egyébként nyilvános tárgyalásain. Némi utánajárás után „hivatalos amerikai” court watch mozgalmat nem találtunk, ugyanakkor a Nyílt Társadalom Alapítvány működtet egy rendszerében hasonló „Case Watch” megnevezésű programot, amelyben például az Emberi Jogok Európai Bíróságának migránsügyekben tapasztalható „vegyes” ítélkezési gyakorlatát ostorozzák. 

A programba Patenték – minő meglepetés – elsősorban fiatal joghallgatókat vettek fel, akik számára ingyenes agymosást, képzést biztosítottak. Az egyesületet egyébként repítette a lendület (és a norvég civil pénzek), 2015 és 2016 tavasza között immár 14 hónapon át járták önkéntesek a magyarországi bíróságokat olyan ügyeket keresve, amelyekben családon belüli erőszakról van szó. Arra voltak kíváncsiak, hogyan kezelik ezt a témát a bírák.

A program befejezését konferenciával ünnepelték a NANE egyesület társszervezésében. (A NANE támogatói sorában első helyen a Nyílt Társadalom Intézetet találjuk). Az előadók között ott volt Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete és Arild Moberg Sande képviseletvezető-helyettes, a Norvég Királyi Nagykövetségről. De a szónokok között találjuk főérzékenyítő Dr. Kiss Valériát, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar képviseletében.

Az már nyilván csak véletlen, hogy a bíróságfigyelő program összefoglalást az érzékenyítő tréningeken szintén résztvevő Stummer Vera, a Patent munkatársa mutatta be a nyilvánosság számára.

Van persze olyan helyzet is, amikor egy bíró nem hagy a nyomásnak, nem elég érzékeny vagy éppen nem akar az „önkéntesekkel” „hatékonyan kooperálni. Nos ilyenkor következik a retorzió, a nyílt megszégyenítés a Patent egyesület Facebook–oldalának tanúsága szerint.

A fentiek kapcsán számos kérdést megfogalmazhatnánk  a meglehetősen szokatlan felhívás és adatkezeléssel kapcsolatos aggályaink tekintetében, de talán a legfontosabb, hogy mit követhetett el szegény dr. Oláh Gaszton büntetőbíró, hogy így kihúzta a gyufát Patentéknél?

III. Vannak persze nagyon érzékeny bírók

A Patent Egyesület szoros kapcsolatot ápol a Magyar Bírónők Egyesületével, rendszeresen egyeztetnek, többek között a bíróságok attitűdjéről, illetve az igazságszolgáltatás mibenlétéről a párkapcsolati erőszak áldozatainak esetében.

A Magyar Bírónők Egyesületének elnöke dr. Galajda Ágnes, korábban a Legfelsőbb Bíróság beosztott bírája, jelenleg a Fővárosi Törvényszék egyik büntető tanácsának elnöke, aki 2007. május 4. napján a Transparency Internationalnek az Igazságszolgáltatás korrupciója című konferenciáján eszközök a korrupciómentes igazságszolgáltatás megvalósításához címmel tartott előadást. A bírónő befejező gondolata a bírák „célirányos oktatásának” fontosságát hangsúlyozza. Ugye ismerős?

Galajda egyébként az alábbi véleményével is kiérdemelhette a Transparency figyelmét és támogatását: az Élet és Irodalomban 2007. május 18. napján publikálta a bíróságok és a civilek című meglehetősen rendhagyó írását. Ebben hangsúlyozta, hogy a civil jogvédő szervezetek egyre határozottabban jelennek meg a szakmai és a társadalmi közéletben, s el kell ismerni azt a tényt, miszerint egy-egy adott kérdést illetően hatalmas szakmai kompetenciával, gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, amelyek a jogalkalmazók számára is értékes információkat adhatnak. Ha eltekintünk attól az apróságtól, hogy a civil jogvédők 90 %-a bíróságokon eljáró ügyvéd, akkor is meglehetősen elgondolkodtató ez az eszmefuttatás.

IV. És olyan bírók, akik túlteljesítenek…

„A volt bíró már beszélhet, meg is teszi” – olvashatjuk a Simicska-Hír Tv május 2-án sugárzott Riasztás című műsorának ajánlójában. A riportalany nyugdíjazásáig tehát csendben – az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kommunikátoraként észrevétlenül – dolgozott, mostanság viszont bátran politizál. Még a látszatra sem kell adnia. Dr. Sándor Zsuzsa, a szakmai körökben erősen középszerűnek minősített, a fiatalok számára teljesen ismeretlen  bírónő legújabb ámokfutását vesszük górcső alá.

Az önmagát folyamatos közszereplésekkel napirenden tartó, „független és objektív” nyugdíjas régi kedvence csoportunknak. A Hír TV-ben most előadott szereplése pedig egyértelművé tette, Magyarországon ember még ilyen nehezen nem tudta feldolgozni az öregségi ellátás beálltának tényét. A műsor rövid múltidézéssel kezdődik, de néhány vágás után már egy tüntetésen folytatódik a beszélgetés. A jóságos Yoda mester szerepében tetszelgő egykori bírónő kifejti: bizony a bíráknak is van politikai értékrendjük, egyes országokban pedig még párttagok is lehetnek. Remek gondolatok. Már csak azt sajnáljuk, hogy ha a politikai frontvonal túloldaláról érkezik hasonló vélemény, akkor a Sándor Zsuzsához hasonló „pártatlan és szakmai” sztálinorgonák visítva szórják meg rakétáikkal a szemközti lövészárkokat.

Mert ne legyenek kétségeink, Sándor Zsuzsa elvtá… izé, bírónő kiváló frontkatona. Amikor a műsorvezető arról érdeklődik, hogy az általa említett törvénysértések miért maradnak következmények nélkül, a volt bírónő egyértelmű választ ad: „…mert ezt a kormányt nem sikerült eddig még megbuktatni.” Világos? A bírói függetlenségre olyan nagyon érzékeny Sándor Zsuzsa a bírói tevékenység lehetőségeit az aktuális kormányzat politikai értékrendjéből vezeti le. Nem Togóban vagy Szíriában beszél így, hanem az Európai Unió közepén. Mindenesetre szép beismerés, az öngólok azonban tovább szaporodnak.

A vállról indítható bírónő a műsorban még attól sem riad vissza, hogy Polt Pétert és az ügyészséget bűncselekménnyel vádolja meg. Teszi mindezt annak tudatában, hogy a bírói joggyakorlat tökéletes védelmet biztosít számára az esetleges eljárásokkal szemben. „Itt komoly és súlyos bűncselekmények miatt nem nyomoznak ma az ügyészségek” – állítja a nyugállományú bírónő. Mindenki hülye tehát, mindenki rezsimbérenc, egyedül Sándor Zsuzsa helikopter. Szerinte Polt Péter ügyeket tüntet el és Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke miatt nem független a magyar igazságszolgáltatás.

Ma Sándor Zsuzsa arca ott virít a Helsinki Bizottság Facebook-oldalán is. Zsák a foltját… Vele akarnak szakmai programokat eladni, pénzt gyűjteni a félelem és az igazságtalanság ellen. Úgymond az emberi jogok védelmére. A napnál is világosabb azonban, hogy jól kiképzett ügyvédek és dolgukat értő bírók hálózata épül a népakarat képviselőinek háta mögött.

Sándor Zsuzsa sötét (mélységesen ostoba és kirekesztő) világképét azonban egy mondatban is összefoglalhatnánk: szerinte aki nem ért egyet Sorossal, az antiszemita. E helyütt kérjük, hogy szóljon valaki Benjamin Netanjahunak, Izrael állam miniszterelnökének, hogy ő is antiszemita. És a Jerusalem Post több szerzőjének. Pont.

A kedves olvasóra bízzuk annak eldöntését, hogy Sándor Zsuzsához hasonlók tudtak-e aktív bíróként pártatlanul ítélkezni? Hány olyan bíró lehet, aki Sándorhoz hasonlóan a gyenge szakmai múlt után – mint alvó ügynök – később elszabadult hajóágyúként járatja le a teljes bírói hivatásrendet? És hány olyan ítész, aki csak retteg a mainstream polkorrekt ítélkezésnek ellentmondani???

Az mindenesetre a kép alapján jól látszik, hogy a Magyarországon vicsorgó és mindig aggódó tekintetet vágó bírónő Németországban jól érzi magát. A „különkiadás” elnevezésű kávézóban…

Folytatjuk…

Az eredeti írás a Tűzfalcsoport blogján, ide kattintva, az első rész pedig itt olvasható