1. A bírák nyugdíjazásáról szóló törvény kiváló alkalmat biztosított Sorosék számára, hogy kivessék hálójukat a bíróságokra.
  2. Sándor Zsuzsa még aktív bíróként szervezhette be bírótárasait a vonatkozó eljárásokba az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
  3. Az egyik eljáró ügyvéd kifejezetten agresszívan lépett fel a más alternatívát kereső bírókkal szemben.
  4. A Budapesti Ügyvédi Kamara hátrál – elhalasztották a kamarai közgyűlést, a készülő ügyvédi törvényre fogják a „támadásokat”.


I. Képviseld a „nyugdíjazott” bírákat és építs jó kapcsolatokat

2012. jún. 22. napján a Soros-féle Magyar Helsinki Bizottság büszkén számolt be arról, hogy „közreműködésével 2012. június 21-én 105 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, kérve az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését a diszkriminatív kényszernyugdíjazás miatt.” Elmondásuk alapján a bírák a „Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének közreműködésével az Egyezmény megsértésének megállapítását kérik strasbourgi bíróságtól, és azt, hogy kötelezze a magyar kormányt az egyezménysértő szabályozás miatt kieső jövedelmük megfizetésére.”

Mint ismeretes, 2012-ben az un. felső korhatár elérése miatt az akkor közel 3000 főt számláló bírói karból 236 ítész jogviszonya szűnt meg. A felmentett bírák közül 186-an a felmentéssel egyidejűleg már nyugdíjasként, nyugdíjuk folyósítása mellett dolgoztak, és több mint 160 bíró fordult munkaügyi bírósághoz, hogy állapítsák meg a jogviszonyok megszüntetésének jogsértő jellegét.

Ezen felül közel 150 bíró döntött úgy, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságon keresi igazát. Ebből a körből több mint 100 bírót a Magyar Helsinki Bizottság, illetve ügyvédjük dr. Karsai Dániel képviselt.

Karsai Dániel egyébként nem is rejti véka alá elkötelezettségét, ügyvédi irodája partnerei között ott találjuk a Soros György által pénzelt Transparency International Hungary, a Társaság a Szabadságjogokért nevét, na és persze ott virít a Magyar Helsinki Bizottság is. Megjegyzést érdemel, hogy három hónapos szakmai gyakorlatot töltött a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely után állást ajánlottak neki. Négy évig dolgozott ott, ahol „több mint ezer angol, illetőleg francia nyelvű határozat-tervezet elkészítésében” vett részt. Ehhez képest bizonyára teljesen véletlen, hogy sorra nyeri a pereket Strasbourgban…


Perben a magyar állammal – Karsai-ügyek Strasbourgban

Elmarasztalások a magyarországi börtönviszonyok miatt Strasbourgban. Több ügyfelet is képviselt a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda az elmúlt években.

Kisegyházak egyházi státuszának megszüntetése egy 2011-ben hozott törvény alapján. A 17 kisegyházból hatnak látta el a képviseletét egy ügyben Karsai irodája.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2013. májusi határozatában az Emberi Jogi Egyezménybe – különös tekintettel a tulajdonhoz való jogra – ütközőnek találta a 98%-os különadót. A panaszost Strasbourgban Karsaiék képviselték. (Ugyanazon év novemberében Strasbourg a 98%-as adó után ugyanazon panaszos esetében az indokolás nélküli elbocsátás miatt is elmarasztalta a magyar államot.)

2014 májusában Strasbourg ítéletben mondta ki: a tényleges életfogytiglan szabadságvesztés sérti az Emberi Jogi Egyezmény 3. cikkét, amely a kínzás és embertelen bánásmód tilalmát deklarálja. A panaszost Strasbourgban az ügyvédi iroda képviselte.

Pénznyerő automaták ügye (2012 októberében az Országgyűlésben elfogadott jogszabály, amely csak kaszinókban tette lehetővé ezek működtetését). Karsai irodája egy érintett cég jogi képviselője Strasbourgban; az EJEB azonban 2015 őszén elutasította a panaszosokat, mivel nem merítették ki az összes hazai jogorvoslati lehetőséget. Karsai később cikkekben igyekezett körbejárni és magyarázni az esetet.

2016 januárjában a Bíróság megállapította, hogy az ügyáthelyezési gyakorlat polgári perekben is sérti az Egyezmény 6. Cikkét. Az ügyfelet az iroda képviselte.

2016 májusában a Nagykamara megállapította, hogy a „molinózó” országgyűlési képviselők szólásszabadságát súlyosan megsértette a magyar állam. Az ügyben a strasbourgi képviseletet Karsaiék látták el. (A 2013 áprilisában az Országgyűlésben a „Fidesz: Loptok, csaltok, hazudtok” feliratú táblát felmutató PM-es Karácsony Gergely és Szilágyi Péter, valamint az ugyanazon év májusában tartott egyik parlamenti ülésen az „Itt trafikmaffia működik” feliratú molinót kifeszítő szintén PM-es Dorosz Dávid és Szabó Rebeka ügyéről van szó. Mindannyian az úgynevezett trafiktörvény elfogadása miatt tiltakoztak.)

Magyarországi rokkantnyugdíjas ügye: a strasbourgi bíróság 2017. márciusi ítéletében kimondta, hogy sérti a tulajdonhoz való jogot, ha egyik napról a másikra harmadára csökkentik valaki nyugdíját, mindenfajta valós ok nélkül. A panaszost az iroda képviselte.

Említést érdemel, hogy 2012. november 6. napján bírók korábbi 70 éves nyugdíjkorhatárának 62 évre történő csökkentését az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmába ütköző intézkedésnek minősítette a luxembourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Karsai két nappal később – biztosan véletlen – megdicsőült arccal az ATV-ben magyarázta a Bíróság ítéletét, úgy hogy persze ettől függetlenül zajlottak és zajlanak a Strasbourg székhelyű Emberi Jogi Bíróság kártérítési eljárásai. (Megjegyzendő, hogy ekkorra már a magyar Alkotmánybíróság megsemmisítette az ominózus jogszabályt)


II. De hogyan kerülhet a képbe Sándor Zsuzsa?

Mint azt az előzőekben is olvashatták, Sándor Zsuzsa levitézlett egykori bíróként nyíltan kiáll Soros György mellett és a törvénysértések okát abban látja, hogy: „ezt a kormányt nem sikerült eddig még megbuktatni”. Az agresszív exbíró a Magyar Helsinki Bizottság egyik frontembere, illetve plakátarca. Ezzel idáig még nem is lenne komolyabb baj. Az már azonban vizsgálandó, hogy aktív korában volt-e konkrét kapcsolata a Soros-hálózathoz tartozó szervezethez.

Mint azt olvashatták, a 2010-es fordulat után megszületett a bírák nyugdíjazásáról szóló törvény. Milyen érdekes, hogy a Soros György által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság hozzájutott az érintett bírák listájához. Informátorunk szerint a dolog a következőképpen alakulhatott: a szervezet egyik ügyvéd aktivistája bekérette ügyvédi irodájába az adott bírót, neki jogi védelmet ajánlva és jelezte, hogy nemzetközi bíróság előtt Magyarország ellen megítélendő kártérítés összegének 10 százalékát kell majd felajánlani a szervezet számára.

Értesüléseink szerint számos tisztességes bíró visszautasította az ajánlatot, ugyanakkor több tucat bíró megegyezett az aktivistával. Egyik informátorunk a szóban forgó ügyvéd /a név rendelkezésünkre áll/ erőszakosságát és rámenősségét kifogásolta és nemet mondva más, független jogi képviselőt bízott meg.

Az ismert, nyugdíjazásra vonatkozó pozitív bírósági határozatok után a Soros-féle szervezettel megállapodást kötő bírák ismét – sokan napjainkban is – ítélkeznek.

Azt gondoljuk, hogy a fentiek alapján ki kell vizsgálni, hogy ki adta meg Soroséknak az érintett bírák névsorát, tudtak-e az érintett bírák ezt követően teljesen objektívan ítélkezni például politikai természetű ügyekben, illetve, hogy Sándor Zsuzsa tart-e kapcsolatot ezen bírákkal, hiszen az eljárások egy része még tarthat és ő jelenleg a Magyar Helsinki Bizottság frontembere.

Úgy véljük, hogy egy jogállamban ezeken kérdéseket tisztázni kell, még akkor is, ha konkrét vádat nem kívánunk megfogalmazni. Mint, ahogy korábban – bármennyire megdöbbentő – ebben a részben is kizárólag tényeket közlünk, a következtetések levonását az olvasóra bízzuk.


III. Tüntesd fel az ügyvédi meghatalmazáson, hogy te a Helsinki embere vagy

Végezetül – futball nyelven szólva – már a teljes pályán otthonosan mozoghatott a Magyar Helsinki Bizottság, megvan a jó kapcsolat az ügyvédi kamarákkal és immár a bírák egy meghatározó csoportjával is.

Persze, ha egy bíró netán elfelejtené, hogy kivel is áll szemben egy adott perben a Helsinki a kényelmes helyzete ellenére biztosra megy. Birtokunkba került egy ügyvédi meghatalmazás, amely egyértelműen rámutat, hogy az ügyvéd félreérthetetlenül utal arra, hogy ő a Helsinki Bizottság védelmét élvezi. Mint egy rossz maffia-filmben…


IV. A Helsinki és az Ügyvédi Kamarák – következmények

Bár első írásunk nyomán csúsztatásnak és valótlanságoktól hemzsegő irománynak titulálták a felelős kamarai vezetők Soros és az ügyvédi köztestületek szoros kapcsolatáról szóló tényfeltáró elemzésünket a hatás nem maradt el. Ugyan korábban „százmilliós kifizetések” miatt nyomoznak az Budapesti Ügyvédi Kamaránál, sőt a kamarai választások tisztaságát is peres eljárásban vitatták egyes ügyvédek, most úgy gondolhatta dr. Réti László, hogy enyhül a szorítás. Úgy kellett tehát a Helsinki ölelésének napvilágra kerülése, mint egy falat kenyér, nem csoda, hogy a Réti gyanúsítgatásnak nevezte az ott leírtakat. Csupán arra nem adott egyértelmű magyarázatot, hogy ha példának okáért a BÜK kamarai hírleveléből idézünk, hol a gyanúsítgatás?

A legújabb kamarai levelezés mindezek mellett részletesen foglakozik a kérdéssel. A rend kedvéért ismét szó szerint idézünk: „A Parlamentben most kezdődik az ügyvédi törvény vitája. Lehet, hogy véletlenek az egyebeesések, de jobb az óvatosság. A Kamara feladata nem a harc, hanem az ügyvédi praxisok érdekeinek képviselete. Bizonyos személyek az elmúlt négy évben a Kamarával szemben perek sorozatát indították meg. Elnökségünkhöz több olyan vélemény eljutott, hogy az egyébként szabályszerűen összehívott idei közgyűlés, és az eddigi 150 éves előkészítési gyakorlat hangos kritizálása és egy közgyűlési botrány vagy újabb perek generálása összefügghet ezzel a több éves vonulattal.”

Sőt, egy rendkívüli hírlevélben leszögezik, hogy: „A Kamara az általános közpolitikai kérdésektől távol kíván maradni. Ügyeit „házon belül” kívánja intézni.” Ez utóbbi nem tudjuk, mit jelent, de a burkolt fenyegető stílus nem hangzik túl jól egy jogállamiságért elkötelezett, demokratikus szervezet részéről. Ember legyen a talpán, aki érti ezt az eszmefuttatást, mindenesetre nem értjük, hogy a Magyar Helsinki Bizottság és a Budapesti Ügyvédi Kamara szoros kapcsolatához mi köze a készülő ügyvédi törvénynek. Ha csak az nem, hogy bejött a sejtésünk, és a kirendelési rendszert szerették volna átjátszani Soroséknak.

Ps. A megalakulásunk óta tapasztalt rendkívüli izgalmat – elsősorban balliberális részről – sztoikus nyugalommal vesszük tudomásul, és töretlenül hiszünk a tények és az igazság feltárásának átható erejében. Tudjuk, hogy sokaknak fáj az a körülmény, hogy egy évekig árnyékban építgetett tökéletes – vertikális és horizontális – rendszer struktúrája napvilágra kerül.

Tűzfalcsoport

A bejegyzés eredetileg a Tűzfalcsoport blogján olvasható

Folytatjuk…