Jelenlegi hely

Juncker és a bölények

Sinkovics Ferenc képe

Aki járt ott, azt mondta, egyszerűen lélegzetállító a białowieżai erdő, amelyet a lengyelek csak "ősvadonnak" neveznek. Egy olyan hatalmas erdőről van szó, amely Lengyelország és Fehéroroszország határvidékén fekszik, területe 150 ezer hektár, ebből 62500 hektár esik a lengyel részre. A szakemberek az erdőt a Balti-tenger és a Fekete-tenger közötti vízválasztónak tekintik, amelyben nemcsak ritka növénytársulások és 40-50 méteres fák, de történetesen igen értékes állatfajok, például az Európában másutt már nemigen található bölények is élnek.

A lengyel állam már 1932-ben kialakított egy több mint tízezer hektáros nemzeti parkot a białowieżai ősrengetegben, egyébként ez Európa legrégebbi nemzeti parkja, amit 150000 ezer látogató keres fel évente, legértékesebb területeit természetesen csak szigorúan szervezett és ellenőrzött formában járhatják be az érdeklődők, hiszen a park flórája és faunája többféle, magas szintű nemzetközi természeti védettséget is élvez.

Ma, a balliberális média megfogalmazása szerint partizánharc folyik a białowieżai ősvadonban, majdnem olyan, mint a második világháborúban. Ez túlzás persze. Az viszont tény, hogy az év tavaszán uniós vita lángolt fel az erdővel kapcsolatosan. A lengyel kormány ugyanis úgy döntött, hogy az ősrengeteg nem védett területein engedélyt ad a faritkításra és a fakivágásra. Ennek az az oka, hogy a felmelegedés, a rövidülő és enyhülő téli időszakok miatt elszaporodtak a kártevők, például a szúk a białowieżai rengetegben. Ez a fák – főként a lucfenyők – elszáradásához, pusztulásához, végső soron pedig a kidőlésükhöz vezethet, ami komoly balesetforrást is jelenthet az erdei utak, turista ösvények mentén. A lengyel kormány vizsgálatokat kezdeményezett, amelyekből kiderült, hogy a kártevők elszaporodása visszafordíthatatlan folyamatokhoz vezethet az erődben, s már rövidtávon is 754 millió forintos veszteséget okozhat Białowieżaban.

Brüsszel nem fogadta el ezt az érvrendszert, s kötelezettségszegési eljárást indított Varsó ellen az erdőben zajló fakivágások, ritkítások miatt. A lengyel kormánynak péntekig kellett válaszolnia a brüsszeli kifogásokra, a kabinet el is küldte a maga levelét, amelyben az áll, hogy az erdő természeti egyensúlyának megőrzése elkerülhetetlenek a tervszerűen és ellenőrzötten folyó fakivágások és ritkítások. (Hasonló lépéseket tesz a határ túloldalán Fehéroroszország is.) A Brüsszelből indított folyamatok keretében színre lépett az Európai Unió Bírósága is, amely intézkedéseket foganatosítana a białowieżai fakivágások és ritkítások leállítására. Varsó tiltakozik, szerinte ezek a lépések sértik a függetlenségét.

No de kik azok a „partizánok”, akik az erdőben harcolnak? Számos lengyel „környezetvédő” vette be magát az ősrengetegbe. Úgy tűnik, ezek a csoportok lármázták fel Brüsszelt a fakivágásokkal kapcsolatosan, ami újabb lehetőséget adott a Juncker-féle adminisztrációnak a lengyel kormánnyal szembeni támadásokra. Ez a feljelentés megfelel a Soros féle civil hálózatok gyakorlatának, sőt, úgy fest, hogy az akció főpróbája a budapesti ligetvédők fellépése volt, amely első látszatra abszolút „jóindulatú és politikamentes” mozgalomnak tűnhet, de mint kiderült, itt Soros Györgyhöz vezetnek a szálak. Amint már korábban is írtunk róla, Soros nagyon is jelen van Lengyelországban, 2016-ban több mint 11 milliárd forintot adott a lengyel balliberális ellenzéki ernyőszervezetnek, a KOD-nak. Nem mellesleg pedig megmentette a vergődő, a Népszabadsághoz hasonló helyzetbe került liberális Gazeta Wyborcza című lengyel napilapot, amely az ottani ellenzéki média fontos eleme. Amíg a Városligetben a „természetvédőknek” többszöri kísérletük ellenére sem sikerült kiprovokálniuk egy valamennyire is komolyabb rendőrségi attakot, addig Białowieżaban az erdészek még törvényes, de már „határozottabb” eszközöket alkalmaznak az állítólagos zöld aktivistákkal szemben, akik közül sokan egyszerűen feltelepednek a kivágásra ítélt fákra, és semmilyen hivatalos felszólításra sem mozdulnak onnan, de általában is ellenállnak mindenféle hatósági fellépésnek. 

Itt tart Białowieża ügye. Ne legyenek illúzióink, Juncker képtelen lenne megkülönböztetni egy bölényt egy közönséges marhától. Szarva van mindkettőnek... De nem is az erdő érdekli Junckert és a brüsszeli elitet ebben a történetben.