A gondolat logikus: ha az egyfordulós választási rendszer nem teszi lehetővé a versengő pártok számára a végső döntés előtti erőfelmérést, annak alapján pedig a második forduló előtti kölcsönös visszalépést, akkor közvéleménykutatással kerüljön sor kvázi első fordulóra, és annak eredményei alapján tisztázódjanak a koordinálni akaró pártok alkupozíciói, teremtődjenek meg a visszalépések feltételei. A Közös Ország Mozgalom ésszerű döntést hozott, amikor megszervezte ezt a kvázi első fordulót: a Medián és a Závecz segítségével méréseket végeztetett eddig hat, a továbbiakban további tizenkét úgynevezett csatatér körzetben, ahol az erőviszonyok kiegyenlítettek.

Összefoglalva az eddigi eredményeket, az derült ki, hogy az ellenzéki oldalon történő visszalépésekből a kormánypártok is minden esetben profitálnak. Következésképpen az ellenzék számára az összefogásnak csak akkor van értelme, ha a kormánypárti jelölttel szemben olyan jelöltet tud állítani, akinek a támogatottsága az összes jelölt indulása esetén is legalább tíz százalékon belül megközelíti a kormánypárti jelöltét. 

Nézzük a részleteket!

Jelenleg hat adatsorunk van, amelyekből nagyon nagy számú összefüggés olvasható ki, most azonban csak a legfontosabbat emeljük ki: a mindenki indul állapothoz képest hogyan változik a versenyben maradó pártok támogatottsága, ha a legesélyesebb ellenzéki jelölt egyedül indul a kormánypártok jelöltjével szemben. A következtetésünk szigorúan empirikus, figyelmen kívül hagyja, hogy a változásban mekkora szerepe lehet az átszavazásnak és a szavazástól való távolmaradásnak.

Baranya 1. választókerület, Pécs
Ha minden bejelentkezett párt elindul, akkor Csizi Péter Fidesz-KDNP jelölt támogatottsága 43 százalék, a legesélyesebb ellenzéki jelölt, a független Mellár Tamás támogatottsága 26 százalék. A többi ellenzéki pártra tehát 31 százalék jut. Ha Mellár egyedül indul Csizi ellen, a támogatottság így alakul: Mellár 45, Csizi 55 százalék. A szabadon maradó 31 százalék támogatásból 19-et szerezne meg Mellár, 12-öt Csizi. Az ellenzék számára a visszalépés haszna csekély, a várható eredmény nem változik.


Fotók: MTI, archív, illusztráció, szerk.

Budapest 4. választókerület, II. és részben III. kerület
Ha minden bejelentkezett párt indul, akkor Varga Mihály Fidesz-KDNP jelölt támogatottsága 48 százalék, a legesélyesebb ellenzéki jelölt, a DK-s Niedermüller Péter támogatottsága 25 százalék. A többi ellenzéki pártra tehát 27 százalék jut. Ha Niedermüller egyedül indul Varga ellen, a támogatottság így alakul: Niedermüller 39, Varga 61 százalék. A szabadon maradó 27 százalék támogatásból 14-et szerezne meg Niedermüller, 13-at Varga. 
Az ellenzék számára a visszalépés haszna minimális, a várható eredmény nem változik.

Budapest 15. választókerület, XVIII. kerület
Ha minden bejelentkezett párt indul, akkor Kucsák László Fidesz-KDNP jelölt támogatottsága 34 százalék, a legesélyesebb ellenzéki jelölt, a szocialista Kunhalmi Ágnes támogatottsága 30 százalék. A többi ellenzéki pártra tehát 36 százalék jut. Ha Kunhalmi egyedül indul Kucsák ellen, a támogatottság így alakul: Kunhalmi 54, Kucsák 46 százalék. A szabadon maradó 36 százalék támogatásból 24-et szerzett meg Kunhalmi, 12-öt Kucsák. 
Az ellenzék számára a visszalépés haszna jelentős, a várható eredmény megfordul.

Budapest 18. választókerület, XXII. kerület
Ha minden bejelentkezett párt indul, akkor Németh Zsolt Fidesz-KDNP jelölt támogatottsága 42 százalék, a legesélyesebb ellenzéki jelölt, a szocialista Molnár Gyula támogatottsága 26 százalék. A többi ellenzéki pártra tehát 32 százalék jut. Ha Molnár egyedül indul Németh ellen, a támogatottság így alakul: Molnár 43, Németh 57 százalék. A szabadon maradó 32 százalék támogatásból 17-et szerezne meg Molnár, 15-öt Németh. 
Az ellenzék számára a visszalépés haszna minimális, a várható eredmény nem változik.

Pest megye 2. választókerület, Budakeszi, Budaörs és régiója (indirekt becslés)
Ha minden bejelentkezett párt indul, akkor Csenger-Zalán Zsolt Fidesz-KDNP jelölt támogatottsága 46 százalék, a legesélyesebb ellenzéki jelölt, az LMP-s Szél Bernadett támogatottsága 20 százalék. A többi ellenzéki pártra tehát 34 százalék jut. Ha Szél egyedül indul Csenger-Zalán ellen, a támogatottság így alakul: Szél 43, Csenger-Zalán 57 százalék. A szabadon maradó 34 százalék támogatásból 23-at szerezne meg Szél, 11-et Csenger-Zalán. 
Az ellenzék számára a visszalépés haszna jelentős, a várható eredmény azonban nem változik.

Tolna megye 1. választókerület, Szekszárd és vidéke
Ha minden bejelentkezett párt indul, akkor Horváth István Fidesz-KDNP jelölt támogatottsága 50 százalék, a legesélyesebb ellenzéki jelölt, az LMP-s Hadházy Ákos Tamás támogatottsága 14 százalék. A többi ellenzéki pártra tehát 36 százalék jut. Ha Hadházy egyedül indul Horváth ellen, a támogatottság így alakul: Hadházy 31, Horváth 69 százalék. A szabadon maradt 36 százalék támogatásból 17-et szerzett meg Hadházy, 19-et Horváth.
Az ellenzék számára a visszalépésnek nincs haszna, a várható eredmény nem változik.

A kísérlet lényegében a kétfordulós választási rendszert modellezi, így tehát a visszalépéses körzetekben arra is választ kapunk, milyen eredmény lett volna kétfordulós választási szisztéma mellett.