Az atomenergia melletti döntés a legjobb választás volt az ország életében – mondta Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója, akit az erőmű gazdasági, társadalmi szerepéről és az elmúlt évek, valamint az előttük álló időszak legfontosabb feladatairól faggattunk.


– A Paksi Atomerőmű évtizedek óta stabilan és megfizethető áron biztosítja hazánk villamosenergia-ellátását. Ezen túl milyen szerepet tölt be az erőmű a magyar gazdaságban?
– A Paksi Atomerőmű a maga 4 blokk­jával és 2000 megawattos teljesítményével a legnagyobb villamos energiát termelő erőmű az országban. A blokkok a hazai villamosenergia-termelés több mint 50 százalékát adják, a legolcsóbb módon szolgálva ezzel az ellátásbiztonságot. Szerepe stratégiai jelentőségű: ha nem létezne az erőmű, a jelenlegi 32 százalékos importarány miatt kritikus helyzet állhatna elő az áramellátásban. Ezen túl Magyarország egyik legnagyobb vállalkozása, jelentősen meghatározza az ipar teljesítményét, különösen Paks környékén. Az atomerőműben mintegy 2500-an dolgoznak, közöttük 900-an mérnökök, többen több diplomával, ezáltal diplomáik száma közel 1800. Az atomerőművi technológia „tudásigénye” magas, ezért az erőműnek a legjobb szakemberekre van szüksége, ami a felsőoktatási képzés kiemelkedő színvonalának köszönhetően szerencsére biztosított. Az elmúlt évtizedekben szakembereink – hazai és nemzetközi viszonylatban is – bizonyították már rátermettségüket, ami garancia arra, hogy biztonságban érezhessük magunkat az atomerőműben és annak szomszédságában is.
– Pedig az átlagemberek egy részének nincs jó véleménye az atomerőművekről. Hogy alakult az elmúlt években az atomenergia elfogadottsága a társadalom részéről?
– A Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottsága nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas, a magyar lakosság több mint háromnegyede támogatja működését. Az erőmű környezetében élők körében még nagyobb a bizalom, az itt élők 95 százalékának nincs kifogása ellene. Fontos számunkra a mindenre kiterjedő, megfelelő tájékoztatás, ezért is segítjük például a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás munkáját. Mint az a társulás nevéből is kiderül, munkáját két fő momentum jellemzi. Egyrészt ellenőrzési tevékenységet végez, másrészt szorosan együttműködik az atomerőművel az információk cseréjében. Ez a tevékenység a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának megépítésével és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. megalakulásával a hulladékkezelés területére is kiterjed. A szervezet célja az őszinte párbeszéd, az együttműködés megteremtése és fenntartása, a kölcsönös bizalom továbbépítése, a biztonságos működés feltételeinek a megteremtése.
– Ha már szóba került az együttműködés: miként támogatja környezetét a Paksi Atomerőmű?
– Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. több mint 30 éve van jelen működő létesítményként Pakson és annak környezetében a térség legnagyobb beruházójaként, gazdasági vállalkozásaként és munkáltatójaként. Kiemelt felelősséget érez környezetéért, annak állapotáért, az ott élők életminőségéért, a térség fejlődéséért, jövőjéért, melynek érdekében több évtizede folytat egyre szélesebb körű támogató tevékenységet. Ez kiterjed az önkormányzati területre csakúgy, mint a különböző információs vagy többcélú önkormányzati társulások munkájának segítésére, továbbá egészségügyi, oktatási, kulturális, egyházi és sporttámogatásokra, a civil szervezetek megsegítésére.
– Tudna példát mondani minderre?
– Ilyen például a 2006 áprilisától működő Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány, amelynek célja a környék település-, térség- és gazdaságfejlesztése volt. Az alapítvány kedvezményezettjei a hazai nukleáris létesítmények környezetében, továbbá a hulladéktároló-helyek kutatásában érintett régiók voltak. Az alapító, a Paksi Atomerőmű öt éven keresztül évente 500 millió forintot bocsátott a rendelkezésükre. Ezt követően, 2011-ben az atomerőmű egy új alapítványt hozott létre. A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány ma már 41 település számára biztosít pályázati lehetőséget, célja pedig a kedvezményezett területeken megvalósuló térségfejlesztés támogatása. Ennek keretében olyan életminőséget javító beruházások indultak el a térség településein, mint például középületek felújítása, energetikai beruházások. A Paksi Atomerőmű az elmúlt négy évben évente 500 millió forintot, összességében 2 milliárd forint támogatást bocsátott az alapítvány rendelkezésére. Az idei évben az alapítvány által nyújtott támogatásokhoz a pénzügyi hátteret a Miniszterelnökség biztosította.
– Úgy hírlik, van egy híres középiskolájuk is…
– Az erőmű a megfelelő szakember-ellátottsága érdekében már középiskolai szinttől kezdve támogatja az oktatást. 1986-ban nyitotta meg kapuit az ország első vállalati iskolája, amely a Paksi Atomerőmű Vállalat, majd a Paksi Atomerőmű Rt. részeként működött. Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium (ESZI) 2001-től alapítványi fenntartással működik, az átlagosnál jelentősen kedvezőbb feltételeket biztosítva az itt tanuló fiatalok számára. Képzési struktúrája elsősorban az atomerőmű és a villamosenergia-ipar igényeire épül, de a gazdaság más területein is jól konvertálható, piacképes szakmákat biztosít. Az intézményt fenntartó alapítvány révén az iskola maga is az MVM Cégcsoport „tagjává” vált. Az iskola jó hírét erősíti a rendkívül magas továbbtanulási arány. Meggyőződésem szerint az ESZI nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű országos elfogadottsága ma már 70 százalék feletti.
– Mi a helyzet a felsőoktatással?
– Kiterjedt egyetemi kapcsolataink közül fontos megemlíteni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet. Évente 25 millió forinttal támogatjuk a BME-n működő Jövőnk Nukleáris Energetikusáért Alapítványt, mely a nukleárisenergia-termelés oktatása szakmai feltételeinek javítása, a hallgatók motiválása, ezáltal a nukleáris szakember-utánpótlás biztosítása érdekében tevékenykedik. Pártoljuk továbbá a szakmai-tudományos életet is, tudományos konferenciák, versenyek megrendezését támogatjuk, legyen szó akár a Szilárd Leó fizikaversenyről, illetve a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetének képzéseiről, rendezvényeiről.
– Mindezek mellett mennyire fontos az erőműnek a közösségi élet?
– A Paksi Atomerőmű lehetőségeihez mérten segíti a kulturális és sportéletet. Alapítóként kiemelt figyelmet fordítunk az Atomerőmű Sportegyesület működésére, amely 6 szakosztályával több ezer fő rendszeres sportolását teszi lehetővé. Sokáig voltunk névadó szponzora a már nemzetközi porondon is bizonyító paksi futballcsapatnak, illetve az egyik legeredményesebb magyar kosárlabdacsapat is a városé. Az Atomerőmű Sport­egyesület a kosárlabdán és labdarúgáson kívül judo-, kajak-kenu-, sakk- és szabadidős szakosztállyal is rendelkezik, emellett műjégpályánk és uszodánk is van. Kiemelt támogatója vagyunk a méltán híres Tűzvirág Táncegyüttesnek. Az együttes rendszeresen turnézik európai és azon kívüli országokban, ahol méltó módon képviseli Magyarországot, emellett számos külföldi fesztiválon ért el kiemelkedő helyezést. Támogatjuk a Gastroblues Fesztivált is, hazánk egyik legnagyobb múltú és lényegében egyetlen ilyen fesztiválját, amely az elmúlt több mint két évtizedben a zene és a gasztronómia szerelmeseinek kihagyhatatlan eseményévé vált.
– A Paksi Atomerőmű hosszú ideje szolgálja az ellátásbiztonságot. Milyen kihívásokkal kellett megküzdenie az erőműnek az elmúlt években?
– Az elmúlt évtizedekben a biztonságnövelést, a működési szint és a hatékonyság fenntartását tartottuk a legfontosabb feladatnak. A számos fejlesztés közül ki lehet emelni a blokkok földrengésállóságának növelésére, valamint a rendkívül kis valószínűséggel bekövetkezhető, súlyos balesetek kezelésére végrehajtott átalakításokat. A fejlesztések másik csoportja a berendezések működési szinten tartását szolgálta. Kondenzátorokat, hőcserélőket cseréltünk le, a rendelkezésre állás szempontjából biztonságosabbá téve ezzel az erőművet. 2006 és 2009 között pedig az egyik legnagyobb és leglátványosabb beruházásunk keretében a blokkok teljesítményét 500 megawattra növeltük, amiért egyébként az egyik legrangosabb hazai elismerést, az Innovációs Nagydíjat kapta meg az erőmű.
– Milyen feladatok előtt áll az atomerőmű az elkövetkezendő években?
– Jövőre elkezdődik a turbinák átalakítása, amely a hatékonyságot növeli. Várjuk ugyanakkor a hatóság engedélyét arra, hogy elkezdődhessen a 15 hónapos üzemanyagciklus bevezetése, amelyben az eddigi 12 hónap helyett 15 havonta állítjuk majd le a blokkokat karbantartásra. Időben többet dolgoznak majd a reaktorok, ezzel több áramot is fognak termelni. Stratégiai cél a 30 évre tervezett blokkok üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbítása, amely a blokkok gondos üzemeltetésének, jó állapotának, valamint az öregedéskezelésnek köszönhetően valósítható meg, amin már 2001 óta dolgozunk. Az 1. blokk 2012-ben, a 2. blokk pedig 2014-ben kapta meg a nukleáris hatóság engedélyét a 20 éves üzemidő-hosszabbításra. A program tovább folytatódik, készülünk a 3. blokk, majd a 4. blokk üzemidejének meghosszabbítására. Így 2037-ig a Paksi Atomerőmű biztonságosan és továbbra is megfizethető áron adja majd a villamos energiát.
Takó Szabolcs