Reménykedjünk, hogy működik a magyarság önvédelmi reflexe, feltámad életereje és nemet mond majd a Brüsszel által kiagyalt kötelező migránskvótára. Ez nemcsak bátorság, de egyben felelősség kérdése is. Népszavazásról, Brüsszel zsarolási kísérleteiről és a fokozódó terrorveszélyről beszélgettünk ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogásszal, a CÖF szóvivőjével.


– Közeleg a kvótaügyben tervezett népszavazás ideje. Több elemző is tart azonban attól, hogy sokan leszünk, de nem elegen, mivel hiányozni fog a megfelelő motiváció az érvényes népszavazás sikeréhez…

– Jogos aggodalom. Éppen ezért járja a Civil Összefogás Fórum több mint húsz tagja az országot, s igyekszik felvilágosítani az embereket a kötelező kvóta veszélyeiről. Látszik, hogy különösen a terrorveszély kérdése foglalkoztatja a polgárokat. Valamint az is, hogy ha mégis el kellene fogadnunk a kötelező kvóta intézményét, akkor ugyan hová telepítenénk a Magyarországra betelepíteni szándékozott migránsokat.


– Bő egy hónappal ezelőtt tartottak egy konferenciát a hazai települések, ahol több mint ezer önkormányzat nyilvánította ki, hogy összefog és segíti egymást a migráció ügyében…

– Ez örömteli esemény volt, egy újabb, egyértelmű üzenet a magyaroktól Brüsszelnek. Én egyébként nem aggódom a szavazók motivációja miatt. Az emberek látják, hogy az EU nem tudja megvédeni a polgárait a terrortámadásoktól, mint ahogy látják azt is, hogy a magyar határzár fizikai és jogi értelemben eredményesen működik, minimálisra csökkentette az országba lépő illegális migránsok számát, s ez nyilvánvalóan csökkenti a terrorveszélyt is.


– Elindult a CÖF plakátkampánya is. Ez mindig kiveri a biztosítékot a balliberális oldalon…

– A CÖF és a CÖKA álláspontja szerint szükség van a plakátokra, hiszen baloldali, illetve balliberális politikusok folyton arról győzködik a választókat, hogy a migránsválság, a növekvő kriminológiai kockázat és a terrorveszély között fennálló összefüggés nem igaz. Ám a tények azt támasztják alá, hogy Párizsban, Marseilles-ben és még egy sor európai nagyvárosban már eléri a 25 százalékot is az ott élő muzulmánok aránya, és ez már most érezhetően formálja át ezen települések kultúráját. További gond a munkaerő pótlására vonatkozó folyamatos, elsősorban német hivatkozás. Az unióban 12,5 millió polgár jelenleg is több mint egy éve munkát keres. Egyszerűen nem igaz, hogy nincs az EU-ban utánpótlás, arról nem is beszélve, hogy egy felmérés alapján a beérkező migránsok 66 százaléka funkcionális analfabéta. A baloldal azonban lelkes, ha a migránsok betelepítéséről van szó.


– Mi vezérli őket?

– Hát például az, hogy Franciaországban az arabok 93 százaléka szavazott a baloldali Francois Hollande-ra a 2012-es elnökválasztáson.


– A magyar szocialisták négymillió harmadik világbeli bevándorlóról álmodoztak egy 1999 környékén kipattant demográfiai vitában…

– Nem véletlenül. Egy politikailag aktív és tudatos kisebbség sok mindenre képes. Az Egyesült Államokban a lakosságnak csupán 14-15 százalékát teszik ki a feketék, mégis ők adták legutóbb az ország elnökét. Oktalan lenne tehát alábecsülni a muszlimok egyre növekvő jelenlétét Európában. Megjegyzem, Franciaországban hétszáz olyan no-go zónát tartanak nyilván a hatóságok, ahova európai embernek nem tanácsos belépni. Az egyébként baloldali Matteo Renzi olasz miniszterelnök azt mondta a legutóbb, hogy az ellenség már a városainkban van.


– Magyarország keresetben támadta meg az Európai Bíróságon az unió tavaly szeptemberben született kötelezőkvóta-határozatát. Ott 160 ezer migráns széttelepítéséről volt szó. Mi lesz, ha elbukjuk a pert?

– Az a határozat csak egy teszt volt, amely rámutatott azon körülményre, hogy a huszonnyolcból húsz tagállam semmiképpen sem hajtja végre a rendelkezést.


– Keresetet nyújtottak be a szlovákok, majd a lengyelek is. Ők különösen fel vannak háborodva, mert befogadtak százötven szír keresztényt, akik aztán leléptek, mondván, alacsony az életszínvonal Lengyelországban.

– A tavaly ősszel elfogadott kvótahatározat magyar jogi szakértők szerint több sebből vérzik. Székely László emberjogi biztos az Alkotmánybírósághoz fordult, és abban kérte ki a taláros testület véleményét, hogy vajon a kvótahatározat összeegyeztethető-e a magyar Alaptörvény emberjogi rendelkezéseivel. Amennyiben az alkotmánybírák erre nemleges választ adnak, akkor az uniós normát nem hajthatnák végre a magyar hatóságok.


– Brüsszel fejpénztervvel akar válaszolni erre. Eszerint a befogadottak arányában részesülnénk a fejlesztési alap támogatásaiból…

– Már megjelent egy olyan elképzelés is, hogy mi fizessünk anyagi ellentételezést azoknak az államoknak, amelyek hajlandóak migránsokat befogadni. Hozzájárulás, befogadás, mindezt olyan államokra is rá akarják kényszeríteni, amelyek nemrég szabadultak ki a bolsevizmus igájából és számos területen, például az egészségügy vagy más szociális ágazatok fejlesztésében szükségük van minden fillérre. Úgy tűnik, hogy a szubszidiaritás elve mellett, már a szolidaritás sem működik az Európai Unióban.


– Elkészült a magyar állam terrorellenes törvénycsomagja. A balliberális oldal azt reméli, a társadalom tiltakozni fog ellene, jogai megcsorbítása miatt…

– Nincs szó a jogok csorbításáról. Meg­győződésem, hogy a javaslat minden eleme alkotmányos, viszont terrorhelyzetben egy gyors, koncentrált és hatékony fellépést tesz lehetővé a hatóságok számára. A balliberális oldal egyik legfőbb igazodási pontjának tekintett Egyesült Államokban több meghatározó terrorellenes törvény született 2001. szeptember 11. után. Az egyik példának okáért a Military Act, amely lehetővé tette, hogy a bíróságok a guantánamói fogolytáborban kínzásokkal kicsikart vallomásokat is felhasználhassák eljárásuk során. Tavaly a kongresszus elfogadott egy olyan jogszabályt, amely alapján nem keresztény iraki és szír polgárok csak rendkívül alapos nemzetbiztonsági átvilágítás után léphetnek az USA területére. Angela Merkel viszont minden fenntartás nélkül befogadja az ezen országokból érkezőket, annak tudatában is, hogy az Iszlám Állam központja iraki és szír területekre esik.


– Kötelező szétosztásuk a terroristák szétosztását is jelentené, érvelt nemrég Orbán Viktor. Ezt elmondja a CÖF a magyar választóknak?

– Természetesen igen. Egyetértünk e ténymegállapítással. Jól jellemzi a valós biztonsági kockázatokat, hogy 400 ezer migráns Németország területén regisztrálatlanul kóborol. De nemcsak a német idegenrendészeti rendszer recseg-ropog. Romániából például kitiltottak korábban egy férfit, aki utóbb késeléses terrorcselekményt hajtott végre Párizsban. Az elkövető adatai bekerültek az eurómilliókból kiépített schengeni bűnügyi információs rendszerbe, a franciáknak, kis túlzással, csak rá kellett volna pillantaniuk a monitorra. Azóta kiderült az is, hogy a párizsi és brüsszeli merényletek tizenöt elkövetőjéből tizennégy már korábban is a hatóságok látóterében volt.


– Van-e jogunk a terrorveszélyre hivatkozva minden migránst visszaküldeni, azokat az anyákat is, akiknek kétéves gyermek sírdogál a karjukon?

– Minden ilyen helyzetben Szent Ágoston tézisei sejlenek fel. Az „ordo caritatis”, azaz a „szeretet sorrendjének” elve. Eszerint először a családunkért, szűkebb közösségünkért, majd nemzetünkért vagyunk felelősek. S csak utána a világért. Ha mindenkiért egyszerre akarnánk felelősséget vállalni, akkor voltaképpen nem lennénk felelősek senkiért sem. Én a határok hermetikus lezárását tartom ebből fakadóan is üdvösnek. Ha viszont egy ország úgy akarja, fogadjon be migránsokat, de csak önkéntes alapon. Ez mellesleg a magyar miniszterelnök új európai tízpontos javaslatcsomagjának egyik legfontosabb tétele is. Merkel mindeközben azzal riogatja a németeket, hogy a jólét fenntartása miatt van szükség a migránsokra, különben 74 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt.


– Hatásos érv a magas nyugdíjak hazájában…

– Olyannyira, hogy a kancellár támogatottsága csak mérsékelten csökkent.


– A törökökről is azt terjeszti a német média, hogy jólétet hoztak és integrálódtak a német társadalomba…

– Ehhez képest kutatások bizonyítják, hogy az ott élő törökök jelentős része nem beszéli, vagy csak gyengén bírja a német nyelvet. Egy tévéműsorból kiderült, a török fiatalok döner-republicnak, vagyis döner-köztársaságnak tartják Németországot. Tarthatják is, kialakították önálló élettereiket, amelyek valójában már török világnak tekinthetők, minek is beszélnének ott németül.


– Túléli a válságot az unió?

– A német kancellár azzal fenyegetőzik, hogy amennyiben a V4-ek nem vesznek részt a kvótahatározat végrehajtásában, elbúcsúzhatnak Schengentől. Az így létrejövő Mini-Schengen az európai eszme arcul csapása, hitleri gondolat, amely felsőbb- és alsóbbrendű népekre osztaná fel az uniót. Azonban, ha vesznek a schengeni vívmányok, akkor nincs euró, ha nincs euró, nincs unió, ez utóbbit egyébként Juncker bizottsági elnök is elismeri. Jelenlegi formájában és jelenlegi vezetésével tehát az Európai Unió a végnapjait éli.

Sinkovics Ferenc