Jelenlegi hely

Közpark és szórakoztatás


Lassan a célegyenesbe fordul a Liget Budapest Projekt. Eközben az önjelölt ligetvédők utóvédharcokat folytatnak azért, hogy a világon semmi ne változzon: zavartalanul omladozhassanak tovább a valamikori Hungexpo-épületek, kerülgethessék a futók a felpúposodott aszfaltot, és gond nélkül parkolhassanak az autók a felrepedezett, kátyús városligeti utakon.

A politikai elfogultságoktól mentes érdeklődők mára megismerhették a várhatóan 2018 tavaszára elkészülő Magyar Zene Házának látványterveit, amelyet a világhírű Sou Fujimoto tervezett. Valamint az eltelt évtizedek alatt lepusztult Petőfi Csarnok helyére szánt Új Nemzeti Galériát, amelyet a világ számos részén múzeumokat tervező, szintén japán SANAA építésziroda alkotott. Újjáépül a Dózsa György út és az Ajtósi-Dürer sor sarkán a Városligeti Színház szecessziós épülete, amelyet a Rákosi-korszakban azért takarítottak el, mert akadályozta a díszszemlére érkező tankok vonulását. Az elképzelések szerint eredeti állapotában fog pompázni a Közlekedési Múzeum is, kibővülve föld alatti kiállítóterekkel.

A magyar építész szakma szintén örülhet: a nemzetközi zsűri a magyar Napur Architect Kft. építésziroda által vezetett konzorciumnak ítélte a várhatóan 2019-ben elkészülő Néprajzi Múzeum felépítésének lehetőségét. Ez egyben azt is jelenti: 140 év után végre méltó helyet kap a több százezer műtárgyat őrző intézmény, amely így voltaképpen hazatalál. Az első néprajzi gyűjteménnyel ugyanis először a millenniumi kiállításon ismerkedhetett meg a nagyérdemű publikum, az erre alapozott múzeumnak pedig 1906 és 1924 között a városligeti Iparcsarnok üresen álló épülete adott otthont. A tizenhárom jelentős külföldi és hazai építésziroda által benyújtott pályamunkák közül kiválasztott terv nemcsak attraktív, s nem mellékesen energiatakarékosan fenntartható épületet ígér, de végre lehetőséget ad arra is, hogy az eddig dobozokban raktározott tárgyakat ki lehessen állítani.

A nyilvánosságra került látványtervek igazolják Baán Lászlót, aki a miniszteri biztosként irányítja a Liget újjászületését. Ő korábban úgy nyilatkozott a Demokratának, hogy a Városliget azért egyedülálló a világon, mert tradicionálisan ötvözi egy közpark, valamint a kultúra és a szórakoztatás színtereit. Az Állatkert, a Széchenyi fürdő, a csónakázótó és a már meglévő múzeumok együtt adják a Liget sajátos vonzerejét. Mint leszögezte, a projekten dolgozók ezeket a hagyományokat szeretnék úgy továbbfejleszteni, hogy a mai generációk méltóak legyenek a századfordulós Budapest városépítő hagyományaihoz. Emellett a nagyszabású tervekkel együtt a Liget beépítettsége a megengedett 7 százalék alatt marad.

Mindazonáltal a projekt vezetői a zöld terület rehabilitálását is fontos feladatnak tartják. Ez szintén elodázhatatlan, hiszen a Főkert felmérései szerint a városligeti fák több mint kétharmada speciális gondozást igényel, 15 százaléka pedig balesetveszélyes. Ez a több évtizedes elhanyagoltság, valamint az M3-as autópályáról közvetlenül a Ligetbe zúduló autóforgalom számlájára írható.

A park élővilága szintén megszenvedte az áldatlan állapotokat. Számukra ötezer négyzetméteres, úgynevezett ökológiai hotspotot, cserjést és bozótost alakítanak ki, ahol háborítatlanul élhetnek a bogarak, lepkék, madarak, sünök. Az embereket szolgáló zöldterületek nagysága is megnövekszik, aránya a mai 60-ról 65 százalékra nő. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az újonnan tervezett múzeumok alapterülete nem lépi túl a lebontandó épületek nagyságát, sőt a Magyar Zene Háza elkészültével 7000 négyzetméternyi területen ismét park lesz – beton helyett. Emellett a Dózsa György úti hatalmas autóparkoló leköltözik a föld alá, s a felszínen fasorral szegélyezett sétány lesz. Az uniós szabványok szerint megújuló játszóterek, a kivilágított 2 kilométeres futókör, az egységes stílusban tervezett pavilonok vélhetően a legkényesebb ízlésű látogatók igényeit is kielégítik majd.

Arról, hogy ez így legyen, a Garten Studio Kft. tájépítész iroda gondoskodik. A pályázatnyertes ifjú csapatnak a növényvilág megújítása mellett több tízezer négyzetméter új zöldterületet kell kialakítania. A feladat nem kicsi: több mint ezer új fát kell ültetni, rózsakertet kialakítani, és a mainál lényegesen többféle pihenésre, relaxációra alkalmas teret kiépíteni. A tájépítőket az sem riasztotta el, hogy a pályázat kiírásakor elterjedt egy rémhír, miszerint a szakma kiveti magából azokat az árulókat, akik beadják pályamunkájukat. Vélhetően a feladat imponáló nagyságának és jövedelmezőségének köszönhetően azok a cégek, amelyek tapasztalataiknak és méretüknek köszönhetően egyáltalán nekivághattak a megméretésnek, valamennyien pályáztak.

Ahhoz, hogy ne csak a budapestiek örüljenek majd a Liget megújításának, hanem a józan ész se legyen megcsúfolva, a projekt vezetői azt is el szeretnék érni, hogy annyi évtized után végre kivezessék innen az M3-as autópálya bejövő forgalmát. Az elképzelések szerint ez akkor sikerül, ha elkészül a Nagy Lajos király útjára tervezett felüljárórendszer, és megnyitják a Szegedi utat. Az elképzelések szerint mindez megtörténik az évtized végére, mire a teljes Liget projekt is befejeződik.

Az események kedvező alakulása sem veszi el persze az ellenzéki tiltakozások lendületét, és nem szegi kedvét a Hung­expo-romok között táborozó, homályos hátterű ligetvédőknek sem. Ők, miközben azt kifogásolják, hogy nincs hol tölteni a mobiltelefonokat, nincs meleg víz, és a szemétszedés sincs megoldva a táborban, abban reménykednek, hogy sikerül kivívniuk egy jó kis rendőrattakot az elfoglalt építési terület előbb-utóbb elkerülhetetlenné váló kiürítésekor. Ezzel ugyanis ország-világ előtt bizonyíthatnák a tomboló önkény jelenlétét és azt, hogy a magyar társadalom még nem érett a zöld gondolat befogadására. Vagy ha ez mégsem sikerülne, legalább elronthatják azok örömét, akik bíznak az ezerszer is áldott Városliget megújulásában.

Nagy Ida