Fekete Ildikó hazánk egyik legifjabb kézműves művésze. Mindössze huszonhárom esztendős, de már számos rangos elismerést tudhat magáénak. Hímesek bűvöletében címmel idén második alkalommal tekinthetők meg alkotásai a fővárosi Duna Palotában április 5-ig.

Hirdetés

Fekete Ildikó végzettségét tekintve matematikus, tojásírással hét éve foglalkozik. Ez alatt az idő alatt több szakmai elismerésben is részesült. 2014 nyarán Magyar Kézműves Remek díjat, decemberben a népi iparművész címet kapta meg. Mindkét kategóriában ő volt az eddigi legfiatalabb nyertes. A Hímesek bűvöletében kiállításon több mint ezer munkáját tekinthetjük meg, többek között díjazott hímes tojásait is. A tojások viaszolt tojásírásos technikával készültek, általuk a gyimesi csángó, muravidéki, dunántúli és a felvidéki motívumokat, színvilágot ismerhetjük meg. A kiállításon tájegységenként csoportosítva láthatjuk az egyes területekre jellemző motívumkincseket, de megismerhetjük a jellemző minták jelentését is.

– A hagyományos minták nagyrészt pogány motívumok, még a kereszténység felvétele előttről származnak. A Kárpát-medencében a legjellemzőbbek a tulipán-, szív- és csillagábrázolások. A csillagmotívum az egyetlen, ami ugyanabban a formában jelenik meg az egész Kárpát-medencében. Régen úgy gondolták, ha valaki megszületik, vele együtt egy csillag is kigyúl az égbolton, a személy halálával ez a csillag is eltűnik onnan. A csillag az életet, az élet körforgását szimbolizálja. Sokszor állatok testrészeit is ábrázolták (például nyúlfül, békaláb, kakastaréj), ezek mind rontás-, bajelhárító funkcióval bírtak. A tojásokat célzottan készítették, tudták, kik jönnek el húsvétkor, és mindenkinek olyan tojást adtak, amilyen védő-óvó funkcióra az illetőnek leginkább szüksége volt. Nem kifújt, hanem főtt tojásokra dolgoztak, a tojásokat pedig meg is ették, ugyanis annál hatásosabb volt a védelem, minél inkább eggyé váltak a tojással. Ezáltal nem sok tojás maradt fent, de az asszonyok az édesanyjuktól, nagymamájuktól ellesték a motívumokat, majd továbbadták a fiatalabb generációknak – meséli Ildikó.

Ehhez a tudáshoz, különleges motívumkincshez, ami egykor még szájról szájra terjedt, napjainkban sokszor csak komoly kutatómunkával lehet hozzáférni.

Korábban írtuk

– Szerencsére ma már nagyon sok néprajzi gyűjtő van, akik faluról falura járnak, és összegyűjtik a mintákat. A csángó motívumokról például több könyv is megjelent már, de azért akadnak olyan területek, ahol a minták még begyűjtésre várnak. Én most a sárközi és Felső Torontál megyei motívumokat kutatom. Mivel nem találtam megfelelő írott forrást, a mintákat magam gyűjtöm majd össze. A közeljövőben elmegyek Bátára, a sárközi tojásírás központjába – mondja a tojásíró művész.

Az anyaggyűjtés hosszadalmas munka, de a tojások díszítése is időigényes folyamat. Ildikó egyszerre 25-30 tojással dolgozik, akkor kezd el festeni, amikor ennyi tojást már megírt. Háromszínű tojások esetében három napon át dolgozik, reggeltől estig.

A kiállítások mellett kézművesvásárokon, bemutatókon találkozhatunk Fekete Ildikóval és munkáival. Húsvétkor Budapesten, a Vajdahunyad váránál lesz mesterével, Báling Arankával. Az ilyen rendezvényeken lehetőségük van az érdeklődőknek is kipróbálni a tojásírást. Ahogy Ildikó meséli, életkortól független az érdeklődés.

– A gyerekeken azt látom, nagyon nyitottak, kíváncsiak. Órákon át leköti őket, és azt is szeretik megtudni, melyik minta mit jelent. Miután megismerik a motívumok jelentését, ők is inkább a hagyományos mintákat választják, és már nem csak kis nyuszikat próbálnak rajzolni.

Fekete Ildikó megrendelésre is készít tojásokat. Aki igényli, az alábbi elérhetőségeken keresheti: 06-30-594-0165 vagy a feketepontildiko@gmail.com e-mail címen.

Elek Nikolett

Húsvéti környezetvédelem

A húsvéti tojást mint az új élet jelképét egész Európában ismerik, de Ázsiában is. Északon, ahol nem tartanak baromfit a hidegben, vadmadarak tojásait festik meg. Hazánkban a piros szín a leggyakoribb, északabbra a kék a legkedveltebb. A természetes anyagokkal való festés sajnos már a falvakban is kiveszőben van, mivel a gyári színezékhez könnyű hozzájutni. Pedig a természetes növényi festékekkel minden szín előállítható, amellett az egészségre sem káros, ha a szervezetbe jut. Régebben még a textileket is növényi festékekkel színesítették, mivel kémiai szerek még korántsem voltak ismertek.

Minden családban kedves foglalatosság a tojásfestés. Már jó előre be kell gyűjteni a szükséges növényi részeket, hogy időben meglegyenek a sokféle szín alapanyagai. A legismertebb a vöröshagyma héja, amely sárgás-vöröses színt ad a tojásnak. A lilahagyma héja pirosas barnára színezi, a nyírfalevél dekoratív világoszöldre. A céklahéj barnás pirosra, az áfonya szép sötétlilára. Ugyancsak lila lesz a tojás, ha egy egész lilakáposzta-levéllel főzzük meg. A szeletelt lilakáposzta levele kék színt kölcsönöz (kémhatás!) neki. A cékla leve rózsaszínes tojást eredményez.

Hogyan végezzük a festést? Egy fazékba öntsenek vizet, 1-2 ek. ecetet, majd tegyék bele a kiválasztott színezőanyagot, végül a tojásokat. Különböző főzési idővel különböző árnyalatokat kapnak. A színezőanyag mennyisége is befolyásolja a színt. A festés végén a tojásokat folyóvíz alatt mossák le, végezetül fényesítsék ki étolajos, szalonnazsíros vagy vajas tenyérben való dörzsöléssel.

A magyar tradicionális tojást a motívumok teszik igazán hungaricummá, de nagyon szépek az orosz és lengyel festett tojások is.

(hankó)