Vajon nekünk, utasoknak jó lesz-e úgy repülni, hogy végig kell loholnunk 70 méter helyett 500 métert egy sokadik bevásárlóközponton, hogy elérjük a repülőgépünket?

Talán még boldogan meg is hoznánk ezt a kis áldozatot, ha azt látjuk, hogy nagy nemzetközi repülőtér lett az álmos és provinciális kis légi végállomásból. Ha turisták milliói özönlenek hozzánk a Távol-Keletről és az új kontinensről. Ha a távolságot az 1930-as évek találmánya segít legyőzni, a mozgójárda.

Ami a reptéren jó, azt az Uvaterv tervezte a rendszerváltozás előtt. A bajonett típusú fel- és leszállópályák zseniális tervezője Lengyel Endre általános mérnök volt, a kitűnő szakember, dr. Bretz Gyula létesítményi főmérnök vezetésével. Ezek közül a repülés szempontjából legfontosabb a felszíni csapadékvíz-elvezetés hosszú távú megoldása.

A Gyáli-patak ágától a Dunáig gondosan megtervezték az elvezetést. Ha szakszerűen szikkasztanak és késleltetnek a tárolókban, baj nem lehet. A délről kiépülő dobozváros részéről nagy a nyomás a reptérre, mert mindenki erre a vezetékre akart rákötni és a reptértől kapacitást elvonni. Eddig nem jártak sikerrel.

A két kifutópálya egy fekvő nyolcas, melyek évi 30-40 millió utasig tökéletesen megfelelnek. Ma gyakorlatilag kihasználatlan a repülőtér. A kettes a kifutócsúcsot képviseli, a legnagyobb gépeket is képes fogadni. Az egyes pálya egy szinttel lentebbi osztály. Ami a háttérlétesítményeket illeti, aligha van Európában olyan reptér, amelyhez egy finomítóból kerozinvezeték csatlakozik.

Minden megvan a távfűtéstől a cateringen át a javító hangárokig, a Nieder Iván tervezte repülésirányító toronytól a radarokig. És ami nagyon fontos: hatalmas a telek! Repterünk telke nagyobb, mint a Heathrow reptéré, 1115 hektár. Óriásira lehetne bővíteni! A Kárpát-medencei térség hazánk és államunk felszámolása, a magyar lakosság „célzott likvidálása” után jelentősen felértékelődik. Gazdasági és pénzügyi központ szerepe lesz. Ezért egy kiépített légibázis óriási és növekvő értékkel rendelkezik. Külföldi tulajdonban tartása része az országunk ellen folytatott gazdasági háborúnak.

A triumvirátus

Az első terminál Dávid Károly műve, műemlék. Dr. Jaklics Ervin tervezte a felújítást, növelve a kapacitást évi hárommillió utasra. A 2A és 2B terminál is dr. Jaklics Ervin műve, évi hatmillió utas kapacitással. A kettes terminálok terveit Kanadában készítette el dr. Jaklics és lemezen hozta haza. A rajzolást az akkor még tulajdonában lévő Köztiben végeztette el. Nem tudni, mióta van a rajzolónak szerzői joga, de a mai Közti erre alapozta igényét a mostani tervezésre – sikerrel.

Az építési engedélyezési tervezésre vonatkozó eredeti szerződésben még a „triumvirátus” szerepelt: Dr. Jaklics, az Uvaterv Zrt. és a Közti Zrt., melynek a legkevesebb köze volt a szerzői és társult jogokhoz. Egyébként is a tervezésre, ami 800 milliós díjjal járt, nemzetközi tendert kellett volna kiírni.

A triumvirátusok már az ókorban is borulékony szövetségek voltak. A tervezésből az Uvaterv és a Közti a BA Zrt. jótékony semlegessége mellett kizárta a reptér tervezésének szerzői jogait egyedül jogosan birtokló dr. Jaklics Ervint és cégét, amely így a mai munkanélküli világban csendesen, de kitartóan araszol a biztos csőd felé.

A Sangalló család tagjai jó építészek voltak a reneszánsz korban, mint ma a köztisek. Tőrrel a köpenyük alatt járták Firenze utcáit. A konkurens építészeket egyszerűen leszúrták a sarkon. Dr. Jaklics Ervin eddig megúszta épp bőrrel a sarkokat, de mindent elmond az építészszakma erkölcsi állapotáról az az aljas és semmivel sem menthető gusztustalan eljárás, amikor az eredeti alkotót az éhes ragadozó konkurencia kivégzi. Hát csaknem egymilliárd forint díj sem elég arra, hogy emberi módon, kollegiálisan bánjanak egymással, majd békésen megosztozzanak a munkán, a díjon olyanok, akik egykor összejártak és megvitatták egymás terveit?

A kenyérharc annyira súlyos lett, hogy így lealjasult egy hajdan nemes művészetnek számító szakma, az építészet? Milyen erkölcsiséget mutat fel az az értelmiség, akire majdan a haza szakrális és erkölcsi megújhodását szeretnénk rábízni?

Indul a per

A meglévő termináljaink tipikusan „végállomás” jellegű utasforgalmi terek. Nem a HUB-rendszerre, tehát tranzitreptérnek való. Európa légifolyosói bedugultak. Ezért egyre jobban kitolódik az a kör, ami az öreg kontinens sűrűn lakott és nagy légiforgalmú régióit ellátja és a más kontinensekről érkező járatokat fogadja, hogy aztán kisebb gépekkel széthordják az utasokat végcéljuk irányába. Budapest központi fekvése és a fent részletezett rejtett hatalmas kapacitástartalékai miatt értékelődött fel.

A reptér négy önkormányzat illetékességébe tartozik. A településhatárok mondjuk a reptéri büfén mennek keresztül. Négy önkormányzat együttes akarata kell a városrendezési szabályozás módosításához. A jelenleg épülő Égi Udvar jogilag nem építési hely. A négy önkormányzatból három nem járult hozzá az érvényben lévő szabályozás módosításához. A kormány a kiemelt beruházás miatt átnyúlt a települések felett. Elvonta jogkörüket. Az érvényes törvényeken átlépve egyszerűen a Közigazgatási Hivatallal kiadatta az építési engedélyt. Ez nyilvánvalóan sérti a budapesti XVII. kerület, Ecser és Vecsés érdekeit. Nevükben Ecser perel.

Íme, a szokatlanul izgalmas jogi szöveg: „Ecser Község Önkormányzata képviseletében az alábbi keresetet terjesztem elő a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. szám alatti székhelyű alperessel szemben: Szíveskedjék alperes NFGM/889/50/ 2009. számú, 2009. április 3-án kelt, 2009. április 7-én kézbesített határozatát megsemmisíteni a határozat előzményének tekintendő Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Hivatalvezető Helyettesének P-71/21/2009. számú, valamint a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Hivatalvezető Helyettesének P-51-5513/37/2008. számú határozatára is kiterjedő hatállyal.

Szíveskedjék az alperest arra kötelezni, hogy új közigazgatási határozatot hozzon elsőfokon.

Kérem, hogy az 1989. évi XXXII. törvény (törvény az Alkotmánybíróságról) 38. §. (2) bekezdése alapján, hogy a t. Bíróság a bírósági eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezze.

Az eljárás felfüggesztését megelőzően kérem, hogy az eljárás lefolytatásának időtartamára az alperes másodfokú határozatát és az azt megelőző valamennyi elsőfokú határozatának végrehajtását függessze fel és a határozatokban engedélyezett építés és bontás kivitelezését tiltsa meg.

Kérem, hogy alperest szíveskedjék jelen per eljárásával okozott költségek megfizetésére kötelezni.

A t. bíróság hatásköre és illetékessége a Pp. 322. §. (1) bekezdésének, (2) bekezdés a. pontjának, valamint a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló 2004. évi 155. törvény 98. §. (1) bekezdésén és 109. §. (1) bekezdésén alapul.

A perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 8. §. (1) bekezdése alapján.”

Szép lenne, ha a törvényességet valaki betartaná. Abban a nem várt esetben, ha Ecser és vele a hármak megnyerik a pert, borul a bili. Leállhat az építkezés és beindulhat egy alkufolyamat az új rendezési terv létrehozása érdekében.

A kereset indoklása egyszerű:

1. „Jelen eljárásban támadott másodfokú határozat elsőfokú hatósági előzménye a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Hivatalvezető Helyettesének P-51-5513/37/2008. számú határozata, mely határozat meghozatalára 2008. december 12-én került sor. A határozattal szemben a törvényes határidőn belül felperes fellebbezett.

A határozatot számára 2008. december 22-én kézbesítette az elsőfokú hatóság, a fellebbezési határidő 2009. január 6-án járt le. Ezt követően a fellebbezés másodfokú elbírálása helyett a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal, tehát egy másik szerv 2009. február 25-én határozatot hozott saját hatáskörében eljárva, mely határozatában jogelődje határozatának rendelkező részét saját hatáskörében eljárva módosította.

E határozattal szemben terjesztett elő fellebbezést felperes.

Alperes a fellebbezést elutasító határozatában az elsőfokú határozatot, nevezetesen a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal határozatát részben megváltoztatta. E határozattal szemben folyik jelen közigazgatási eljárás.

A 177/2008. (VII. 1.) Kormányrendelet rendelkezett a közigazgatási hivatalokról. E Kormányrendeletet az Alkotmánybíróság 131/2008. (XI. 3.) AB határozatával (ügyszám: 812/3/2008) 2008. december 31-i hatállyal megsemmisítette.

A közigazgatási hivatalokról hozott Kormányrendeletről az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányellenes teljes egészében.

Megállapította, hogy az Alkotmány 44/C §-át sértő alkotmányellenes helyzet jött létre az által, hogy az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben nem szabályozta a helyi önkormányzatok felett törvényességi ellenőrzést gyakorló közigazgatási hivatalok jogállását.

Felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2008. december 31-ig tegyen eleget.

A rendelkező rész indokolásában az Alkotmánybíróság 2008. november 3-án meghozott határozatában kifejti, hogy azért 2008. december 31-ig biztosított a jogalkotónak időt az alkotmányellenes helyzet megszüntetéséhez szükséges törvénykezési feladatának eleget tételére, hogy az Önkormányzati törvény módosításával megteremtse a közigazgatási hivatalok működésének alkotmányos törvényi alapjait.

Kifejti az Alkotmánybíróság határozata, hogy az Alkotmány 44/C §. értelmezése alapján kifejtett érveknek megfelelően az Önkormányzati törvény 98. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés 2/3-os többséggel elfogadott módosítására lett volna szükség, nem pedig Kormányrendelet megalkotására, a közigazgatási hivatalokról szóló közigazgatási hivatalok helyi önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzést gyakorló feladatainak és eljárásának jogszabályi meghatározása során.

Ezt követően a Magyar Országgyűlés nem hozott 2/3-os törvényt 2008. december 31-ig az Alkotmánybíróság határozatának rendelkezései szerint.

Ehelyett a Kormány 318/2008. (XII. 23.) Kormányrendeletével megalkotta és 2009. január 1-jén hatályba léptette a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló rendeletét, mely tartalmilag azonos a korábbi 177/2008. (VII. 1.) Kormányrendelet rendelkezéseivel.

Nézetem szerint a 318/2008. (12. 23.) Kormányrendelet épp olyan alkotmányellenes, mint amilyen alkotmányellenes volt a 177/2008. (VII. 1.) Kormányrendelet, melyről ezt megállapította az Alkotmánybíróság és meg is indokolta ennek alkotmányellenességét.

Ebből következik, hogy alperes olyan szerv, mely alkotmányellenesen működik, és alkotmányellenesen jött létre. A magyar bíróságok nem tárgyalhatnak olyan ügyet, ahol valamelyik fél alkotmányellenes státuszban áll.

Miután a közigazgatási bíróságnak nincs hatásköre annak megállapítására, hogy alperes alkotmányellenesen létrejött és joggyakorlatot folytató szerv, ezért indítványozom az 1989. évi XXXII. törvény 38. §. (2) bekezdése alapján, hogy a bíróság a bírósági eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezze, észlelve azt, hogy a 318/2008. (XII. 23.) Kormányrendelet a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveiről épp olyan alkotmányellenes, mint az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított 177/2008. (VII. 1.) Kormányrendelet.

Kérem, szíveskedjék eljárni az 1989. évi XXXII. törvény 38. §. (1) bekezdése szerint. Figyelemmel arra a tényre, hogy felperesnek a keresetlevélben kifejtettek szerint alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy a Ferihegyi Repülőtéren a jogszabályok betartásával hozzák meg az építési engedélyt benyújtó fél kérelmére az építési és bontási engedélyt és ne oly módon, hogy azt alkotmányellenesen létrejött szerv hozza meg, anyagi jogszabályok megsértésével indítványozom, hogy mindaddig, amíg az Alkotmánybíróság alperes jogi helyzetét szabályozó rendelet alkotmányosságáról határozatot nem hoz, addig a t. Bíróság a Pp. 332. §. (3) bekezdése alapján függessze fel alperes határozatának végrehajtását…”

Jánossy Péter Sámuel, építészmérnök

(folytatjuk)