– A gázhiány kapcsán felvetődik, hogy biztonságos-e a magyar villamos energia-ellátás? A hazai áram jelentős hányadát gázból állítják elő.

– A magyar villamos energia rendszerben a gáz bázisú termelés aránya meghaladja a 40 százalékot. Második helyen a nukleáris energia van mintegy 40 százalékkal, és körülbelül 10-15 százalék a szén aránya.

– Mióta ilyen magas a gáz aránya?

– Az áramtermelésben a gáz részaránya a kilencvenes évek elejétől nőtt jelentősen. Egyrészt azért, mert a rosszabb hatásfokú, környezetszennyező szénerőműveket leállították, a hazai mélyművelésű szénbányászat jelentősen visszaszorult. Ellenben megjelentek a jó hatásfokú gázturbinák. Az ezredforduló után pedig az unió által is szorgalmazott, a távfűtéssel kapcsolt villamos energia-termelés tovább növelte a gázfelhasználás részarányát.

– Más EU-országokban mégsem ilyen magas az elektromos rendszer gázfüggősége.

– A kapcsolt villamos energia-termelés szénbázison, vagy megújuló energiából is lehetséges. Itt Magyarországon azonban döntő volt, hogy a gázbázisú erőműveknek a legkisebb a beruházási tőkeigénye. Ausztriában vagy Dániában a kapcsolt energiatermelést inkább megújuló forrásokra, jellemzően mezőgazdasági hulladékok feldolgozására, biomassza eltüzelésére alapozták. Az egykori szocialista országokban pedig megmaradt a mélyművelésű bányászatra alapozó energiatermelés, ott ugyanis az gazdaságosabb volt, mint nálunk.

– Az évről évre ismétlődő gázválság viszont mára megmutatta az eddigi energiapolitika kérdőjeleit. Szükséges változtatni?

– A hazai energiarendszer egyensúlyproblémáira, hogy a korábbi egyharmados arány megváltozott, korábban is többször felhívtuk a figyelmet. Nyilvánvalóan egy liberalizált energiarendszerben, ahol elsősorban az árak, a versenyképesség határozza meg, hogy ki milyen erőművet épít, ezeket az arányokat nem lehet kötelezően előírni. Rövid távon a megújuló erőforrások elterjedése mellett az hozhat változást, ha a gáz ára megnő annyira, hogy a szénbázisú villamos energia-termelés ismét versenyképessé váljon. Erre az MVM már készül, a Mátrai Erőműben egy új széntüzelésű blokkot létesít német partnereivel. Ez a beruházás rendkívül fontos eleme a gázfüggőség csökkentésének amellett, hogy hazai munkahelyek százait teremti meg.

– A környezetvédelmi előírásoknak képesek megfelelni a szenes erőművek?

– A környezetvédelem az elmúlt évtizedekben hatalmas változásokon ment keresztül. Az ötvenes években még a füstölgő gyárkémények jelentették a fejlődést. A hetvenes években szembesültünk a savas esőkkel, az erdők pusztulásával, erre adott válaszként az energiaipar megoldotta a kéndioxid-leválasztást. A nyolcvanas évekre kiderült, hogy a nitrogén-oxid is felelős az ózonlyukért, úgyhogy ennek kibocsátásától is mentesítettük az erőműveket. Most a globális felmelegedésben szerepet játszó szén-dioxid leválasztása a feladat, s erre már léteznek is technológiák, amelyeket a vegyiparban sikerrel alkalmaznak, ezeket kell átültetni az erőművi környezetbe.

– Kérdés, hogy mikorra lehet ezt megvalósítani, s főleg mennyiért?

– Tény, hogy a szénerőművek fajlagosan kétszer-két és félszer annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a gázerőművek. A megoldást azonban hamar ki fogja kényszeríteni az unió által bevezetett kvótarendszer. A szén-dioxid kvóták ára egyre nő, s így egy idő után eljutunk oda, hogy olcsóbb lesz szűrőberendezéseket építeni, mint újabb kvótákat vásárolni. Jelenleg 16-23 euró körül vannak a kvótaárak, 50 eurós kvóták mellett már versenyképes lehet a szenes erőművek leválasztási technológiája. Főleg, hogy ezekhez a fejlesztésekhez az Európai Unió támogatást is ad. Úgy gondolom, 2020-ra bent lesznek az erőművekben a megfelelő berendezések.

– Az áram ára is hasonlóan emelkedni fog?

– Az árak folyamatosan emelkednek. Persze nem csak a szén-dioxid kvóták miatt, hanem az energiahordozók iránti kereslet növekedése okán is. A világpiacon évtizedekig 25-28 dollár volt az erőműi szén ára tonnánként, ma ez akár 70 dollár/tonna értéket is elérhet.

– Mi a helyzet az Ausztriánál említett biomassza erőművekkel?

– A gázárak már eljutottak arra a szintre, hogy a biomassza-erőművek is versenyképessé váltak. Egyelőre azonban Magyarországon hiányoznak azok a technikák, amelyekkel folyamatosan biztosítani lehetne az olcsó alapanyagokat. Ha nem hozzuk ki az erdőből az erdei hulladékot, ha a mezőgazdasági hulladékokat nem próbáljuk hasznosítani, ha nem törekszünk a parlagon heverő területek kiaknázására, akkor ez az ágazat nem lehet jelentős tényező a magyar energiatermelésben.

– Több ország most az atomerőműben véli megtalálni a gázfüggőségre adandó választ. A beruházás ugyan drága, ám utána nagy mennyiségben lehet olcsó áramot előállítani.

– Európában az atomerőmű megítélése ellentmondásos. A két fő energiatermelő közül Németország az elmúlt évtizedekben sorra állította le atomerőműveit, Franciaország viszont ezekre alapozza áramtermelésének döntő részét. A villamos energia-társaságok középtávon az atomenergiát látják a kihívásokra adott megfelelő megoldásnak. Hosszabb távon ugyanis az egész gazdaságot át kell állítani a szénhidrogén-bázisról valamilyen más energiahordozóra, hisz nagyon megdrágul, majd elfogy az olaj, a gáz. Vagyis idővel a háztartási fűtést, a közlekedést is új alapokra kell helyezni. Már ma is kaphatók a kereskedelemben elektromos mopedek, kísérletek folynak elektromos autókkal. A rendszerben ugyanakkor a megújuló energiahordozóknak is fontos szerep juthat. Már most léteznek olyan kísérleti projektek például, hogy a parkoló elektromos autók rácsatlakozhatnak egy intelligens hálózatra, és amikor a szélerőművek termelni kezdenek, megindulhat az autók akkumulátorainak töltése.

– Paks jelenleg 40 százalékkal részesedik a hazai villamos energiatermelésből. Mekkora költségből lehetne egy hasonlót felépíteni? Egyáltalán kinek kellene ezt létesítenie?

– A példát Finnország mutathatja. A finn Parlament az évtized elején döntött arról, hogy az országban új atomerőmű épüljön. A finanszírozást pedig azok a vállalatok és intézmények biztosították, akik abban érdekeltek, hogy az országban egyenletes, versenyképes legyen a villamos energia-ellátás. Atomerőművet építeni nem olcsó, a finn tapasztalatok szerint ezer megawatt kapacitás kiépítése hárommilliárd euróba (750 milliárd forintba) kerül. Hazánkban egyébként az MVM csoport – melynek a Paksi Atomerőmű is tagja – képes lenne egy ilyen volumenű beruházás finanszírozására. A Paksi Atomerőmű kétezer megawattos, Finnország most három új atomerőmű blokk, több mint háromezer megawatt kapacitás építését készíti elő, mert meg akar szabadulni az orosz energiafüggőségtől, saját gazdaságát biztos alapokra akarja helyezni, ráadásul azzal is számolnak, hogy a felesleget a liberalizált villamos energia-piacon exportálni is tudják majd.

– Két éve Magyarországon is vita kezdődött arról, hogy érdemes-e újabb atomerőművet építeni. Hogy áll most a helyzet?

– A Parlament által 2008 áprilisában elfogadott energiapolitikai koncepció komolyan számol ezzel a lehetőséggel. Meg is indult a lehetőségek, feltételek, az összes lényeges szempont – blokknagyság, elhelyezési lehetőség, környezeti, gazdaságossági jellemzők, radioaktív hulladékok sorsa – elemzése. A továbbiak a Parlament döntésétől függenek.

– Ha pozitív döntés születne, mikor indulhatna meg az építkezés?

– Ez egy többlépcsős folyamat. Először elvi állásfoglalás szükséges: komolyan foglalkozzunk-e az új atomerőmű blokk létesítésével. Ezt követi az érdemi előkészítés, a részletes környezeti hatásvizsgálat, a megvalósíthatósági tanulmány. Ezek pozitív eredménye után következhet a létesítési folyamat beindítására vonatkozó döntés. Ez sürgető amiatt is, mivel hosszú ideig kevés atomerőművet építettek, a gyártókapacitások egyrészt visszafejlődtek, másrészt túlterheltek az egész világon tapasztalható atomerőmű-építési hullám miatt. A végleges döntést követően tehát még jó ideig a gyártók listáján kell majd várakoznunk.

– Az ellenzők három érvet szoktak felhozni az atomenergia ellen. A baleset, a háború, terrorizmus veszélyeit, valamint a hulladék anyagok elhelyezésének megoldatlanságát.

– A nukleáris technológia az ötvenes évek közepe óta igen sokat fejlődött. Az egyik legrégebben alkalmazott típus a grafit moderátoros, gázhűtésű reaktor, melyekből még ma is működik néhány az Egyesült Királyságban. A hatásfok javítása, az egységteljesítmény növelése érdekében épültek – elsősorban a Szovjetunióban – a grafit moderátoros, vízhűtésű Csernobil-típusú blokkok. Paks egy még újabb technológia, ezekben a nyomott vizes reaktorokban az előzőnél bekövetkezett baleset elő sem fordulhat, ha ugyanis növekszik a zónahőmérséklet, akkor a víz, amely egyben a moderátor is, lassítja, leállítja a láncreakciót.

– És milyenek a most épülő, jövőben üzembe álló atomerőművek?

– Ezek a biztonság terén még előrébb lépnek, az esetleges repülőgép katasztrófák, támadások ellen sokkal védettebbek. A legtöbbet emlegetett kérdés azonban egy atomerőműnél a keletkezett radioaktív hulladékok, ezen belül is a kiégett fűtőelemek elhelyezése. A technikai fejlődés abba az irányba megy, hogy a reaktorokban előbb-utóbb csak minimális mértékben keletkezik majd nagy aktivitású hulladék.

– Akkor a maradványok elhelyezésére már nem is kell gondolnunk?

– Azért valószínű, hogy néhány évtizeden belül még nem sikerül teljesen megoldani ezt a problémát. De addig is azok a nagy aktivitású maradványok, amelyeket hermetikusan lezártunk, a megfelelő technikai megoldás megtalálásáig biztonsággal tárolhatók.

– Mennyi idő alatt lehet Magyarországon új atomerőmű?

– Nagyon hosszú előkészítő fázisra van szükség, amit követ a szintén nem rövid tervezési-beszerzési-szállítási periódus. Az építkezés maga szintén jó néhány év, így optimális esetben is csak 2020 után kerülhet üzembe hazánk újabb atomerőműve.

– A Magyarország által vállalt szén-dioxid kibocsátás csökkentési kötelezettségek is 2020 körüli dátumot valószínűsítenek…

– Két kötelezettségünk is van 2020-ra. Egyrészt vállaltuk, hogy 20 százalékkal csökkentjük szén-dioxid kibocsátásunkat. Másrészt a megújuló energia-stratégia szerint ekkorra az ország által termelt elektromos energia 20 százalékát megújuló forrásokból kell előállítani. Ez a két cél együttesen csak akkor teljesíthető, ha jelentősen növeljük a megújuló energiaforrások – szél, nap, biomassza – energetikai hasznosítását, a régi, rossz hatásfokú blokkokat – például lignit esetén az új mátrai blokkal – kiváltjuk, és megkezdjük az új atomerőmű blokk építését.

Kárász Andor