Jelenlegi hely

Tiltott csillagok

Még az Európai Néppárt kongresszusa előtt nagy belpolitikai vihart kavart a kommunista önkényuralom elítéléséről szóló határozattervezet. Kovács László, aki a diktatúra utolsó külügyminiszter-helyettese volt, és ma a szocialisták listavezetője, úgy véli, nem lehet megszabni, hogy az EP-választásokat követően ki lehet az Európai Parlament tagja és ki nem. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Fidesz nemzetközi szervezeteket próbál felhasználni a belpolitikai csatározásokban. Kár volt ilyen sietve magára ismernie: nem magyaroktól, hanem a lettektől indult a kezdeményezés, és több posztkommunista ország együttes csatlakozása tette szükségessé a kommunista bűnösök deklarált elítélését, mely messze túlmutat a magyar belpolitikai életen.

A mi kommunistáink azonban különös fából vannak faragva. Horn Gyula, a diktatúra utolsó külügyminisztere, volt pufajkás egyenesen „merényletnek” nevezte a határozattervezetet Schmitt Pálnak írt levelében. Bizonyára érintve találta magát, és ezzel magyarázható, hogy az Európai Parlament legnagyobb frakcióját „szélsőségesnek és radikálisnak” nevezte. Kósáné Kovács Magda szerint az EPP dokumentuma a megosztás, a szétszakítás szándékát jelzi. Aztán - vélhetően a zsigerből jövő „na és?” effektusnak köszönhetően - több fórumon már azt hangoztatta, hogy az elfogadott szövegváltozat „egy olyan ing”, melyet közülük senkinek nem kell magára vennie.

Michael Gahler, az EPP-frakció tagja is értetlenségét fejezte ki az MSZP éles reagálásai miatt, és elmondta, hogy az EU-hoz csatlakozó országok közül egyedül Magyarországról érkezett ilyen hangú és mértékű felháborodás. Gahler úgy vélte, hogy „egyeseknek talán rossz a lelkiismeretük, esetleg olyan érzésük támadt, mintha le akarnák leplezni őket”. Nem mi mondtuk.

Szájer József, a Fidesz EP-megfigyelője arra a kérdésre, hogy a Néppárt a határozattal úgy általában ki akarná zárni a kommunistákat az EU-ból, lapunknak így reagált:

- Nem lehet összehasonlítani a Nyugat-Európában szabadon, demokratikus úton választott kommunista vezetőket a kelet- és közép-európai volt diktatúrák elnyomóival. Nem is értem a magyar szocialista politikusok ideges reagálását, hiszen egy valódi szociáldemokrata elítéli a kommunista diktatúrák törvénytelenségeit, és minden további nélkül támogat egy ilyen nyilatkozatot.

Silvio Berlusconi kongresszusi beszédében rámutatott: „Egyesek letagadják kommunista mivoltukat, talán még a saját múltjukat is. Pilátusi módon megtisztítják magukat mindazon szennytől, amelyet a kommunista rezsim borzalmai és bűnei hagytak rajtuk; az a kommunista rezsim, amellyel ők, kommunista lelkületű lévén, tagadhatatlanul erkölcsi közösséget, cinkosságot vállaltak.” Veszedelmes szavak, szerencséje Berlusconinak, hogy nem kell a Nap-keltében magyarázkodnia.

A pártállami rendszer irányítói nálunk ma is vezető pozíciókban vannak. E határozat, ha nem is zárja ki egyértelműen őket az Európai Unióból, mindenesetre morális értelemben megkérdőjelezi legitimitásukat, helyüket a közös Európában. S hogy miért épp most született meg az EPP nyilatkozata?

- Most csatlakozunk az unióhoz, tehát értelemszerűen most kell foglalkozni ezzel a kérdéssel - magyarázza Szájer József. A fideszes képviselő szerint a Néppárt történelmi adósságot törleszt jelen dokumentumával, hiszen végre egyenlőségjel kerül a két totalitárius rendszer, a nácizmus és a kommunizmus közé.

- Mindkettő több millió áldozatot követelt. A nácizmus veresége a második világháborúban lehetővé tette, hogy bűneit kivizsgálják és elítéljék, a bűnösöket bíróság elé állítsák. A kommunizmus összeomlott, de hasonló nemzetközi elítélés nem követte. (...) Miközben a náci és a fasiszta önkényuralom joggal nemzetközi elítélésben részesült, aközben a kommunista önkényuralom még nem ítéltetett el erkölcsileg, áll a nyilatkozatban.

Szájer szerint a határozat lényege az egykori kommunista rendszerek elítélése és az áldozatokról való megemlékezés. Ennek jegyében született a Fidesz által kezdeményezett javaslat a törvénytelenségek feltárásával foglalkozó dokumentációs és kutatóközpont létrehozására, egy összeurópai emléknap kijelölésére és az áldozatok emlékét őrző múzeum felállítására.

A szabad demokraták újfent hangoztatják, hogy nyilvánosságra kellene hozni a titkosszolgálati múltat, hozzáférhetővé és kutathatóvá kellene tenni a pártállam titkos dokumentációit. Szerintük, ha ez már korábban megtörtént volna, most nem lenne vita az Európai Néppárt állambiztonsági múlttal foglalkozó nyilatkozata miatt. Ha az SZDSZ júniusban bejut az Európai Parlamentbe, a liberális frakcióban bizonyára azt a nézetet erősítik majd - legalább is hét végi nyilatkozataik erre engednek következtetni -, hogy ők is támogassák a néppárti kezdeményezést.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki egyúttal az Európai Néppárt alelnöke, múlt héten Brüsszelben így nyilatkozott:

- E pillanatban elég nagy a baj a gazdaságban ahhoz, hogy ne arról vitatkozzunk, kell-e korlátozni az egykori kommunista vezetők részvételét az Európai Unióban, mert ez erőink szétforgácsolását jelentené.

A dokumentumról szólva kifejtette, az elfogadott szöveg magukhoz az érintettekhez szól, őket kéri fel, fontolják meg, vállalnak-e szerepet az EU-ban. Orbán Viktor hangsúlyozta, a Fidesz számára az a legfontosabb, hogy amihez ők adtak be javaslatokat - az emlékmúzeum és a kutatóközpont létrehozására -, azok benne is maradtak a szövegtervezetben.

Mivel a Néppárt alkotja a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben, jó esély van a nyilatkozat összeurópai elfogadására. Ha netán gyakorlati értelemben mégsem lesz következménye a néppárti határozatnak, erkölcsi, illetve politikai súlya mindenképp számottevő. Így vagy úgy, a magukat újabban előszeretettel szociáldemokratának nevező posztkommunista bűnösök végre megkapták az őket megillető bélyeget. Kántor Yvette

* * *

Egymásnak feszülő listák

Megkezdődött a Magyarországra is kiterjedő unióbővítést követő európai parlamenti választások kampánya, méghozzá Brüsszelben, az Európai Néppárt kongresszusával. Mádl Ferenc köztársasági elnök lapzártánk után egyeztetett a hazai parlamenti pártok vezetőivel a honi szavazás időpontjáról, mely várhatóan június 13-án lesz. Lassan és nehézkesen, de végre a szocialisták listája is összeállt, bár véglegesítése csak márciusi kongresszusukon várható.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség már tavaly november végén véglegesítette az európai parlamenti választásokon induló jelöltjeinek sorrendjét. Schmitt Pál alelnök hangsúlyozta, listájukat úgy állították össze, hogy az azon szereplők mindegyike adott területeken szakpolitikusként képviselje hazánk érdekeit az Európai Unió bizottságaiban. A 18 jelölt mindegyike - megválasztása estén - szándékozik is az Európai Parlamentben dolgozni.

Nem így a szocialisták. Két listavezetőjük, Kovács László és Horn Gyula csak húzónévként (?) szerepel a múlt héten összeállított 24-es listán. Arra hivatkoznak, más uniós országban is van rá példa, hogy ismert politikusok fémjelzik az adott párt listáját, majd mégis otthon maradnak a hazai politizálást választva az uniós képviselőség helyett. Sőt egyes országok „kádertemetőként” használják az Európai Parlamentet. Sokak szerint Medgyessy Péter is az EP-jelölés lehetőségét kihasználva akar megszabadulni bukott miniszterétől, Lévai Katalintól, aki a lista harmadik helyéről rögtön az élre ugrik. Lévai több helyütt nyilatkozta, elvállalja a páratlanul jól fizetett feladatot. A lista élén való jelölése - párton kívüliként - több szocialista politikusban is megütközést keltett, hiszen olyan embereket utasított maga mögé, akik párttagként joggal remélhettek elsőbbséget Lévaival szemben. Kósáné Kovács Magda és Tabajdi Csaba ugyan biztos befutók, ámbár a Néppárt üzenete nekik is szól, de mégiscsak hátrébb szerepelnek a nagy nehezen összeállt listán.

Vezető szocialista politikusok a sorrendet nem tekintik véglegesnek, és sokan arra számítanak, hogy a párt országos választmányának ülésén a Medgyessy Péter által szorgalmazott jelölés még „megfúrható”. Sőt egyesek szerint az is előfordulhat, hogy a pártban tapasztalható indulatok miatt esetleg az elnökség is meghátrál.

A Fiatal Baloldal is kemény tárgyalásokat folytatott az elnökséggel, mivel a Szekeres Imre alelnök által előterjesztett első variációban még nem jelöltek fiatalokat befutó helyen. Ám a Fibisz képviselői kilátásba helyezték, nem szavazzák meg a listát, amennyiben azon az ő jelöltjeik nem megfelelő számban és helyen szerepelnek. Újhelyiék jól lobbiztak, hiszen három emberük - Harangozó Gábor, Dobolyi Alexandra és Németh Balázs - nagy valószínűséggel júniustól az EP tagja lehet.

Noha a két listavezető, Schmitt Pál és Horn Gyula találkoztak és megbeszélést folytattak a kampány követendő hangneméről, az MSZP részéről máris elkezdődött a sárdobálás. Egymást érik a szocialista politikusok hecckeltő sajtótájékoztatói, melyek semmi más célt nem szolgálnak, mint a figyelem elterelését az ország valós problémáiról. Miközben Zuschlag János kétnaponta szólítja fel Orbán Viktort az általa szélsőségesnek bélyegzett eseményektől és személyektől való elhatárolódásra, iskolákat zárnak be, nőnek a gyógyszerárak, romlik a forint és demonstrációra készülnek a gazdák. Miközben Lendvai Ildikó is Orbán Viktorban látja a legfőbb gonoszt, és rettegését igyekszik kivetíteni a választópolgárokra, drágul a gáz, az áram, emelkedik a csatornadíj, csődközelbe kerülnek az önkormányzatok és végzetesen eladósodik az ország. A kampány elkezdődött. ky

* * *

Az MSZP listája

1. Kovács László - külügyminiszter, pártelnök
1975-76. az MSZMP KB külügyi osztályának konzultánsa, 1976-83. alosztályvezető, 1983-86. osztályvezető-helyettes, 1986-89. külügyminiszter-helyettes, 1989-90. államtitkár.
2. Horn Gyula - politikus
1959-61. a Külügyminisztérium szovjet önálló osztályának munkatársa, 1969-83. az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa, konzultánsa, osztályvezető-helyettes, 1983-85. osztályvezető, 1985-89. külügyi államtitkár, 1989-90. külügyminiszter.
3. Lévai Katalin - szociológus
4. Harangozó Gábor - agrármérnök
5. Kósáné Kovács Magda - magyar-francia szakos tanár
6. Tabajdi Csaba - politikus
1981-83. a Külügyminisztérium előadója, 1983-86. az MSZMP KB külügyi osztályának konzultánsa, 1986-87. alosztályvezető, 1987-89. osztályvezető-helyettes, 1989-90. külügyminiszter-helyettes, a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkársága vezetője.
7. Gurmai Zita - közgazdász, országgyűlési képviselő
8. Dr. Fazakas Szabolcs - közgazdász, országgyűlési képviselő
9. Dobolyi Alexandra - nemzetközi kapcsolattartó
10. Hegyi Gyula - építőmérnök, újságíró, országgyűlési képviselő
11. Herczog Edit - kertészmérnök, orosz szakfordító, országgyűlési képviselő
12. Németh Balázs - történelem-angol szakos tanár
13. György Gábor - a Sláger Rádió vezér-igazgatója
14. Czinege Imre - orvos, országgyűlési képviselő
15. Tukacs István - Nyíregyháza alpolgármestere
16. Bazsa Tamás - orvos, közgazdász
17. Veres József
18. Kóczé Angéla - szociológus, az Európai Roma Információs Iroda vezetője
19. Nagy Frigyes - agrármérnök, volt földművelési miniszter
20. Vári Gyula - vadászpilóta
21. Bakonyi Tibor - földrajztanár, népművelő, üzemgazdász, szociológus, országgyűlési képviselő, főpolgármester-helyettes
22. Stanicz Károly - tanár
23. Szabó Gyula - matematika-fizika szakos tanár
24. Dr. Vastagh Pál - jogász, országgyűlési képviselő 1988-89. az MSZMP Csongrád Megyei Bizottság első titkára.

* * *

Fidesz-MPSZ Szabad Európa lista

1. Dr. Schmitt Pál - közgazdász, volt madridi és berni nagykövet, a MOB elnöke, a Fidesz-MPSZ alelnöke
2. Dr. Szájer József - jogász, országgyűlési képviselő, EP-megfigyelő, a magyar néppárti frakció vezetője
3. Dr. Surján László - orvos, volt népjóléti miniszter, országgyűlési képviselő, EP-megfigyelő, az MKDSZ társelnöke
4. Dr. Schöpflin György - történész, politológus, a Londoni Egyetem professzora
5. Barsiné Pataky Etelka - mérnök, volt bécsi nagykövet, a Fidesz integrációs kabinetjének tagja
6. Gyürk András - történész, országgyűlési képviselő, EP-megfigyelő
7. Dr. Becsey Zsolt - közgazdász, 2003-ig az EU melletti magyar misszió helyettes vezetője
8. Járóka Lívia - tanár, antropológus, a Lungo Drom jelöltje
9. Glattfelder Béla - agrármérnök, volt államtitkár, országgyűlési képviselő
10. Dr. Őry Csaba - jogász-szociológus, volt államtitkár, országgyűlési képviselő, EP-megfigyelő
11. Pálfi István - közgazdász, országgyűlési képviselő
12. Dr. Gál Kinga - jogász, az MTA elnökének főtanácsadója
13. Dr. Rákossy Balázs - jogász, az EU Bizottság Magyarországi Delegációjának jogi tanácsadója
14. Bernáth Ildikó - közgazdász, országgyűlési képviselő
15. Szemerkényi Réka - biztonságpolitikai szakértő, volt államtitkár, a Magyar Új Atlanti Kezdeményezés elnöke
16. Dr. Frivaldszky Gáspár - munkajogász, az MKDSZ jelöltje
17. Tóth Edina - a néppárti EP-megfigyelők vezetőjének tanácsadója
18. Dr. Bagó Zoltán - jogász, országgyűlési képviselő, EP-megfigyelő

Szerkesztő: 
Kántor Yvette