Tisztelt szerkesztőség! Mikor Magyarország súlyos válságban elkábítva botorkál, talán nem is a kellő időben teszek szóvá egy problémát, amivel bárki naponta találkozhat, aki számítógépen, ill. interneten betűvetésre adja fejét szép magyar anyanyelvünkön. Azzal a betűkészlettel, amellyel kapcsolatban Misztótfalusi Kis Miklós óta nem nagyon van szégyellni valónk − 1685-től már magyarul olvashatták elődeink a nyomtatott bibliát az ő jóvoltából.

A jelen helyzet egy karakteres példáját mutatja a mellékelt ábra. Ennek eredetijét egy orvos barátom továbbította nekem a WEBDOKI magyar nyelvű internetes újságból, Magyarországról a WINDOWS MESSENGER levelező rendszeren keresztül, amelyben a magyar kezelési nyelv (is) választható. A teljességhez tartozik, hogy a látható kínai karakterek önmagukban „igaziak”! Mindegyik megfelel egy ékezetes betűs szótagnak (-áb, -ác, -ád stb.), a WORD-ben a karakterek vágólapra helyezhetők, a magyar szótagokkal lecserélhetők. Egy gyorskezű számítógépes felhasználó kb. 40 perc alatt már hibátlan magyar szöveget tud a fenti sorokból varázsolni! Akkor tulajdonképpen én miért is akadékoskodom?

1) Mert tele vagyunk a különböző egyéb ákom-bákomokkal is (â, ã, ê, ô, õ, û, ũ stb.). Az előbb említett, magyar kezelési nyelvű levelező lista orvos fiamat következetesen Dr. Szesz□k Ferencnek ismeri.

2) Mert a 80-as évek második fele óta mindennapi munkaeszközöm a számítógép és határozottan állítom, hogy ezek az íráskép-borzalmak nem ritkulnak, hanem egyre gyakoribbak.

3) Mert a WINDOWS 95 tájékán még lehetett kapni CD-n szép, ízléses magyar karakter készleteket, módunk volt csinosítani külalakunkat. Legutóbb egy számítógépes szaküzletben azt a felvilágosítást kaptam: „ilyet már nem árulunk!”

Nekem azok a régi szép karakter-készleteim még meg vannak, de a Windows 98-tól kezdve az operációs rendszerek ezekkel már nem állnak szóba.

4) Rosszindulatú gyanúsítás, de nem hiszem, hogy pl. lengyel barátainknál ez a kérdés ugyanilyen megoldatlan lenne, pedig nekik sokkal több hozzátenni valójuk van a latin betűs alapkészlethez.

5) Meggyőződésem, hogy betűvetésünk ezen problémájának megoldása is csak pénz (és jószándék) kérdése, sokkal kevesebből kihozható lenne, mint a digitális táblák (ha jól emlékszem) 40 milliárdja és sokkal fontosabb is annál!

Dr. Szeszák Ferenc

Debrecen, 2009. 02. 09.