Az igazi csata most kezdődik

A magyar kormány szerint az Európai Bíróságon, a kvótaperben született döntés felháborító és felelőtlen – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, „az igaz csata csak most kezdődik el”, Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit.

A miniszter értékelése szerint a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát, és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel. Véleménye szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született, „a politika megerőszakolta az európai jogot”.

A döntés – az alapszerződésekkel ellentétesen – kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett. Ez elfogadhatatlan, és mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az országot – közölte Szijjártó Péter.

Mint mondta, ideje lenne, hogy a kötelező betelepítési kvótákat az EU „átadja a múltnak”, hiszen ez sikertelen válasz az illegális bevándorlásra: a határozat szeptember 26-ai lejárta előtt néhány héttel a célszám 25 százalékát sikerült csak befogadni. A külügyminiszter kijelentette, Magyarország továbbra is teljesíti a schengeni kötelezettségeit, megvédi a schengeni övezet és az EU külső határát.

Eddig ennek minden terhét egyedül vállalta az ország, és szolidáris azokkal a nyugat-balkáni országokkal, amelyek szintén védik a határaikat – mutatott rá. Hozzátette, a bizottság viszont csak az illegális bevándorlók befogadását támogatja, a határvédelem ügyét nem.

Kérdésre elmondta, Magyarország számít visegrádi partnerei szolidaritására az ügyben.

A sajtótájékoztatón Trócsányi László igazságügyi miniszter is arról beszélt, hogy Magyarország újabb jogi csatározások előtt áll. Azt mondta, sajnálják, hogy a testület figyelmen kívül hagyta Magyarország jogilag megalapozott érvelését, és úgy határozott, hogy félre lehet tenni az uniós jog alapvető rendelkezéseit. Szavai szerint a döntés megbontotta az EU intézményeinek egyensúlyát, annak nyertese az Európai Bizottság, miközben csökkent az Európai Tanács és az Európai Parlament ereje. Holott az unió politikai irányát az Európai Tanácsnak, az állam- és kormányfők testületének kellene meghatároznia – mondta.

Trócsányi László hangsúlyozta, hogy a bíróság érvelése nem meggyőző, és az „európai mainstream” alátámasztását szolgálja. Tökéletesen más tartalmú ítéletet is hozhattak volna – mondta. Megjegyezte, nehezen elfogadható álláspont, hogy 2015-ben nem volt migrációs szükséghelyzet. A tárcavezető kijelentette, a bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban új szempontokat hoznak elő. Trócsányi László azt is mondta, hogy fennáll a veszélye egy állandó mechanizmus kialakításának, amit Magyarország nem tart elfogadhatónak, más úton kell járnia Európának.

Kérdésre Trócsányi László közölte, az Európai Bíróság a legfelsőbb szint, nincs jogorvoslati lehetőség az ügyben.

Szijjártó Péter ugyancsak kérdésre elmondta, a magyar-holland kapcsolatok ügyében, amit lehetett, elrendeztek, a miniszterelnökök pedig a szeptember végi tallinni uniós csúcson „váltanak néhány szót”. Szintén kérdésre, azzal kapcsolatban, hogy a hírek szerint Azerbajdzsán 2012 és 2014 között 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött befolyásos külföldi tisztségviselők és szervezetek támogatására, a külügyminiszter azt mondta, remélhetőleg a vizsgálatok mielőbb kiderítik, mi történt. Közölte, visszautasít minden sejtetést, amely a magyar külpolitikai döntések és valószínűleg nemzetközi bűncselekmények közötti összefüggésekre vonatkozik.

Elfogadhatatlan politikusok és újságírók lefizetése akár Európában, akár máshol – hangsúlyozta.

Fico: nem változtat a szlovák kormány álláspontján a bírósági döntés

Szlovákia tiszteletben tartja az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését, de a kormány nem változtat eddigi álláspontján, és tovább munkálkodik majd azon, hogy a tőle elvárt szolidaritás ne a migránsok kényszerű befogadásában öltsön testet – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök szerdán az Európai Bíróságnak a menedékkérők tagállamok közötti kötelező elosztása ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet elutasító döntésére reagálva.

A szlovák kormányfő elmondta: a luxembourgi bíróság döntése „nem hozott új minőséget” a kvóták megítélésébe, csak azt mutatta meg, hogy a bíróság másképpen látja azt a döntéshozatali mechanizmust, amelyet Szlovákia a most elutasított keresetben megtámadott.

Hangsúlyozta, a bírósági döntés semmit nem változtat a kormánynak a kvótákkal és a migránsokkal kapcsolatos politikai álláspontján. Szlovákia továbbra is elutasítja a kötelező kvóták rendszerét – szögezte le. Megjegyezte: a bíróság döntése alapján a kötelező kvótákról hozott döntés érvényben marad, de szeptember 26-án lejár.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter ugyancsak a kvótaperben hozott döntésre reagálva azt mondta, a döntésből Szlovákia számára semmilyen szankció és semmilyen új kötelezettség nem keletkezik. A szlovák diplomácia vezetője megismételte a pozsonyi kormánynak a kvóták működésképtelenségéről korábban többször hangoztatott álláspontját is.

A szlovák belügyminiszter, Robert Kalinák reakciójában azt mondta: a luxemburgi testület kvótaperben hozott döntése semmit sem változtatott azon a tényen, hogy a kötelező kvótákról hozott döntés helytelen volt, hiszen a tapasztalat megmutatta, hogy a kötelező kvóták rendszere működésképtelen, ellentétben a „határok kemény védelmével”, amelyről bebizonyosodott, hogy helyes és a leghatékonyabb megoldás.

Hasonlóképpen vélekedett Robert Fico is, aki a külső határok védelmének tekintetében nyújtandó segítséget a szolidaritás és a segítség olyan reális formájának nevezte, amelyben Szlovákia kötelezettségein felül is hajlandó részt vállalni. A szlovák kormányfő egy a magyar határvédelmi költségekhez való brüsszeli hozzájárulást firtató újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarország a határvédelem terén tett intézkedéseivel nagyon jó munkát végzett, Magyarország egy bizonyos pillanatban a gazdasági migránsok megállításának kulcs országa volt.

„Orbán Viktor és kormánya megtette azt, ami tőle elvárt volt, megvédte a schengeni határt” – szögezte le a szlovák miniszterelnök.

A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetet szerdán kihirdetett döntésében elutasította a luxembourgi székhelyű bírói testület.

A többség szerint tovább kell harcolni a kvótaügyben

A lakosság 72 százaléka szerint Magyarországnak tovább kell harcolnia saját igazáért akkor is, ha a kvótaperben benyújtott keresetet elutasítják – olvasható a Századvég Alapítvány legfrissebb felmérésében, amelynek eredményeit szerdán közölték az MTI-vel.

A kutatásból – amelyet szeptember 1. és 4. között 1000 felnőtt megkérdezésével készítettek – kiderült, a válaszadók 88 százaléka hallott arról, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bíróságon támadta meg a bevándorlók elosztását célzó kvótahatározatot.

Az felmérés arra világított rá, hogy a megkérdezettek jelentős többsége (72 százaléka) szerint Magyarországnak nem szabad feladnia, és tovább kell harcolnia az igazáért a kvótaügyben, míg 22 százalék azok aránya, akik szerint a döntést követően Magyarországnak végre kell hajtania a kvótahatározatot.

A Fidesz-KDNP szavazóinak 97, a Jobbik szavazóinak pedig 80 százaléka érvelt amellett, hogy Magyarországnak egy ilyen döntés esetén is tovább kell harcolnia.

A baloldali ellenzék táborának többsége ugyan befogadás-párti, ám erős a megosztottság: háromból egy MSZP-szavazó szerint Magyarországnak tovább kell harcolnia az igazáért a kvótaügyben, és minden harmadik LMP-s is így vélekedik.

Emellett a pártpreferenciájukban bizonytalanok abszolút többsége sem hajtaná végre az áthelyezéseket – tették hozzá.

Emlékeztettek, hogy egy korábbi kutatásukból kiderült az is, hogy a magyarok 77 százaléka ellenzi az Európai Unió kvótarendszerének tervét.

MTI