Egy sikeres régió két sikeres országa

Egy sikeres régió két sikeres országának találkozójaként jellemezte Orbán Viktor miniszterelnök a Peter Pellegrini szlovák kormányfővel folytatott keddi budapesti megbeszélését.

Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd

A két miniszterelnök közös sajtótájékoztatóján, az Országházban Orbán Viktor azt mondta: a szlovák-magyar együttműködés és a visegrádi négyek (V4) partnersége a közös európai sikerhez járul hozzá. Ha ugyanis vannak sikeres országok, amelyek sikeres régiókat alkotnak, akkor van sikeres Európa – fogalmazott, úgy értékelve, hogy a V4 többé nem a szegény országok szövetsége, hanem olyanoké, amelyeket nagy gazdasági dinamika, óriási fejlődési lehetőség, fegyelmezett pénzügyek, az európai szabályokat betartó kormányok és nagy tervek jellemeznek.
    
Szavai szerint „a nagy alkotás korszakában van Közép-Európa, egy igazi közép-európai reneszánsz előtt állunk”.
    
A kormányfő egyúttal köszönetet mondott szlovák kollégájának a határvédelemben nyújtott segítségért, azért, hogy Pozsony „a nemzetközi vihar kellős közepén” is kiállt Magyarország mellett. „Ezt hosszú ideig nem fogjuk elfelejteni” – hangsúlyozta.
    
A kétoldalú kapcsolatokról szólva Orbán Viktor elmondta, a két ország közötti gázvezeték-összeköttetés után a villamosenergia-hálózat összekapcsolásán is dolgoznak a szakemberek két ponton.
    
Kiemelte, hogy Szlovákia Magyarország harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnere, a Magyarországon működő mintegy ezer szlovák cég körülbelül 5 ezer magyar embernek ad munkát.
    
A határkapcsolatok témájában közölte: a határátkelők nyitásának köszönhetően csökkent az átkelők közötti átlagos távolság – ami ma 20 kilométer -, és épül az új komáromi Duna-híd is, amely lehetővé teszi az áruforgalom jelentős növelését.
    
A közös V4-es célok közül megemlítette a Budapest-Varsó közötti gyorsvasút megépítését Pozsonyon keresztül.
    
Orbán Viktor végül örömét fejezte ki a szlovákiai magyar közösséget érintő szlovák kormányzati intézkedések – például a kisiskolák ügyében tett lépések, a többnyelvű vasúti táblák és a kisebbségi kulturális alapon keresztül nyújtott támogatások – miatt.
    
A miniszterelnököt a tájékoztatón megkérdezték arról, hogy az új olasz miniszterelnök nem engedi kikötni a migránsokat szállító hajókat. „Végre” – kommentálta a hírt, úgy fogalmazva: olyan lehangoló volt azt hallani éveken át, hogy a tengeri határokat nem lehet megvédeni, hogy az embernek szinte az élettől is elment a kedve. Példaként hozta, hogy Ausztrália is képes magát megvédeni.
    
Most azonban visszatért az eddig hiányzó akarat Olaszországban a tengeri határok megvédéséhez, ami változást hozhat az európai migrációs politikában – mondta. Egyúttal mindenben támogatásáról biztosította az új római kormányt.
    
Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel német kancellár szerint a magyar határkerítés Németországot is védi, Orbán Viktor arról beszélt, hogy a magyar-német kapcsolatok szerinte remek állapotban vannak, és ő sosem volt társ abban, hogy szembeállítsák a két országot, illetve vezetőit.
    
Egyúttal azt kérte a németektől, legyenek toleránsak Magyarországgal, amely – bár sérti az érdekeit – elfogadja, hogy vannak olyan schengeni tagállamok – mint például Németország -, amelyek sok százezer migránst beengedtek. Németország viszont tolerálja azt az álláspontot, hogy Magyarország nem enged be migránsokat! – kérte, hozzátéve, hogy „ha toleránsak vagyunk egymás iránt, akkor a stratégiai partnerségi kapcsolatok meg tudnak maradni”. A miniszterelnök egyébként biztos abban, hogy a német-magyar kapcsolatban is a józan ész marad az uralkodó.
    
A következő európai uniós költségvetés ügyében a kormányfő kérdésre azt közölte: úgy készülnek, ez lesz az utolsó olyan hétéves büdzsé, amelyben a magyarok nem nettó befizetők, „ezután átlépünk egy másik klubba”. Azt követően ugyanis Magyarország többet fizet majd be az EU-ba, mint amennyit onnan kap, mert lezárul az a történelmi korszak, amelyben a közép-európai régiónak utol kellett érnie a szerencsésebb történelmű európai országokat – fejtette ki.
    
Ezért Magyarország most egy fair költségvetést szeretne – folytatta -, és azt tudomásul veszi, hogy Nagy-Britannia unióból történő kiválása miatt mindenkinek „lejjebb megy” a büdzséje, de ezt tisztességesen kell végrehajtani, vagyis úgy, hogy ez „az azonos helyzetben lévő országokat nagyjából azonos módon érintse”.
    
Szerinte egyébként noha a magyar gazdaság szempontjából minden forint számít, de összességében a magyar gazdaság régen túl van azon az állapoton, amikor az EU-s források alapvetően határozták meg az ország helyzetét. Sőt kimondható, hogy Magyarországnak Európától nem pénzre, hanem piacra van szüksége, mert „ha van piacunk, akkor mi azon megélünk”. Így az egységes belső piac fenntartását nevezte a legfontosabb kérdésnek a mostani vitában, és csak másodlagosnak, hogy egy-egy tagállam milyen jogcímen milyen támogatásokat érhet el.
    
A kormányfő előnyösnek tartja, hogy a költségvetési fegyelmet és a versenyképességet tekintve mintaországnak számító Szlovákia V4-elnökségével egy időbe esnek az uniós költségvetési küzdelmek.
    
A napokban bejelentett alkotmányrevíziót firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta: az alaptörvény elfogadása óta eltelt hét év, össze kell gyűjteni a tapasztalatokat, és ezután meglátják, van-e, és ha igen, milyen teendő. Ehhez felállítanak egy alkotmányjogászokból álló csapatot, amely – ha kell – javaslatokat tesz – közölte, megjegyezve, hogy egy egy-másfél éves munkáról van szó. „Évtizedenként egyszer érdemes mindig megvizsgálnunk, hogy vajon betölti-e a funkcióját” az alaptörvény – mondta, hozzátéve: ő arra a válaszra hajlik, hogy „inkább igen, mint nem”.