Jogi képtelenségnek tartja a fideszes Gulyás Gergely azt az MSZP felvetést, amely szerint törvénysértő lehet az alkotmánybíró-választás folyamata.

Fotó: MTI, archív

Előzőleg Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője azt mondta: az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény szerint a bírákat jelölő eseti bizottságnak legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből kell állnia. A politikus közölte, csütörtök délután lemondott alelnöki tisztségéről és bizottsági tagságáról, a testület így pénteken nyolc taggal döntött a négy alkotmánybíró-jelöltről.

Gulyás Gergely, az Ab tagjait jelölő eseti bizottság fideszes alelnöke hétfőn az MTI-nek úgy reagált: „a teljesen indokolatlan, jogilag képtelen felvetést nehéz másként minősíteni, minthogy az MSZP indokolatlanul hosszú történetének végstádiumába érkezett”.

Semmilyen közjogi testület működését nem akadályozza egy tag lemondása a mandátumáról, ha egyébként a határozatképesség biztosított – közölte.

Hozzátette, az eseti bizottságot létesítő országgyűlési határozat külön is kitér arra, hogy a testület működésének nem akadálya, ha egy frakció nem delegál tagot.

Az MSZP-s felvetés jogi képtelenségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a bizottságok és maga az Országgyűlés létszáma is meghatározott, ám önmagában az, hogy valaki lemond a mandátumáról, a hely pedig betöltetlen marad, semmilyen tekintetben nem akadálya az adott közjogi testület, például a parlament működésének – magyarázta Gulyás Gergely.

A bizottság „kétségkívül színvonalasabb lett” azzal, hogy az MSZP nem képviselteti magát benne, de a működés, határozatképesség szempontjából a szocialista felvetésnek semmilyen következménye nincs – fogalmazott a politikus.

Tóth Bertalan a sajtótájékoztatóján bemutatott egy iratot is, amelyen a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztását javasolja Rubovszky György, a jelölőbizottság KDNP-s elnöke. Az MSZP frakcióvezetője szerint azonban a dokumentum „nem felel meg a valóságnak”, mert a bizottság nem november 17-én, hanem november 18-án hozta meg döntését a jelölésről.

Gulyás Gergely erre úgy reagált: ha kérik, akkor az Országgyűlés majd kijavítja, de az érvényesség szempontjából ennek semmilyen jelentősége nincs.

MTI