Határon túli magyar vállalkozások kaphatnak támogatást
A külhoni magyar családok éve program keretében meghirdetett vállalkozásfejlesztési felhívásra 760 pályázat érkezett.A külhoni magyar családok éve program keretében meghirdetett vállalkozásfejlesztési felhívásra 760 pályázat érkezett Kárpát-medence szerte, amelyből 118 kap átlagosan 4-5 millió forintos támogatást – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerdán Tusnádfürdőn.
Fotó: MTI/Veres Nándor, illusztráció
Az államtitkár a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik rendezvényén kiemelte: az idei tematikus év a külhoni magyar családok éve, amelyet az Emmivel közösen valósítanak meg. E célra összesen egymilliárdos támogatást különítettek el, és 700 millió forint áll rendelkezésre pályázatok kiírására.
Mint mondta, a különböző ágazati szereplőket, pedagógusokat, vállalkozókat, egészségügyi szakembereket arra szeretnék ösztönözni, hogy a magyar családokat támogassák, segítsék.
Jelezte: vállalkozásfejlesztésre 500 millió forintot különítettek el. A felhívásra 760 pályázat érkezett, a legtöbb Erdélyből, amelyet Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország, Muravidék követ. A pályázatok elbírálása után 118 pályázat átlagosan 4-5 millió forintot nyert. Mint kiemelte, azokat a vállalkozókat, vagy munkahelyeket támogatják, amelyek családbarát tevékenységet folytatnak, vagy ilyenné szeretnék tenni a vállalkozásukat, munkahelyüket.
A nemzetpolitikai államtitkár kitért arra is: szeretnék kiépíteni a védőnői hálózatot Kárpát-medence szerte, amely Magyarországon már nagyon jól működik.
Családbarát egyházi és civil szervezetek számára ősszel hirdetnek pályázatot 200 millió forintos kerettel – hívta fel a figyelmet.
Beszámolt a Köldökzsinór programról, amelynek része a babakötvény és az anyasági támogatás. Közlése szerint eddig több mint ötezer kérelem érkezett, s az anyasági támogatáshoz kezdőcsomagot is biztosítanak majd ősztől.
Felidézte, hogy 2012-ben kezdődtek a tematikus évek, és a mostani programban az előző esztendők programelemei köszönnek vissza, azokat vitték, viszik tovább. Kitért arra, hogy 150 óvoda épül, 400-at újítanak meg Kárpát-medence szerte, az iskolák támogatása is folytatódik, közte a szakképző intézményeké.
Potápi Árpád János célként fogalmazta meg a magyar identitás megőrzését a magyar családokban, közösségekben Kárpát-medence szerte és a diaszpórában egyaránt.
Novák Katalin család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár közölte: eredetileg is az volt az elképzelés, hogy nem állnak meg az országhatároknál. Nagyon jó lehetőségnek tartotta, ha van egy, a külhoni magyar családokat megszólító tematikus év is. Jelezte: eddig már több mint 500 program valósulhatott meg a családok éve keretében. Fontosnak tartotta, hogy a Ringató foglalkozások már határon túli területeken is elérhetők.
Szintén kitért a Köldökzsinór programra, és úgy fogalmazott: lehetnek fizikailag elszakítva, de a „köldökzsinór” mindig összeköti az anyaországi és külhoni magyarokat.
Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, összege 64 125 forint, a babakötvény 43 500 forinttal indul egy számlán, s ezen lehet megtakarításokat elhelyezni, az állam pedig kamattámogatást ad ehhez. Gondolkodnak későbbi támogatásokon is ehhez a számlához kapcsolódva – jelezte. Hozzátette: a beérkezett igénylések fele, közel 2500 erdélyi volt.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke arról beszélt, hogy januárban kezdték meg működésüket, s a magyar népesedés és családpolitika agytrösztjenként kívánnak tevékenykedni, egyik első kutatásuk a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel közösen zajlik. Óriási jelentőségű intézkedésnek nevezte, hogy az anyasági támogatást és a babakötvényt a külhoni területekre is kiterjesztették. Nagyjából 10 ezer igénylővel számoltak az idei évre, időarányosan szerinte jól állnak.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője elmondta: több pillérből áll a közös kutatásuk, és annyit már tudnak, hogy a legmagasabb aránya a vegyes házasságoknak Felvidéken van, a legalacsonyabb Erdélyben.
Hozzátette: megnézik a gyermekvállalási kedvet, az óvodaválasztási trendet is, illetve vizsgálják, hogy a magyar többségű önkormányzatok életbe léptettek-e családbarát intézkedéseket, milyen jó gyakorlatokat vannak.