Imasufni helyett Makovecz-templom

Dr. Bagdy Emőke édesapja az ötvenes évek vad kommunista időszakában egy kis imaházat épített, ahová akkor veszélyes volt járni. Most azonban a professzor asszony közbenjárásával végre megépülhet Budapest első Makovecz-temploma – pár száz méterre az egykori kis imateremtől. Bagdy Emőkével otthonában beszélgettünk az alapkőletételi ünnepség előtt.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az erzsébeti „imasufnitól” a Makovecz-templomig

„Én is pesterzsébeti lány vagyok” – mondta Bagdy Emőke a pesterzsébeti Mátyás király téren ünnepi beszédében. A kerület református közössége szeptember 23-án gyűlt össze azon a téren, ahol megkezdődhet Budapest első Makovecz Imre által tervezett templomának az építése (az alapkőletételi ünnepségről a Demokrata.hu is beszámolt).

A pszichológus professzor már 2014-ben, a Facebookra feltöltött első nyílt levelében is elmesélte a kerülettel való kapcsolatát. Nagyapja írta meg Pestszenterzsébet helytörténetének monográfiáját, akit a kommunista rezsim később irredenta, soviniszta költőnek bélyegzett, édesapja pedig a kerületben szolgált lelkipásztorként egészen 1950-ig, amikor el kellett hagyniuk a fővárost.

Pesterzsébet-Szabótelepen, ahol most a Makovecz-templom megépül, már a második világháború előtt lerakták egy templom alapjait, ám 1945 után a templomépítésre már nem volt többé esély. „Igényeltek egy épületet, ahol lehet Istentiszteletet tartani. Egy lerobbant orvosi rendelőt kaptak, tulajdonképpen hasznavehetetlen állapotban. Ezt hozta aztán helyre a gyülekezet, elég keservesen” – mondja a professzor asszony. Azóta is ezt az épületet használják imaházként Pesterzsébet-Szabótelepen.

Bagdy Emőke édesapja a Szabótelep külső részén a helyi hívekkel épített egy kis imaházat vályogból. „Akkoriban elég veszélyes volt templomot látogatni, ezért a hívek elkeresztelték a helyet imasufninak. A szomszéd feljelenthette az embert, ha azt hallotta, hogy az templomba megy, de az, hogy »megyek a sufniba«, nem volt gyanús. Ez volt az imádkozásra használt fedőnév.”

A történet érdekessége, hogy az, amelyet a professzor asszony édesapja épített, mindössze pár száz méterre volt található a most épülő Makovecz-templomtól. A helyszínt még maga Makovecz Imre választotta ki 2011-ben. „Amikor megtudtam, hogy Pesterzsébeten épp a Mátyás király téren fog épülni a templom, pár száz méterre édesapám imatermétől, úgy éreztem, valami csodálatos dolog fog történni” – meséli Bagdy Emőke. (Makovecz Imre örömmel vállalta a felkérést, ám romló egészségi állapota miatt a tervek részletes kidolgozásával már munkatársát, Dósa-Papp Tamás építészt bízta meg, de a vázlatokat még ő maga készítette el.) 
 

Az ember alapvetően jó

Hetvenharmadik születésnapján, 2014-ben elhatározta, hogy egy évi teljes jövedelmét felajánlja a templom építésére. Az előadásainak jegyeiből befolyó összeggel támogatta a templomépítést, és szervezői szerepet is betöltött. „Rektorokkal, településvezetőkkel tárgyaltam, hogy bocsássák rendelkezésemre ingyen az egyetemi aulákat, művelődési házakat” – teszi hozzá. „Egy számlára is lehetett még adakozni, adómentesen.” A professzor asszony előadásain úgynevezett téglajegyeket is lehetett venni ezer forintos értékben, amelyek lepecsételt, számmal ellátott jegyek voltak. „Ezt a számot és az illető nevét egy albumba saját maguk írták be. A templomban ezt is meg lehet majd nézni” – mondja. „Amikor az első komoly támogatói összegek befolytak, akkor már biztos voltam benne, hogy ezt keresztül lehet vinni” – emlékszik vissza Bagdy Emőke. Voltak nagy hozzájárulások, akár több millió forintosok is, de sokan kis összegekkel járultak hozzá a templomépítéshez szerte a Kárpát-medencében. Példátlan közakarat, erő, civil összefogás szerveződött hazánkban egy templom megépítése mellett.

Az adománygyűjtés során gyűjtött egyik legfontosabb tapasztalata az, hogy „az ember alapvetően jó. Ha kinyitod a szívét, akkor tud adni” – vallja. Fogyasztói társadalmunkban, „ahol olyannyira eldologiasodtak az emberi kapcsolatok, hogy úgy bánunk egymással, mint a tárgyakkal: felhasználó, kihasználó, elhasználó, eldobók vagyunk, ott egyszer csak, amikor egy komoly ügy megjelenik, ami a szívet megérinti, akkor kiderül, hogy az ember alapvetően jó” – mutat rá a professzor asszony. Az adományozás, az önzetlen jócselekedetek pedig nemcsak a lelket erősítik, hanem az immunrendszerünket is, meséli Bagdy Emőke. Az emberi szervezet, ha másoknak segítünk, maga is megerősödik: a jócselekedetek során tudományosan igazolhatók immunerősödési folyamatok.

Összekötni az eget és a földet

Egy Makovecz-épület szemgyönyörködtető látvány, ez a templom a kerület és a főváros büszkeségévé is válik majd. Ahogy az alapkőletételi ünnepségen Varga Mihály miniszterelnök-helyettes rámutatott, e templom megépítésével történelmi adósságot törlesztünk, hiszen ez idáig Makovecz Imrének még nem állott temploma a nemzet fővárosában.

„Az organikus építészet hozzám rendkívüli módon közel áll” – mondja Bagdy Emőke, aki Makovecz Imre nagy tisztelője. „Makovecz Imrében nagyon tiszteltem, hogy mindig kiállt az identitása, hite mellett. Ezt láttam a szüleimnél, nagyszüleimnél is, ebben a bátor, szabad lelkű kockázatvállalásban nőttem fel. Makovecz Imre ezért egy ideál is nekem” – meséli a professzor asszony.

„Én komolyan gondolom az építészetet. Nekem az építészet nem stílusgyakorlat, nem a globális hatalomra törő pénzvilág szolgája, nem az esztelen technika, a hadigazdálkodás cselédje, hanem a fenntartható természet, az ember isteni természetének fenntartására szolgál” – írta egy helyütt Makovecz Imre. A magyar organikus építészet megteremtője vallotta, az építész igazi feladata az eget és a földet összekötni.

„A templom történelmünk folyamán mindig védelmet, biztonságot, valaminek a megőrzését jelentette. A templomba belépve pedig érezzük, hogy jelen van a misztérium, jelen van az Isten” – mutat rá Bagdy Emőke.

„Akármikor jössz, itthon van az Isten.” /Kányádi Sándor/

Ne hagyjátok a templomot s az iskolát!

A szabótelepi református gyülekezet a korábbi orvosi rendelőt használja imaházként azóta is. Most régi vágyuk válhat valóra, hogy végre igazi templom épülhet a Szabótelepen.

Földesi Gyula korábbi országgyűlési képviselő közbenjárásával készülhetett el Makovecz Imre egyik utolsó terveként e templom vázlata. Az erzsébeti templom a világhírű építész szívügye volt, ám betegsége miatt a tervek befejezését tanítványára, Dósa Papp Tamásra bízta.

A templom építésére 2014 óta gyűltek az adományok, vasárnap letették az alapkövet, a tervek szerint három év múlva készül el az első budapesti Makovecz-templom. A templom a kormány, az önkormányzat és a református egyház támogatásával, valamint közadakozásból épülhet meg.

Fotó: Facebook

A gyűjtés fő szervezője és a templomépítés kiemelkedő mecénása dr. Bagdy Emőke professzor asszony, aki szerint ennek a templomnak „a mi keresztény kultúránk megőrzése szempontjából is hatalmas, szimbolikus jelentősége van: mi nem hagyjuk és nem adjuk a magyarságunkat, a nyelvünket, ahogy Reményik írja, a templomot és az iskolát.”

„Ehhez Isten mindannyitoknak vitathatatlan jogot ád: Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!” /Reményik Sándor/