A jog a demokrácia ellen?

Magyarul is olvasható Bertrand Mathieu jogásznak, a párizsi Sorbonne Egyetem tanárának A jog a demokrácia ellen? című könyve, amelynek célja, hogy bemutassa: a jog a demokrácia ellen is fordulhat. A kiadvány a Századvég Kiadó gondozásában jelent meg.

Bertrand Mathieu szerdán, a Budapesti Francia Intézetben tartott könyvbemutatót megelőzően a közmédiának nyilatkozva azt mondta: a könyv ötlete abból a megállapításból jött, hogy egyértelműen demokratikus válságot élünk meg. Az a fajta univerzalista típusú modell, amellyel elképzeltük a demokráciákat, úgy tűnik, már sokkal kevésbé vonzó, mint volt eddig – tette hozzá.

Kifejtette, elemzése során arra jutott, hogy sokszor – nem is elhibázott módon – az embereknek az a benyomásuk, már nem számít a szavazatuk a döntéseknél.

Bertrand Mathieu szerint ma többféle identitásválságot is megélünk: egyrészt a nemzetekét, másrészt az európai identitásválságot. Összességében ez okozza a demokrácia válságát, amelyet a jog már nem képes megoldani – mondta a szerző.

A jog nem tud egy adott megoldást javasolni, de sokféle utat kijelölhet, és azt mindenféleképpen meg kell értetnünk, hogy az Európai Unióra szükségünk van, de egy olyanra, amely figyelembe veszi a különböző nemzeti sajátosságokat – jelentette ki Bertrand Mathieu.

Trócsányi László igazságügyi miniszter, egyetemi tanár, a kiadvány előszavának szerzője azt mondta, Európában óriás vita folyik arról, hogy a jog és a demokrácia között mi a viszony. Egyrészről a jog védi a demokráciát a hatalommegosztás, az állami intézmények szabályozott működése vagy a választójog biztosítása révén. Mindazonáltal vannak olyan törekvések, amelyek a demokráciát elferdítik jogi eszközök révén – emelte ki.

Ez bonyolult kérdéseket vet fel, például, hogy a nép mennyire tud befolyásolni döntéseket és a választott testületeknek milyen súlyuk van.

Demokrácia és jog kérdése úgy is felmerül, hogy az európai polgárok mennyire tudják befolyásolni az európai intézmények működését. Ma az alapkérdés az, hogy a döntéshozó technokrata elitnek milyen a viszonya a néphez – fogalmazott Trócsányi László, aki alapvető fontosságúnak nevezte a könyvet.

A kötet nagyon jól rámutat azokra a problémákra, amelyek Nyugat-Európában ma jelen vannak. Ilyen például a multikulturalizmus vagy a közösségek a közösségen belül kérdése, továbbá az, hogy ezek milyen feszültségeket képesek kiváltani. Ezek mind mai, élő kérdések, amelyekről viták zajlanak, és ezekben Magyarország is részt vesz – jelezte Trócsányi László.

Bertrand Mathieu, aki a francia Alkotmányjogi Kutatóközpont vezetője, a Nemzetközi Alkotmányjogi Egyesület elnökhelyettese, valamint a Francia Alkotmányjogi Egyesület emeritus elnöke is, a kötet bevezetőjében azt írta: a könyv alapgondolata az, hogy a jog a demokrácia ellen fordulhat, ha ellehetetleníti a demokrácia megnyilvánulását, illegitimálja alapjait és működési folyamatait.

A kiadvány második részében ennek a kortárs jelenségnek a megnyilvánulásait mutatja be. A jog túlburjánzása, a jogi normák megszaporodása és a védelmüket ellátó intézmények megerősödése nemcsak a demokrácia gyakorlati megvalósítását nehezítik meg, hanem az alapelvét is megkérdőjelezik – olvasható.

A harmadik rész vázlatosan felsorol néhány kiutat, amely lehetőséget teremt, hogy elgondolkodjunk azon, a demokrácia megújítható vagy meghaladott-e.

A szerző szerint a nyugati demokrácia rendszere, minden elhajlása ellenére a társadalmi fejlődés és az egyén kiteljesedése szempontjából az egyik legkedvezőbb kormányzási modell tudott lenni. Ezért el kell gondolkozni azon, hogy milyen kormányzati modelleket lehet kialakítani, illetve milyen eszközökkel lehet újra erőt adni a demokráciának. „Egyszerre próbálunk realisták és optimisták lenni. Mielőtt azonban megvizsgálnánk a jog demokráciára gyakorolt nyomását és azokat az eszközöket, amelyek segíthetnének ezen lazítani, az első részben emlékeztetnünk kell arra, hogy a jog maga is a demokrácia egyik alapfeltétele” – olvasható a könyvben.

MTI