Hazánk mindig a falusi közösségekre támaszkodva újult meg. A mezőgazdaság és a környezet ügye tehát nem csak a vidékiek gondja. Sikerei és kudarcai mindenkit érintenek, ezért világos stratégiára van szükség az agráriumban. A nemzeti kormány azért dolgozik, hogy valóra váltsa Németh László Kert-Magyarországról szőtt álmát – nyilatkozta lapunknak Nagy István, az agrártárca miniszterhelyettese.

Fotó: Demokrata/Vermes Tibor

– Új, az eddiginél szélesebb vidékstratégiát hirdetett meg a minisztérium. Miben több ez az eddigieknél?

– Vidékstratégiai céljaink megvalósításához az agrár- és vidékfejlesztést, a környezet- és természetvédelmet, valamint a vízügyet szolgáló európai uniós és hazai források összehangolt felhasználására van szükség. Ezeket helyi és térségi pénzügyi eszközök, a vidéki települési önkormányzatok, valamint a hazai területfejlesztés forrásai egészíthetik ki.

– Miben változhat ezáltal az élet, mondjuk a vidéki kisközösségek hétköznapjaiban?

– Induljunk ki a vidék legnagyobb erőforrás-tartalékából, a kertekből. Ezek művelése hozzájárul a biodiverzitáshoz, vagyis a vidéknek mint élőhelynek a megőrzéséhez. Elősegítve a növény- és állatfajok fennmaradását, valamint a helyi adottságokhoz jól alkalmazkodó, évtizedek óta megőrzött tájfajták megóvását. A program révén erősödik a kertművelők önrendelkezése, illetve tudatos, tervező életmódjuk. Ezért nagyon fontos, hogy minden talpalatnyi földterület meg legyen művelve, lehetőség szerint öko/bio módszerek alkalmazásával. Fontos tudatosítani az emberekben: bárki képes egészséges zöldséget-gyümölcsöt a családja asztalára tenni. A vidéki udvarképek visszaállítása, a tájfajták, őshonos fajták felkutatása, népszerűsítése, illetve a régi módszerek, praktikák felidézése, átadása, megőrzése is szerepet játszik a konyhakertek művelésének népszerűsítésében. Ez a tevékenység hozzájárul a szellemi frissesség megőrzéséhez, s így az aktív nyugdíjaskor elmaradhatatlan alkotóeleme. Kistérségi szinten közösségfejlesztő hatása is van, a szabadidő hasznos, értékteremtő eltöltésére ad lehetőséget. A legszebb konyhakertek program is ezt a szemléletet igyekszik visszahozni a köztudatba. Ezt 2012-ben Kovács Szilvia ötletgazda, karcagi alpolgármester indította el. A részt vevő települések száma 2013 óta megnégyszereződött, tavaly már 318 település jelentkezett, nagyjából 2500 kerttel. A programnak köszönhetően több térségben feltámadt a háztáji gazdálkodás.

– A konyhakertek mellett mintha a tanyák is reneszánszukat élnék…

– A Földművelésügyi Minisztérium 2011-től minden évben meghirdeti a Tanyafejlesztési Programot, amelyet méltán nevezhetünk a Nemzeti Vidékstratégia sikerprogramjának. Elindítása óta töretlen népszerűségnek örvend, minden évben a forrás túligénylését tapasztalhattuk. Alapvető célkitűzése a gazdálkodási feltételek megerősítése, az egykori gazdaságok újjáélesztése, valamint új tanyagazdaságok indításának támogatása. Hat esztendő alatt 1691 pályázatra több mint 8,1 milliárd forintot tudtunk megítélni. A program az idén is folytatódik. Továbbra is kétféle konstrukciót foglal magában, az egyéni típusú, tanyai lakosok számára kiírt, valamint az önkormányzati típusú, a helyi közösségeket megcélzó lehetőséget. Egy pályázó 3 millió forintot igényelhet. A pályázati összeg nagyban hozzájárul a tanyasi gazdálkodás létrehozásához, a meglévő tanyák fenntartásához és fejlesztéséhez, a munkafeltételek javításához. Segíti a tanyák elnéptelenedési folyamatának mérséklését, és népszerűbbé teszi a tanyasi élethez való visszatérést.

– Ez fontos is, hiszen kisvárosok szélén gyakran látni elhanyagolt gyümölcsösöket…

– Igen, sajnos ez így van, de javul a helyzet e téren is. A Zártkert Revitalizációs Program az önkormányzatokon keresztül a családokat segíti. Támogatja önfenntartásukat, a hagyományos tájfajták, a tájjellegű gyümölcs- és szőlőültetvények és az ezekhez kapcsolódó helyi hagyományok megőrzését. Szeretnénk ugyanis az elhanyagolt területeket közösségi műveléssel újjáéleszteni. A támogatásban részesülők nemcsak anyagi erőforrásokhoz juthatnak, hanem szakmailag is felkészítik őket. Kötelező eleme a gyakorlati oktatás és mentorálás.

– Megéri a gazdálkodás újraindítása?

– Igen, mindenképpen. Csak segíteni kell ezt a folyamatot. Ösztönözni kell a termelőket, hogy ne csak zöldséget, gyümölcsöt, azaz nyersanyagot állítsanak elő, hanem kész vagy félkész élelmiszereket is. A felesleget pedig vigyék ki a helyi piacra. Nemzeti érdek, hogy a lakosság kiváló minőségű, megbízható eredetű, egészséges táplálékhoz jusson. A helyi termék erősíti a helyi gazdaságot, feldolgozása és helyben történő értékesítése révén pedig izmosodnak a termelő–vevő, város–vidék kapcsolatok. Ennek révén nő az élelmiszer-biztonság.

– Hogyan lehet ösztönözni az embereket arra, hogy újra megműveljék kertjüket és gyümölcsösüket?

– Például úgy, hogy pályázatokkal segítjük a helyi termelői piacok fejlesztését. Március végén jelent meg az Együttműködések támogatása a REL és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért című felhívás. Célja a rövid ellátási láncok és a helyi, közvetlen értékesítési lehetőségek létrehozása és fejlesztése. Ebben az esetben a termelők és a fogyasztók között közvetlen az értékesítési kapcsolat, vagy legfeljebb egy közvetítő vesz részt benne. Ilyen lehet többek között a rendszeres fizikai piaci megjelenés, a „boltra szállítás”, illetve a közétkeztetés vagy a vendéglátás számára történő rendszeres beszállítás. Ugyanezt szolgálja a Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése című pályázat is. A nemzeti kormány azért dolgozik, hogy valóra váltsa Németh László Kert-Magyarországról szőtt álmát.

Vass Krisztián