Jelenlegi hely

Merre tovább, radikálisok?

A Jobbik már nem nemzeti radikális párt, a szemkilövető-bevándorláspártolók nem kerülhetnek újra kormányra, aki a szivárványkoalíciójukban részt vesz, az bűnsegéd – erre jutottak Vona árvái, a nemzeti radikálisok, akik Budapesten, a Polgári Mulatóban gyűltek össze, hogy megvitassák, merre tudnak továbblépni, de leginkább azt, hova húzzák az ikszet április nyolcadikán.
 


Fotó: demokrata.hu

Van-e értelme kormányt váltani? Érdemes-e a Jobbiknak bárkivel együttműködni? Ezzel a két kérdéssel indult a Merre tovább, radikálisok? című rendezvény, amelyet azoknak az egykori Jobbik-szimpatizánsoknak szervezett Mikus Márton, a Polgári Mulató nevű szórakozóhely vezetője, akik kiábrándultak a pártból Vonáék balratolódása miatt, és akiktől maga a pártelnök is szívesen szabadulna már. 

A pódiumbeszélgetést Szentmihályi Szabó Ilona indította: egyik kérdéssel sem húzta sokáig az időt, szerinte most veszélyes lenne kormányt váltani, a Jobbiknak pedig senkivel sem kellene együttműködnie. 

Dózsa László színész-rendező azt emelte ki, hogy fideszesnek vallja magát, ugyanakkor mindig is szimpatizált a Jobbikkal, és figyelemmel kísérte a párt változását. Szerinte egy intellektuálisabb koncepció felé kezdett eltolódni a Jobbik, ezzel kezdődött a távolodás a radikalizmustól. 

Majd Gaudi-Nagy Tamás kapott szót, aki 2014-ig jobbikos képviselő volt. A politikus felhívta a figyelmet, a migránsok befogadása azt a célt szolgálja, hogy elpusztuljon Európában a nemzetállami identitás, a kontinens őshonos népei folyamatosan lecserélődjenek, és megszűnjön a nemzetek szerves együttműködésén alapuló közösség. Számára ugyanakkor alapigazság, hogy a nemzethűség a párthűség felett áll. Felidézte a 2006-os eseményeket is, szerinte a tüntetések után megerősödő nemzeti ellenállás olyan lendületet vett, hogy a Bajnai–Gyurcsány-rendszer négyötödös többséggel lett elkergetve. 

Ez eredményezte a Fidesz-KDNP kétharmados többségét, mondta Gaudi-Nagy Tamás, és innen ered a Jobbik földcsuszamlásszerű, 17 százalékos sikere 2010-ben, amellyel bekerült az Országgyűlésbe. Volt egy közös többszörös, és akkor a Jobbik jó ütemben lépett be, ha úgy tetszik, a gyűjtője lett ennek a nemzeti ellenállási mozgalomnak, a radikálisok, nemzeti ellenállók otthonra leltek a párt háza táján, mivel úgy érezték, ez a mozgalom – akkor még sokkal erősebb volt a mozgalmi jelleg a pártban – melléjük áll. 

Gaudi-Nagy Tamás felidézte, Vona akkor úgy fogalmazott, szabadságharcos és szakértői lelkületnek kell jellemezni a nemzeti radikális képviselőket, mára viszont rendszerszinten kimozdult ebből a körből a szervezet. A radikalizmus a gyökeres változás iránti igény, erről szólt a párt 2010-es programja: „szakítsunk az elmúlt húsz évvel, húsz évet a húsz évért, önrendelkezés és társadalmi igazságosság” – ez volt a vezérfonal, amire fel lett fűzve a nemzeti megújulást célzó program, valamint a leszámolás az euroszervilizmussal és a multik korlátlan uralmának megtörése. 

Változtak ugyanakkor a politikai irányok, emlékeztetett Gaudi-Nagy Tamás, és ma már kijelenthető, hogy a Fidesz és a Jobbik helyet cserélt a politikai térképen. 

„Nem értek egyet azzal, hogy megszűnt a bal- és jobboldal, számít, hogy valaki internacionalista, vagy nemzeti oldalról közelíti meg a kérdéseket. Érezhető, hogy bal felé mozdult a párt, eltávolodott a nemzeti radikalizmus szubkultúrájától. A radikális közösség, amely 2006 után számos tüntetésen tartotta a hátát, és kiállt a Jobbik mellett, lemorzsolódott” – mutatott rá Gaudi-Nagy Tamás, majd hozzátette, március 15-én részt vett a Békemeneten, ahol közülük sokakkal találkozott, sőt egykori gárdistákkal is. Ezt a közönség hatalmas ovációval fogadta, sokan bekiabálták, hogy „Én is ott voltam!”. 

Úgy látja, hogy a hangzatos fogadkozások ellenére a Simicska-médiában annak a tudatos előkészítése zajlik, hogy mindenhol a legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavazzanak az emberek, erre tromfolt rá Vona és Mikróczki, akik ugyanerre buzdítanak. 

„Szerintem most egységre, összefogásra van szükség, nem azokra a negatív indulatokra, és gyűlölködésre, amit az ellenzék kampánya gerjeszt. Orbánnal szemben mit tud kínálni most a Jobbik? Európai ügyészséget, amit korábban még elleneztünk? El kell dönteni, hogy tiszta eszközökkel megyünk előre, vagy sem, ebbe Simicska nem fér bele” – hangsúlyozta a politikus, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy vannak vállalhatatlan emberek és vállalhatatlan tettek az elmúlt nyolc évből, de maga a nemzetstratégiai, vagy a külpolitikai irány helyes. 

Kárpátalján már áttörés van, a kormány odaállt minden erejével a magyarok mellé, és ezt teszi a migrációval szemben is, a nemzetközi szervezetekkel vívott harca során. A politikus hangsúlyozta, ebben a helyzetben óriási felelősség a döntés, de egy biztos: garanciát akar arra, hogy a szemkilövetők és a bevándorláspártiak semmilyen körülmények között ne kerülhessenek hatalomra, és ezt akkor látja a leginkább biztosítva, ha a jelenlegi kormány maradhat a helyén. 

Hozzátette, aki az ellenzéki összefogásban részt vesz, az bűnsegéd, mivel éppen a szemkilövetők visszatérését támogatja. 

Gonda László, a 2006-os Kossuth téri kormányellenes demonstrációk vezetője azzal indított, hogy jelenleg nem tud mást választani, mint a Fidesz, már csak azért is nekik adja a voksát, hogy az építkezést, amibe az elmúlt években belevágtak, be tudják fejezni. Kitért arra is, hogy a Jobbik próbálkozásai az ellenzéki koalícióval elfogadhatatlanok számára, végül feltette a kérdést, kik is örülnének Nyugat-Európában Orbán Viktor bukásának? Nekik éppenséggel nem akar örömet szerezni, mondta.

Budaházy Edda, a terrorcselekményekkel vádolt Budaházy György testvére a Merre tovább, radikálisok? kérdésre adott választ: szerinte gyermeket kell vállalni, ugyanis ennek hiányában gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy ki van kormányon, előbb-utóbb katasztrófába torkollik nemcsak Magyarország, hanem egész Európa jövője. Évente ötezerrel fogynak a szülőképes korú nők, amíg ebben nem lesz változás, addig tragédia tragédiát fog követni, enélkül a bevándorlás kérdését sem tudjuk megoldani. Ha a fogyatkozó népességet migránsokkal töltik fel, az felgyorsítja eltűnésünket a kontinensről. 

Giorgio Mondino kiemelte, hogy a magyar külügy elmegy a falig a kozmopolita brüsszeli vezetéssel szemben. 

„Meg kell tartani a határokat, biztonságot kell teremteni, ebben a mostani Jobbik magatartása nemzetellenes” – tette hozzá. 

Varga Domokos György író zárta a megszólalók sorát, szerinte sem könnyű eldönteni, kire is érdemes szavazni áprilisban. De rámutatott, a Fidesznek érezhetően fontosak lettek a nemzeti radikálisok, akiknek soha nem a pártszempont, hanem az ügy volt fontos. Végül azt javasolta az egybegyűlteknek, vegyenek vissza az indulatokból, és ésszel döntsenek.

Brüsszelben lépten-nyomon átharapnák Orbán Viktor torkát, állította. Ez nem így lenne, ha nem a magyarok érdekét képviselné, ezt mindenképp érdemes megfontolni.

A résztvevők és a hallgatóság abban is egyetértettek, hogy hiányzik egy olyan radikális párt, amely jobbról „ösztökéli” a Fideszt, ezt a szerepet korábban a Jobbik töltötte be, ma már viszont messzire eltávolodott ettől, illetve korábbi bázisától, attól a két-háromszázezer nemzeti radikálistól, akik most szemlátomást vonakodnak korábbi pártjukra szavazni. 

(K.D.)

Fotó: demokrata.hu