Precedensértékű pert nyert első fokon B. Gábor a Facebookkal szemben. A berlini tartományi bíróság arra kötelezte a Facebookot, hogy ismét jelenítse meg a felhasználó törölt hozzászólását, és tegye újra elérhetővé a blokkolt fiókját. Az ítélet nem jogerős, de van végre egy kézzelfogható eszköz a cenzúrának áldozatul eső felhasználók kezében.



Lázár János
bécsi videója óta teljesen nyilvánvaló lehet számunkra, hogy a Face­book cenzúráz: tartalmakat töröl, felhasználói fiókokat tilt le, ha a magáncég úgy ítéli meg, hogy az adott bejegyzés sérti az oldal közösségi alapelveit.

A több mint kétmilliárd Facebook-felhasználó hozzászólásait első körben mesterségesintelligencia-algoritmusok pásztázzák, amit moderátorok bírálata követ. Ha jogsértőnek ítélik a tartalmat, egyszerűen törlik, sőt, zárolhatják a felhasználó fiókját is. Egyre többen tapasztalhatták ezt a gyakorlatot, amire rásegített a német közösségi média szabályozására született, sokak által bírált törvény, a NetzDG is, amely arra kötelezi az internetes portálokat, hogy a jogsértőnek minősülő hozzászólásokat 24 órán belül töröljék. Azt, hogy mi a jogsértő és mi nem az, maga a portál dönti el.

Ebből lett elege B. Gábornak, akinek a véleményét jogsértőnek ítélte a Facebook, ezért a hozzászólását törölte, illetve 30 napra letiltotta a felhasználói fiókját is. B. Gábor bírósághoz fordult, és első fokon pert nyert az óriáscéggel szemben.

Most először fordult elő, hogy egy német bíróság arra kötelezte a Facebookot, hogy egy felhasználó korábban sértőnek minősített, ezért törölt hozzászólását újra jelenítse meg, valamint tegye ismét elérhetővé a felhasználó letiltott profilját.

A precedensértékű pert egy hamburgi ügyvédi iroda, a versenyjog terén sztárnak számító Steinhöfel Ügyvédek nyerte meg a Facebookkal szemben a berlini tartományi bíróságon.



Az ügy előzménye, hogy a Basler Zeitung 2018. január 8-án megosztotta egyik cikkét a saját Facebook-oldalán, idézve a magyar miniszterelnököt: „Orbán Viktor csodálkozik azon, hogy egy olyan országban, mint Németország, a káoszt, az anarchiát és a határok illegális átlépését jó dolognak tartják és ünneplik”.

B. Gábor ehhez a cikkhez azt a véleményét fűzte, hogy „a németek egyre ostobábbak. Nem csoda, hisz a balos álhírgyártó média szakképzett munkaerővel, csökkenő munkanélküliséggel és Trumppal tömi tele a fejüket.” Nem sokkal később a Basler Zeitung bejegyzése alatt ez a hozzászólás kapta a legtöbb kedvelést, de a Facebook úgy ítélte meg, hogy a komment jogsértő, ezért jött a már említett törlés, illetve B. Gábor fiókjának felfüggesztése.

Az ügyvéd, Joachim Steinhöfel azzal érvelt, hogy akár osztja valaki a hozzászóló álláspontját, akár nem, mindenképp megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága. A berlini tartományi bíróság elsőfokú ítélete szerint a Facebooknak 250 ezer eurós közigazgatási bírság terhe mellett megtiltják, hogy a hozzászólást törölje, illetve B. Gábor felhasználói fiókját zárolja. Az elsőfokú ítéleteket általában nem indokolják meg. Ezúttal azonban a bíróság kimondta, hogy a felhasználóknak nem kell eltűrniük, hogy jogszerű tartalmakat töröljenek a közösségi médiából, a konkrét esetben a törölt tartalom jogszerű és megengedett volt.

A Facebook az elsőfokú ítéletet követően a felhasználói fiókot újra elérhetővé tette, de a hozzászólást nem. A Facebook ügyvédei azt közölték, hogy ismételt ellen­őrzés után arra az eredményre jutottak, a közösségi alapelvek alkalmazása korrekt volt, és a tartalom továbbra sem jeleníthető meg.

Az ítéletet a Steinhöfel Ügyvédek irodája 2018. április 6-án kapta kézhez, a Facebooknak bírósági végrehajtó kézbesíti. Mivel az ítélet nem jogerős, a cég fellebbezhet.

– Ez egy iránymutató ítélet, az első ilyen bírósági ítélet Németországban – nyilatkozta a német Presseportalnak Joachim Steinhöfel ügyvéd. – Végre van valami kézzelfogható a felhasználók kezében egy konszern átláthatatlan üzelmeivel szemben, amely úgy bánik a saját felelősségével, mintha használt kerékpárokkal kereskedne. Ez az eljárás alapvető jogot érint: a Facebook- vagy Twitter-szolgáltatók jogát arra, hogy szerződésszerűen és jogszerűen eljáró felhasználók hozzászólásait törölhesse, vagy ezen az alapon a felhasználói fiókokat zárolja.

Steinhöfel szerint az ítélet a sajtószabadság fontos szakaszgyőzelme. Az ügyvéd ezzel megerősítést kapott az előző kormánykoalíció által elfogadott, 2018 januárjától hatályos közösségimédiatörvény (NetzDG) kritikája kapcsán is. A NetzDG arra kötelezi az internetes portálokat, hogy a jogsértőnek minősülő hozzászólásokat 24 órán belül töröljék.

– Ez a jogszabály nemcsak alkotmányellenes és működésképtelen, hanem fel is gyorsítja az önkényes letiltásokat és törléseket.

Steinhöfel felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezetben még az szerepelt, hogy „senki sem köteles eltűrni, hogy a legitim megnyilvánulásait eltávolítsák a közösségi médiából”.

Csakhogy a törvény előterjesztője, Heiko Maas nem tartotta szükségesnek, hogy ezt az alapelvet a törvény szövege is tartalmazza, tette hozzá Joachim Steinhöfel.

A mostani ítélet az egyre inkább elharapódzó, egyoldalú cenzúrát alapjaiban kérdőjelezte meg. A felhasználók bírósághoz is fordulhatnak, ha a bejegyzésük miatt letiltaná őket a Facebook. Érdemes kép­ernyőfotót készíteni, majd elmenteni, hogy a hozzászólás pontos szövege egy esetleges per során dokumentálható legyen.

Hernádi Zsuzsa