Az uniós kifizetéséket a jogállamiság meglétéhez kötnék

Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az Európai Bizottság a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket a következő hétéves költségvetési időszakban (2021-2027) - közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke szerdán.

Juncker az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós költségvetési tervezet bemutatásakor elmondta, hogy az adófizetők pénzével való felelős kormányzás érdekében az uniós bizottság - most első alkalommal - "a jogállamisághoz kötődő új mechanizmussal biztosítaná a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást".

A brüsszeli testület közleménye szerint az újonnan javasolt eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy "felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon".

Ilyen határozatra az elképzelés értelmében az Európai Bizottság tesz majd javaslatot, és elfogadásáról a tagországok kormányait képviselő Tanács dönt.

Brüsszel költségvetési eszközökkel is védeni szeretné a fellépő kockázatoktól az Európai Unió jogállami rendszerének fennmaradását - húzta alá Juncker.

Az új mechanizmus nem egyes tagállamok ellen irányulna, hanem általánosan alkalmazható lenne, mivel az unió struktúrájához tartozó alapvető eszköz létrehozást jelenti - közölte a bizottsági elnök.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette, az Európai Bizottság olyan megoldást talált, amely nem károsítja meg a magyar embereket, nem vonja meg a Magyarországnak járó uniós forrásokat, de képes szankcionálni a "Fidesz-kormányt annak bűnös és az európai szabályokkal ellentétes politikája miatt".

Amennyiben az Orbán-kormány folytatja az előző években megismert átláthatatlan és korrupciótól sújtott forráselosztási gyakorlatát, akkor az európai intézményeknek immár lehetősége lesz arra, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést, illetve magához vonja azok közvetlen kifizetését. Ez az új gyakorlat rászoríthatja Orbán Viktort és a Fideszt, hogy végre hagyjon fel az uniós pénzek gengsztertempójú ellopásával és tartsa be az európai szabályokat - közölte a képviselő.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője közleményében úgy vélte: nincs gond a jogállamisággal Spanyolországban, ahol a rendőrség százszámra verhette véresre a katalánokat, de nem jelentettek problémát a magyarországi szemkilövetések sem az Európai Unió számára.

"Nem hagyjuk zsarolni magunkat" - jelentette ki a képviselő.


Eredményközpontú költségvetést javasolnak

Az Európai Bizottság gyakorlatias és eredményközpontú, több forrást biztosító, hosszú távú költségvetést javasol a 2021-2027-es időszakra, amelyben a kiadások csökkentésével és új források biztosításával adnak válaszokat az Európai Unió előtt álló kihívásokra - közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén a költségvetés tervezetének bemutatásakor.

Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, a költségvetés a megtakarításokra és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a bizottság a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt, a kohéziós politika forrásainak hét, a közvetlen kifizetések területén közel 7 százalékos csökkentést javasol - közölte.

A bizottság szerint ugyanakkor növelni kell a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén.

A költségvetési biztos ismertetése szerint a bizottság 2018-as áron számítva 1135 milliárd euró (egy euró mintegy 310 forint) kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a következő hét éves időszakra, amely az EU tagországainak bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százaléka. A kötelezettségvállalások javasolt szintje 1105 milliárd euró - a GNI 1,08 százaléka - kifizetési előirányzatot jelent. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014-2020 közötti költségvetésnek - mondta.

A bizottság tájékoztató anyaga szerint a kötelezettségvállalás tervezett folyóáras összege összesen 1279,4 milliárd euró lenne. Ebből regionális fejlesztésre és társadalmi kohézióra, valamint a monetáris és gazdasági unió kiépítésére 442,4 milliárd euró menne. Az agrárium és a környezetvédelem támogatására 378,9 milliárd euró, az egységes piac, az innováció és digitalizáció támogatására 187,4 milliárd euró jutna. A szomszédságpolitikára 123 milliárd euró, az európai közigazgatásra 85,3 milliárd euró, a bevándorlás és a határvédelem feladataira 34,9 milliárd euró, a belső biztonság, a védelem és a váratlan krízishelyzetekre való reagálásra 27,5 milliárd eurót fordítanának.

Juncker hangsúlyozta, az EU-nak nagyobb szerepet kell vállalnia a külső és belső biztonság, a stabilitás biztosításában egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Királyság kilépése jelentős hiányt okoz a költségvetésben.

Kiemelte, az uniós források sok program és eszköz között oszlanak meg, ezért a programok számának - 58-ról 37-re - csökkentését javasolják. Ez nagyobb rugalmasságot biztosít a programok között és azokon belül. A válságkezelési eszközök megerősítésével és egy új uniós tartalék létrehozásával forrásokat biztosít az előre nem látható események kezeléséhez, többek között a reagáláshoz a biztonság és a migráció területén jelentkező vészhelyzetekre - mondta.

Juncker hangsúlyozta, jelentős újításra van szükség az uniós finanszírozás és a jogállamiság közötti megerősített kapcsolat tekintetében is. Véleménye szerint a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak. A bizottság ezért egy új mechanizmust javasol, amely megvédi az uniós költségvetést a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló általánossá vált hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatoktól. Az újonnan javasolt eszközök lehetővé teszik az unió számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon.

Günther Oettinger elmondta, a szakpolitikák korszerűsítését javasolják, hogy kevesebb forrással is eredményesek legyenek, és akár új prioritásokat is szolgáljanak. A kohéziós politikának például egyre fontosabb szerepe lesz a strukturális reformok támogatásában és a migránsok hosszú távú integrálásában - mondta.

A bizottság emellett növelni szeretné a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén - közölte.

Oettinger beszámolt arról is, hogy a bizottság egy új reformtámogató programot kíván indítani, amely - összesen 25 milliárd eurós költségvetéssel - pénzügyi és technikai támogatást kínál minden tagállamnak a kiemelt reformok végrehajtására, különösen az európai szemeszter összefüggésében. Emellett egy konvergenciatámogató eszközt hozna létre, amely célzott támogatást biztosít az euróövezeten kívüli, a közös valutához való csatlakozás előtt álló tagállamok számára. A tervben szerepel egy beruházásstabilizáló funkció is, amely kezdetben legfeljebb 30 milliárd eurót kitevő hitelek formájában segít fenntartani a beruházási szinteket.

A bizottság álláspontja szerint a hosszú távú költségvetés finanszírozása átcsoportosítások és megtakarítások kombinációja révén történjen. Ennek érdekében a jelenlegi hozzáadottértékadó-alapú saját forrás egyszerűsítését és új saját források bevezetését javasolja. Az új saját források a teljes uniós költségvetés mintegy 12 százalékát teszik ki, és évente akár 22 milliárd euróval járulhatnak hozzá az új prioritások finanszírozásához - közölte az uniós költségvetései biztos.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke pozitívnak nevezte, hogy több forrás jutna az Erasmus programra, kutatásra, a kisvállalkozásoknak és a klímaváltozás elleni harcra. Elismerően nyilatkozott az új uniós saját bevételek bevezetésére vonatkozó javaslatról is. Véleménye szerint ugyanakkor nem helyes az agrár- és kohéziós büdzsé csökkentésére tett javaslat. A régiók lakosságát és a gazdálkodó közösségeket nem lehet feláldozni - emelte ki.

MTI