Magyarországon és Közép-Kelet-Európában is elsőként fogtak üveghab-granulátum gyártásába Debrecenben. A cég nem vásárolta meg a már működő technológiát, hanem saját terméket fejlesztett Energocell néven, a gyárban kilencven százalékban hazai tervezésű és gyártású gépek dolgoznak, üveghulladékot hasznosítva.

Az üveghabot több évtizede ismerik és gyártják Nyugat-Európa több országában, az építőiparban széleskörűen felhasználható, miután műszaki és energetikai szempontból is kedvező tulajdonságokkal bír: kiváló hőszigetelő és nagyfokú nyomószilárdsága van. Különösen az utóbbi különbözteti meg a hagyományos szigetelőanyagoktól. Fagy-, rovar-, rágcsáló- és tűzálló, formatartó, stabilitást javító, kiválóan alkalmazható különböző épületek, köztük passzívházak, ipari üzemek aljzatszigetelésénél, illetve hűtőházak, szerelőcsarnokok, járható-, vagy zöldtetők kialakításánál. Ugyanígy használják épületek falazat-födém kitöltésénél, sport- és jégpályák kivitelezésénél, út- és vasútépítésnél, fűthető gépkocsifelhajtó kialakításánál, továbbá víz és szennyvíz csőrendszereknél.

Illusztráció: kormany.hu/FM/Pelsőczy Csaba


– Nem vásároltunk licencet, saját magunk fejlesztettük ki két és fél év alatt a termékünket, illetve a gyártási technológiát – mondja Tacsi Róbert, a Daniella Kft. operatív igazgatója. – Egyes paramétereink még jobbak is lettek a konkurens gyártmányoknál, de jellemzően a gyártásban tudtunk újat felmutatni. Gazdaságosabban oldottuk meg, és egyébként kilencven százalékban magyar vagy magyar gyártású gépeket vásároltunk, amelyeket a mi igényeink szerint terveztek.

Az üveghulladékot első ütemben mikronos méretű üveglisztté alakítják, majd a habosító adalékanyaggal elkeverve a cég közreműködésével által kifejlesztett alagútkemencében készül a termék, habosítással, káros gázképződés nélkül. A hevítés elektromos úton történik, nincs ipari vízszennyezés, nincs égetési emisszió, nincs zaj- és porterhelés. A Daniella Ipari Park Kft. Energocell-granulátum gyártó üzemének kialakítását GINOP-pályázat támogatta 166.540.000 Ft. összeggel.

A további termékek – például tábla, első tégla, csőhéj – fejlesztését és újabb típusú üveghulladékok felhasználási lehetőségét konzorciumi együttműködésben kutatja 2016 óta a Daniella Ipari Park Kft. és a BEKS Kft., a 903,96 millió forintos költségéből 565,47 millió forintot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP), vagyis vissza nem térítendő európai uniós támogatásból finanszíroztak.

A húsz embert foglalkoztató üzemben jelenleg évente 12-13 ezer tonna hulladék-üveget dolgoznak fel, a tervek szerint 3-4 éven belül már hatvan embernek fognak munkát adni, és évi 40-50 ezer tonna üveget is fel tudnak majd dolgozni. A kelet-közép-európai piacon vezető szerepet kívánnak betölteni, számítva arra, hogy itt található a legtöbb alacsony épületenergetikai hatásfokkal rendelkező épület.

– Mivel az üveghab nagy nyomószilárdsággal rendelkezik, olyan helyeken érdemes alkalmazni, ahol a szigetelés nagy nyomásnak van kitéve, például lakóépületek, ipari üzemek alatt. Egyes rétegrendekben olcsóbb felhasználást tesz lehetővé, mint a polisztirol hőszigetelő anyagok. Az aljzat esetében az is előny, hogy az üveghab zárt cellás, vagyis ugyanúgy működik, mint a kavicságy vagy a zúzott kő, nem veszi magába a vizet, tehát ellátja a kavicságy és a hőszigetelő anyag feladatát is. Közművezetékekre is felhasználható, e téren is számítunk majd hazai megrendelésekre – vázolja a lehetőségeket Tacsi Róbert.

Útépítéseknél talajstabilizálásra is alkalmazzák, itt az alacsony fajsúlyát és nagy nyomószilárdságát használják ki: egy fuvarnyi üveghab körülbelül nyolc fuvarnyi kőzúzalékkal ér fel a szállítási költség tekintetében. De elsősorban azért előnyös választás, mert vannak olyan talajok, amelyek stabilitása nem elég az útépítéshez, ilyenkor cement vagy mészszármazék helyett jobb lehet ez a fajta megoldás: kisebb talajerősítésre van szükség. Skandináv országokban hasznosítják e téren is. Külföldön homlokzati vagy lapostető-szigetelésre is alkalmazzák az üveghab táblás változatát, habár valóban drágább, mint a polisztirol vagy a kőzetgyapot, tűzvédelmi és egyéb szempontokból előnyösebb.

A települési hulladék mintegy 3 százaléka üveg, aminek csak csekély mennyisége hasznosul újra.

– A 2013-as adatok szerint hazánkban évi százezer tonna csomagolási üveghulladék keletkezik, amiből 32 százalékot hasznosítanak újra itthon, a többi lerakóban végzi vagy exportra kerül. Mi a jelenlegi arányt 70-80 százalékra is fel tudnánk vinni 4-5 éven belül. Márpedig az uniós előírások szerint Magyarországon a csomagolási üveghulladék legalább hatvan százalékát újra kell hasznosítani 2020-ra, nyolcvanöt százalékát pedig 2035-re. Utóbbi szintet elérve a középmezőny tetejére kerülhetnénk, jelenleg ugyanis az alján vagyunk – tájékoztat Tacsi Róbert.

Fehérváry Krisztina