Hosszas viták után hamarosan életbe léphet Dániában a burkatilalom, bár még néhány kérdés tisztázásra vár.
 


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A burkatilalomra vonatkozó törvénytervezet bemutatásakor Søren Pape Poulsen (Konzervatív Párt) igazságügy-miniszter biztosította képviselőtársait, hogy a rendőröknek nem lenne joguk erőszakkal eltávolítani az arcot elfedő ruhadarabot. A nyilvános helyen burkát viselő nőket vagy pénzbüntetéssel sújtanák, vagy köteleznék, hogy hazamenjenek. 

A törvénytervezet értelmében az azt első alkalommal megszegőkre 1 000 dán koronás (körülbelül 42 000 forint) büntetést szabnának ki, amelyet újabb törvényszegés esetén a tízszeresére növelnének. Ha valaki nem fizeti be a büntetést, azt végső megoldásként börtönbüntetésre is ítélhetik.

Ha a közelben laknak, a rendőrök azt kérhetik tőlük, hogy menjenek haza – ennek első lépéseként egy rendőrrel a legközelebbi rendőrörsre mennének, ahonnan egy családtag társaságában távozhatnának, magyarázta az igazságügy-miniszter.

„Nem akarom, hogy rendőrök cibáljanak le ruhadarabokat az emberekről, legyen szó burkáról vagy másról. Ez nem fog megtörténni” – biztosította képviselőtársait.

Mindeközben jogi szakértők azt hiányolják, hogy nehezen értelmezhető egyértelműen a különbség a nyilvános és magántulajdonban lévő helyek közt, különös tekintettel a menekültbefogadó központokra és a börtönökre. Erre a felvetésre Pape Poulsen azt felelte, gondolkoznak azon, hogy a befogadóközpontokra is kiterjesztenék a tilalmat: „Ez attól függ, ki vezeti a központot. Ha például a Vöröskereszt, akkor megvitathatjuk, kiterjeszthető-e rájuk a tilalom, hiszen nem közterületről van szó”.

A miniszter azt is megerősítette, hogy egyetlen burka sem kerülhet be a börtönökbe, amivel kapcsolatban azonban Kim Østerbye, a dán börtöndolgozók szakszervezetének elnöke szkeptikusan reagált: „Így meg kéne tiltanunk neki, hogy olyasmit viseljenek, amire egyébként vallási okokból joguk van. Azt kockáztatjuk, hogy néhány elítélt teljes egészében elszigeteli önmagát, hiszen a cellájukon kívül nem mutatkozhatnának”.

Úgy tűnik, a törvénytervezet mindezen kérdések ellenére elfogadásra kerül. A jobboldali Dán Néppárt és a Konzervatív Párt képviselői is támogatják azt csakúgy, mint a baloldali Szociáldemokrata Párt. 

A rendőrök és a bíróság dolga lenne megítélni, egy bizonyos ruhadarab törvényellenes-e. A burkán és a nikábon túl a listán szerepel még a símaszkokhoz hasonlító balaclava és az arcmaszkok is. Ezzel szemben például az olyan télies darabok, amelyeknek „felismerhető szerepe” van – mint az arc védelme a hideg ellen – nem esnek a törvény hatálya alá. 

A teljes arcot eltakaró ruhadarabokat már több európai államban – így Franciaországban, Belgiumban és Bulgáriában is – betiltották.

demokrata.hu