A brit Daily Mail döbbenetes beszámolója szerint egy 28 éves guineai migráns, akit kétrendbeli nemi erőszak miatt ítéltek el, egy emberi jogi csavar folytán 110 ezer font (közel 40 millió forint) kártérítést kapott az államtól. És az ő esete egyáltalán nem egyedi.


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Aliou Bahnak múlt héten ítélte meg a hatalmas összeget egy londoni bíróság. A bíró az ítélet kihirdetésekor arra hivatkozott, hogy Baht “túl hosszú időn át tartották fogva”, miközben a kitoloncásának ügye folyt. A bíró azonban megjegyezte, hogy nem a férfi, hanem annak áldozatai érdemelnék meg a pénzt.

A Daily Mail cikkéből megtudhatjuk, hogy évente átlagosan kétszáz ilyen ügy kerül bíróság elé, és ezek összesen körülbelül 4,5 millió fontjába (több mint másfél milliárd forint) kerülnek a brit adófizetőknek. A követelések pedig egy 1998-as emberi jogi törvényre vezethetők vissza, amelynek köszönhetően soha nem ér véget a “törvénytelen fogvatartással” kapcsolatos ügyek száma.

Miközben a hatóságok attól tartanak, hogy azok a bűnözők, akiket kitoloncolás fenyeget, egyszerűen eltűnnek, ha nem tartják őket fogva, a deportálás folyamatának bonyolultsága és hosszúsága miatt a bűnözők éppen emiatt nyújthatnak be ellenük keresetet.

2013-ban egy 25 éves szudáni férfi, Jumaa Kater Saleh annak ellenére nyert meg ilyen kártérítési pert az állammal szemben, hogy korábban már ült börtönben azért, mert egy gyermekprostitúcióval foglalkozó hálózat tagja volt. A legfiatalbb áldozatuk alig volt 13 éves, idézi fel a cikk. Saled még 2004-ben, 16 éves korában érkezett Nagy-Britanniába, és bár menekültkérelmét nem hagyták helyben, mégis engedélyt kapott arra, hogy 18 éves koráig az országban maradhasson. Három évvel később követte el a bűncselekményt, amiért azután el is ítélték.

Múlt hónapban pedig egy 39 éves szomáliai férfinek, Abdulrahman Mohammednek – akinek két évtizedes bűnözői pályafutás áll már a háta mögött – ítéltek meg ugyanilyen okból 78 500 fontot (28 millió forint). A London nyugati részén élő Mohammedet összesen 13 alkalommal zárták már korábban börtönbe, többek közt garázdaság, rablás és testi sértés miatt. Ügyvédei az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak azt állítva, hogy a fogva tartás a Szomáliában gyermekkorában elszenvedett “elképzelhetetlen brutalitás” miatt különös traumát okozott neki. Ennek következtében Nagy-Britanniának megtiltották, hogy a férfit kitoloncolják annak ellenére, hogy elismerték, egy “visszeső és erőszakos bűnözőről” van szó.

De ugyanezen indokkal ítéltek meg egy nyilvánosságra nem hozott összeget az önmagát 34 éves iráninak mondó Naseer Chawkinek is, akit a londoni metrón elkövetett “visszataszító szexuális bűncselekmény” miatt ítéltek el, és akit ezután négy éven át tartottak fogva, miközben a kitoloncolási eljárás zajlott. Chawki korábban három év börtönbüntetést kapott, miután kétrendbeli nemi erőszakért és hamis személyazonosító okmányok használatáért ítélték el. A kitoloncolása azért tartott ilyen sokáig, mert a hatóságok meggyőződése szerint – a férfi állításával szemben – Észak-Afrikából jött.

2011 augusztusában egy elutasított algériai menedékkérőnek, Amin Sinonak – aki a Nagy-Británniába érkezése óta eltelt hat évben több mint 25 bűncselekményt követett el – szintén “tekintélyes” kártérítést fizettek “törvénytelen fogva tartásért” annak ellenére, hogy a férfi a kitoloncolását megnehezítendő hazudott a hatóságoknak a személyazonosságát illetően és bebizonyosodott róla, hogy “veszélyt jelent a közösségre”. Az ügyében eljáró bíró azt nyilatkozta, hogy bár az ítélet felháborítónak tűnhet, Sino hazugsága önmagában nem jelentett jogalapot a fogva tartásra.

Egy 41 éves szomáliai bevándorló azután, hogy nemi erőszakot követett el egy gyermeken és egy másik áldozat arcát egy tükörrel metszette fel, 100 ezer font (több mint 35 millió forint) kártérítést kapott amiatt, hogy 2013 áprilisától 20 hónapon át “törvénytelenül tartották fogva”.

A lista végtelennek tűnik, ráadásul a Daily Mail részletes cikke azt is hozzáteszi, hogy az adófizetők nem csupán a kártérítések összegét állják, de ők fizetik az ügyvédeket, tolmácsokat, bűnügyi szakértőket is. 

“A törvény kimondja, hogy a kitoloncolásnak ésszerű időn belül kell megtörténnie, a belügyminisztériumnak azonban fogalma sincs arról, ez mit jelent, hiszen különböző bírák különböző időintervallumokat határoznak meg. A hatóságok a lehető legjobb döntést próbálják meghozni a polgárok védelmében” – nyilatkozta David Wood, a brit határrendészet korábbi vezetője.

Aliou Bah, akinek esetével a cikk kezdődött, 2007-ben érkezett Nagy-Britanniába Guineából, nem sokkal édesapja után. Négy évvel később bűnösnek vallotta magát egy 16 éves lány szexuális bántalmazásában és 18 hónap börtönbüntetésre ítélték. Három esztendővel később újabb nemi erőszak miatt állt bíróság előtt, ekkor a büntetése két év lett. 
A brit törvények szerint a bűncselekmény automatikusan kitoloncolást von maga után. 
Az akkor még belügyminiszterként ténykedő Theresa May írta alá Bah kitoloncolási papírjait 2011 decemberében, és mivel a hatóságok attól tartottak, hogy a férfi felszívódik, 2012 és 2015 között összesen 21 hónapon át tartották fogva. 
Mindezen idő alatt a legrámenősebb brit emberi jogi ügyvédek harcoltak érte arra hivatkozva, hogy a férfi menekült. Bah szerencséjére a guineai hatóságok pedig nem hajlandók olyanok útiokmányait jóváhagyni, akik nem akarnak visszatérni az országba. 
Az ügyben eljáró bíró azt mondta, a Bahhoz hasonló elkövetőket csak akkor szabad fogva tartani, ha van esély kitoloncolásukra, és a “meghatározatlan időn át történő fogva tartás” ellentmond az Emberi Jogi Törvénynek.

A Daily Mail meglátogatta Bahot ötszobás southamptoni házában is, azonban a férfi annyival intézte el a kérdéseket, hogy “Az emberek nem engem akarnak megismerni… csak a bűncselekményeimre gondolnak. Azt hiszik, rossz ember vagyok, de én tudom, hogy ártatlan vagyok”.

Peter Bone konzervatív párti képviselő azonban nem ért vele egyet: “A polgárok megismerik ezt az esetet és arra a következtetésre jutnak majd, hogy a törvény semmit sem ér. Nagyon nehéz megérteni, hogy egy szexuális bűnözőt miért ne kéne hazaküldeni – sőt, még adjunk is neki egy hatalmas összeget az adófizetők pénzéből. Ha az Egyesült Királyságba jött, akkor az Egyesült Királyság törvényeihez kellene alkalmazkodnia”.

2014-ben a brit belügyminisztérium elismerte, hogy 758 olyan veszélyes bűnözőnek veszítették nyomát, akikre mind kitoloncolás várna. 
2017 szeptemberében pedig összesen 5933 külföldről érkezett bűnöző járta Nagy-Britannia utcáit, ez a szám 2012 óta nem volt ilyen magas. 
2017 harmadik negyedévében 533 külföldi bűnelkövetőt helyeztek szabadlábra annak ellenére, hogy kitoloncolási végzés él velük szemben. Közülük mindössze ötöt sikerült deportálni.

(SVÁ)