Az Egyesült Államok titkosszolgálatai Barack Obama elnöksége alatt azzal fenyegetőztek, hogy kibertámadást intéznek az orosz infrastruktúra objektumai ellen – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az orosz parlamenti felsőháznak a belügyekbe való külső beavatkozásról szerdán megtartott vitanapján.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

„Washington, a Pentagon alvállalkozóinak segítségével a legnagyobb játékossá nőtte ki magát az úgynevezett exploitok, a hackerbehatolást megkönnyítő, szoftversebezhetőséget kihasználó programok piacán” – mondta a diplomata a tanácskozás nyilvános szakaszában.

„A sajtóba történő kiszivárogtatások révén Barack Obama idején a titkosszolgálatok azzal fenyegettek meg bennünket, hogy ezen szoftverbetétek segítségével bármely pillanatban masszív csapásokat tudnak mérni az orosz infrastruktúra kritikus fontosságú objektumaira” – tette hozzá.

Rjabkov szerint míg az orosz elektronikus infrastruktúra elleni támadások 28 százaléka az Egyesült Államokból érkezik, addig fordított esetben ez az arány csak 2-3 százalék.

A külügyminiszter-helyettes azt állította, hogy az orosz állami szerveknek „nincs közük és nem lehet közük a hackertámadásokhoz”, valamint hogy „egyszerűen lehetetlen” elképzelni, hogy Oroszország kibetámadások útján próbáljon meg befolyást gyakorolni más országok belső folyamataira. Hangsúlyozta, hogy az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozásra „nincs és nem is lehet” bizonyíték, és hogy tények híján az amerikai titkosszolgálatok tettek azzal kapcsolatban hamis bejelentéseket.

A diplomata rámutatott: az orosz külügyminisztérium arra számít, hogy az Egyesült Államok a jövő évi orosz elnökválasztást megelőzően tovább erősíti majd a nem kormányzati és a nonprofit szervezetekre gyakorolt befolyását.

Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója úgy vélekedett, hogy a nyugati országok egy olyan forgatókönyvet próbálnak megvalósítani, amelynek célja, hogy Oroszországot megfosszák az önállóságtól a nemzetközi ügyekben, a maguk számára pedig megszerezzék az orosz természeti kincsekhez való korlátlan hozzáférés lehetőségét.

„Ennek fő akadályát az Egyesült Államok és szövetségesei az orosz vezetés jelenlegi független és nemzeti orientációjú irányvonalában látják” – hangoztatta.

Nariskin szerint ez az oka annak a „mániákus igyekezetnek”, hogy destabilizálják a helyzetet és aláássák az orosz hatalmi intézmények tekintélyét, hogy az országot megpróbálják az ukrajnaihoz, a közel-keletihez vagy az észak-afrikaihoz hasonló káoszba taszítani. A kémfőnök elmondta: úgy értesült, hogy Washington az Oroszországgal szembeni szankciós nyomás fokozására készül.

Az SZVR igazgatója kijelentette, hogy az amerikai külügyminisztérium igyekszik megakadályozni Oroszországnak az ázsiai országokkal meglévő gazdasági kapcsolatainak fejlődését és meg akarja hiúsítani azt, hogy „Oroszország égisze alatt egy erős eurázsiai politikai és gazdasági blokk szilárduljon meg”. Az állította, hogy az Ázsiában szolgálatot teljesítő amerikai diplomaták a helyi üzletemberek számára célszerűtlenként állítják be az Eurázsiai Gazdasági Szövetséggel való együttműködést és perspektíva nélküliként interpretálják annak a kínai Egy övezet – egy út projekttel való összekacsolását.

Valenytina Matvijenko, a Szövetségi Tanács (a parlamenti felsőház) elnöke az elnökválasztás közeledtével szükségesnek nevezte, hogy megszigorítsák az oroszországi tiltakozó akciók finanszírozásának ellenőrzését, valamint hogy megvizsgálják, hogy mennyire áll összhangban az összeurópai gyakorlattal a külföldi diplomáciai képviseletek munkatársainak részvétele ezeken a megmozdulásokon.

Hangsúlyozta, hogy elsőrendű fontosságot nyer a választási folyamatba történő külföldi beavatkozás hatékony megakadályozása, amelynek érdekében létre kell hozni a „civil társadalom nemzeti intézményeit”, és részben felül kell vizsgálni a külföldi megfigyelés jelenleg érvényes rendszerét. Utalt rá, hogy ki kell zárni a megfigyelésből azokat az országokat, amelyek ugyanezt a lehetőséget nem biztosítják Oroszország számára.

A tanácskozás részvevői azt javasolták az orosz kormánynak, hogy az új jogszabályok ellenőrzésekor, az orosz belügyekbe való beavatkozás megelőzése érdekében, vezesse be az úgynevezett szuverén szakvizsgálat intézményét. Indítványozták az „oroszellenes tevékenységgel” szembeni fellépésre vonatkozó hatályos törvények és jogalkalmazás felülvizsgálatát, valamint a külföldi joggyakorlat tanulmányozását a legsebezhetőbb területek (választások, politikai pártok, nem kormányzati szervezetek, üzleti szervezetek, tömegtájékoztatási eszközök, közösségi média) szabályozásában.

A felsőház továbbá azt a javaslatot tette az orosz igazságügyi minisztériumnak és a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak: tanulmányozzák annak a lehetőségét, hogy külföldi ügynöknek minősítsék azokat az orosz állampolgárokat, akik idegen államoktól fogadnak el pénzt. Jurij Csajka főügyész javaslatot tett azon ismérvek bővítésére, amelyek alapján egy-egy szervezetet fel lehetne venni a külföldi ügynökségek listájára.

A Szövetségi Tanács korábban jelezte, hogy különbizottságot kíván felállítani a külföldi beavatkozás elleni küzdelem koordinálására.

MTI