Ódát zengenek a magyar kormányról
A Heritage Foundation elemzője Szijjártó Péter washingtoni látogatásáról ír. Lovas István sajtószemléje
THE DAILY SIGNAL
Az amerikai jobboldali, konzervatív Heritage Foundation nevű agytröszt központi médiuma, a Daily Signal „Miért teszi magáévá ez az európai vezető Trump elnökségét” címmel jelentetett meg cikket.
Fotó: MTI, KKM, szerk.
A cikk szerzője, Mike Gonzalez, elisemert kutató és George W. Bush külügyminisztériumában is dolgozott.
Írásának apropója az, hogy Szijjártó Péter a múlt héten Washingtonba látogatott azért, hogy valami olyasmit kapjon a Trump-kormánytól, amelyet az Európai Unió megtagad tőle: szimpátiát azon szuverén jogához, hogy saját maga hozhasson belső döntéseket és jogszabályokat.
Megérdemli, hogy meghallgassák, írja Gonzalez.
Az ilyen visszatérés a nemzetállamok – nem is beszélve szövetségesekről és barátokról – közötti alapvető kapcsolatokhoz ugyancsak radikális eltérés a korábbi kormánytól. Szijjártó Péter külügyminisztériuma kijelentette, hogy az Obama-kormány nem adta meg Budapest jogát az önrendelkezéshez.
A Heritage Foundationnél múlt héten elhangzott beszédében Szijjártó Péter elmesélt egy anekdotát arról, hogy mi történt, amikor 2014-ben találkozott Victoria Nuland külügyi államtitkárral. Azért vele, mert John Kerry külügyminiszter nem erre nem volt hajlandó.
E megbeszélésen Nuland képletesen Szijjártóhoz vágott egy papírlapot, amelyen felsorolták azokat a követelményeket, amelyeket Magyarországnak kellene teljesítenie ahhoz, hogy az amerikai kormány hivatalosan is találkozón vegyen részt a magyar kormánnyal.
„És tudják, mi volt a papírlapon?” – kérdezte Szijjártó. Az, hogy „miként írjuk át az alkotmányt, miként változtassuk meg a médiatörvényt, miként változtassuk meg a választási jogszabályokat, hogyan változtassuk meg az egyházakra vonatkozó törvényt és hogyan változtassuk meg a Legfelsőbb Bíróságra vonatkozó jogszabályokat”.
Ezek a beavatkozások Magyarország belügyeibe csak arra szolgáltak, hogy elidegenítsék a magyar kormányt, mint ahogyan ma ez a helyzet az EU-val.
De mit tett Magyarország, hogy ezt érdemelje?
Orbán Viktor, az ország demokratikusan megválasztott miniszterelnöke harcolt azért, hogy hazájának joga legyen saját magát irányítania. Határozottan ellenezte az EU nyíltan engedékeny migránspolitikáját, azt „önpusztítónak és naivnak” nevezve.
De, ami a legfontosabb: Orbán vezette a harcot azon befolyás ellen, amelyet George Soros gyakorol Magyarország belügyeit tekintve.
Ezt többféleképpen tette, de főként azzal, hogy rákényszeríti a Soros által létrehozott Közép-európai Egyetemet arra, hogy az alkalmazkodjon a magyar jogszabályokhoz.
Amiért ezt merészelte megtenni, Orbánt mindennek elmondták a fősodratú médiában, és az EU hivatalosan is megfeddte.
Legutóbb az Európai Bizottság nyilvánította ki, hogy a magyar parlament által, az egyetem ellen hozott törvény nem egyezethető össze a felsőoktatás szabadságával, a művelődéshez való joggal és a vállalkozás szabadságával.
Brüsszel hangoztatta azt is, hogy amennyiben Magyarország nem válaszol nyilatkozatára egy hónapon belül, akkor szankcióknak néz elébe és el is veszítheti szavazati jogát.
Ennek ellenére, mondta Szijjártó, Magyarország továbbra is követelni fogja az EU valódi reformját.
A cikk ezután ismerteti Szijjártó öt célkitűzését az EU előbbre viteléhez, amely pontokat a szerző igen pozitívan értékel.
Gonzalez ismerteti, miket mondott még a magyar külügyminiszter és ezekből azt a következtetést vonja le, hogy az amerikaiak csak egyet tudnak érteni a magyar kormánnyal, mivel terveik teljes mértékben megegyeznek az amerikai elvekkel és azok védik is az amerikai érdekeket.
Ha az európai országok erősebbek, az azt is jelenti, hogy az USA-nak a szövetségesei is erősebbek.
És ebből az is következik, hogy a magyarok el akarják ismertetni, a nemzeteknek morálisan joguk nemzeti érdekeikért harcba szállni, noha e nézeten sokszor gúnyolódnak.
Majd azt mondta, Trump „Amerika az első” politikája sokkal, de sokkal fontosabb, mint amit az emberek gondolnak erről. Korábban, mielőtt azt az amerikai elnök használta, ha valaki arra gondolt vagy azt mondta, hogy saját nemzeti érdeke az első, sokszor szégyenkeznie kellett, és diktátornak, nacionalistának, maradinak, valamint nem elég internacionalistának és globalistának gondolták.
Majd azt mondta: „Most örülünk annak, hogy szabadok vagyunk azt mondani, hogy Magyarország az első”.
És ezt, jelentette ki, más országok esetében is elismeri a magyar kormány.
Szijjártó Trumpban egy olyan szintű önállóságpárti beállítottságot lát, amelyet az Obama-kormány esetében nem lehetett tapasztalni.
A cikk Szijjártónak a Heritage Alapítványnál elhangzott ezen mondatával zárul: „A kölcsönös tisztelet valami olyan, amit az Önök elnöke varsói beszédében határozottan kihangsúlyozott, és azt hiszem, hogy ez alaposan megváltoztatja az egész politikát”.
Lovas István
