„A Soros-ellenes erők felbátorodtak Kelet-Európában”

THE NEW YORK TIMES

Trump győzelme után a Soros-ellenes erők felbátorodtak Kelet-Európában – ezzel a címmel jelentette meg hat nyomtatott oldal terjedelmű, budapesti keltezésű cikkét a vezető amerikai lap, már első mondatában hangsúlyozva, hogy „populista” vezetők irányítanak egyre erősebb és egyidejű támadásokat azon nem kormányzati szervezetek ellen, amelyeket korábban Washington védelmezett.
E szervezetek nyílt kormányt akarnak, segítik a menekülteket és gyakran a tekintélyelvű kormányok fékjeit jelentik.

Magyarországon, ahol az ellenük irányuló mozgalom intenzitása csúcsra jár, Orbán Viktor miniszterelnök támogatói gyalázzák a „külföldről pénzelt” civil szervezeteket, de főleg George Sorosét, a liberális amerikai milliárdosét, és azzal vádolják e csoportokat, hogy el akarják önteni Európát muzulmán menekültekkel és át akarják alakítani a „keresztény” (idézőjel az eredetiben) nemzeteket „a baloldali globalizmus multikulturális katyvaszává”. A héten korábban Kovács Zoltán, Orbán fő nemzetközi szóvivője e szervezeteket „idegen pénzzel finanszírozott idegen ügynököknek” nevezte.

Macedónia korábbi autokrata miniszterelnöke, Nikola Gruevski a társadalom „Sorostalanítására” szólított fel, ellenfeleit pedig „Sorosoidoknak” nevezte, és januárban ösztönözte az „Állítsátok Meg Soros Hadművelet” létrehozását.

Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország kormányzó pártjának vezetője azzal a váddal állt elő, hogy a Soros támogatását élvező csoportok „identitás nélküli társadalmakat” akarnak és támogatja az újabb erőfeszítéseket megszabályozásukra.

Romániában, ahol százezrek tüntettek a korrupció ellen az elmúlt hetekben, a kormányzó párt vezetője azzal vádolta Sorost, hogy „a gonoszt pénzeli” és fogadkozott, hogy legyőzi. Hasonló erőfeszítések kezdődtek és gyorsultak fel Trump győzelme óta Szerbiában, Szlovákiában és Bulgáriában.

A lap ezután idézi Németh Szilárdot, a Fidesz alelnökét, aki kijelentette, hogy e szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani. „Hiszem, hogy ki kell söpörni őket, és úgy gondolom, hogy az új elnökkel a nemzetközi körülmények alkalmasak erre”, idézi őt.

Trumpnak a lap felrója, hogy kijelentette, nem akarja ráerőltetni az amerikai politikai rendszert más országokra, sőt Európa egyes szélsőjobboldali vezetőjét keblére ölelte. Ráadásul bírálta az Európai Uniót és becsmérlően beszélt egyes demokratikus alapelveiről, és gyakran bírálta a médiát.

„Olyan populista vezetők számára, mint Orbán Viktor, aki állandóan Magyarországot az úgynevezett illiberális demokrácia felé kormányozza, a Fehér Háztól jövő ezen új hang nagy lehetőséget jelent.”

Martin Péter József, a Transparency International magyarországi vezetője kijelentette, hogy „számukra ez történelmi pillanatot jelent”, mert „a geopolitikai helyzet megváltozott”.

Évek óta a populista és tekintélyelvű kormányok a világ számos részében vettek célba „idegen finanszírozású” szervezeteket, Kínától Indiáig, elsősorban Vlagyimir Putyin Oroszországában.

De most már Közép- és Kelet-Európában a kormányok – „Magyarországon és máshol” – túlmennek a politikai retorikán és törvényeket javasolnak.

Ezután Pardavi Mártát, a magyarországi Helsinki Bizottság vezetőjét idézi a lap, aki hasonlókat mond, mint Transparency-s társa.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azzal egyetértett, hogy Trump győzelme vonzóbb geopolitikai atmoszférát teremtett a magyar vezetőknek, de óvott attól, hogy ezt a keményebb intézkedések döntő okának tekintsék. „Ugyanezt tettük volna, ha Hillary Clinton győz”, mondta a NYT-nak.

Ő és a kormány támogatói azt hangoztatják, hogy a civil társadalom hangos tiltakozása óriási túlreagálás arra, ami logikus igyekezet, hogy ezeket a szervezeteket „átláthatóbbá” (idézőjel az eredetiben) tegyék, amivel e csoportok nyelvezetét hatékonyan ellenük fordítja.

Gulyás hozzátette még: „Csupán átláthatóságról van szó, egy olyan vitáról, amely az egész világon folyik. Ami fontos vita a demokrácia jövőjéről.”

A civil csoportok szerint azonban sokkal inkább „zaklatásról és megfélemlítésről van szó”.

Kapronczay Stefánia a TASZ ügyvezető igazgatója elmondja, a velük együttműködni hajlandó emberek száma csökken.

Majd Soros életútja következik.

Ezután idézi a Nyílt Társadalom Alapítványok szlovákiai elnökét, aki elmondja, Soros magában hordozza mindazon sztereotípiát, amivel „élünk”: „a zsidókról, bankárokról és Szlovákiában a magyarokról”.

Ezután részletek következnek, mit tesznek Lengyelországban, Romániában és Macedóniában az ottani civil szervezetek ellen.

Majd jobboldali lapokból vett idézetek következnek. A szlovák Hlavne Spravy szerint Soros, Clintonék, a Bush család és mások által képviselt démoni erők nem bírják elviselni, hogy Trump győzött.

Egy bolgár lap Sorost „liberális terroristának” nevezte. Szerbiában több publikáció Sorost a Rotschildékkal kapcsolta össze.

Majd jön Majtényi László, a Soros-támogatású Eötvös Károly Intézet igazgatója, aki arra figyelmeztet, hogy mindez csak a kezdet.

Remélhetőleg a jövőbe lát, tehetnénk hozzá.

Lovas István