Találkozott Donald Trump és Kim Dzsongun – HÍRFOLYAM

Fotó: MTI/AP Pool/Susan Walsh

Történelmi találkozóra került sor Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető között.

Június 13., 3:55 – Az amerikai elnök szerint „erős”, „jópofa” és „okos” ember az észak-koreai vezető

Donald Trump amerikai elnök „erős”, „jópofa” és „okos” emberként dicsérte kedden este a Fox televíziónak adott interjújában Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt. Az interjút a televízió egyik sztárja, Sean Hannity még Szingapúrban készítette, de kedden este került adásba. Donald Trump „nagyszerű tárgyalónak” minősítette az észak-koreai vezetőt és azon meggyőződésének adott hangot, hogy az ő Kim Dzsong Unnak címzett korábbi retorikája vezetett el ahhoz, hogy létrejöhetett a csúcstalálkozó.

„Nagyon jó egyéniség, mókás és nagyon, nagyon okos” – fogalmazott Trump Kimről. Hangsúlyozta azt is, hogy az észak-koreai vezető „stratégiai gondolkodású pasas”. Hozzátette: „nagyon jól kijöttünk egymással, már a csúcstalálkozó kezdetén”. Amikor a riporter filmbejátszások felidézésével is emlékeztette az elnököt arra, hogy alig néhány hónappal ezelőtt még „rakétás kis embernek” titulálta Kim Dzsong Unt, Trump azzal felelt: ezzel a szándékosan kemény stílussal kövezte ki az utat a csúcstalálkozóhoz. „Ebben tényleg hiszek” – szögezte le.

Az elnök az interjúban megismételte, hogy mindaddig, amíg „jóhiszemű tárgyalások folynak” Phenjannal, Washington felfüggeszti a Szöullal tartott közös hadgyakorlatokat. De azt is megismételte, hogy Észak-Koreának atomfegyvermentessé kell válnia, és mint fogalmazott, Kim Dzsong Un ezt „teljes mértékben megértette, és nem is harcolt ellene”. Trump megerősítette, hogy az amerikai kormány célja a Koreai-félsziget egészének teljes atomfegyver-mentesítése. Sean Hannity kérdésére válaszolva pedig azt is megerősítette, hogy Kim Dzsong Un „a megfelelő időben eljön a Fehér Házba”.

 

Június 12., 19:27 - Porosenko üdvözölte a találkozót, de Ukrajna példájára figyelmeztetett

Üdvözölte és történelminek nevezte Petro Porosenko ukrán államfő Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető keddi szingapúri csúcstalálkozóját, de reményét fejezte ki egyúttal, hogy a felek nem feledkeznek meg arról, milyen következményei lettek Ukrajnára nézve az úgynevezett budapesti memorandum hiányosságainak.

"Trump elnök határozott vezetésének hála, a béke megteremtése a Koreai-félszigeten ma már nem tűnik annyira lehetetlennek" - hangoztatta az ukrán elnök szerdán a Twitteren közzétett mikroblogjában. Azt hangoztatta ugyanakkor: reméli, hogy az Egyesült Államok részéről a félsziget atommentesítéséért nyújtandó biztonsági garanciák esetében figyelembe veszik az Ukrajna biztonságát szavatolni hivatott egykori,  úgynevezett budapesti memorandum hiányosságait.

Budapesten 1994-ben írt alá memorandumot Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről, cserébe az aláíró nagyhatalmak garantálták függetlenségét és területi épségét. 2014 tavaszán a memorandumot aláíró egyik állam, Oroszország önkényesen magához csatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, és fegyveres konfliktust robbantott ki Ukrajna keleti részében, a Donyec-medencében. Utóbbi esetében Moszkva tagadja, hogy köze lenne a válsághoz, amelyet Ukrajnán belüli belháborúnak, polgárháborúnak minősít, ezzel szemben Kijev azt külső, konkrétan orosz agressziónak nevezi. A Krím elcsatolását Moszkva egy jogellenesen megrendezett és lebonyolított helyi népszavazás eredményével indokolja, viszont sem Kijev, sem az EU-, illetve a NATO-tagállamok nem ismerik el legitimnek a Krím Oroszország által végrehajtott annexióját.

 

18:23 - Az amerikai politikusok nem egyhangúlag tartják jónak a csúcsot

Az amerikai politikusok nem egyhangúlag tartják jónak Donald Trump elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető keddi szingapúri csúcstalálkozóját, illetve az ott aláírt dokumentumot.

A szenátus republikánus többségi vezetője, Mitch McConnell az amerikai-észak-koreai kapcsolatok javításában megtett "az első nagy lépésnek" nevezte a csúcstalálkozót, hozzátéve, hogy a lépés jelentős volt, de hogy döntőnek minősíthető-e, azt majd az mutatja meg, hogy az észak-koreai vezető betartja-e vállalásait. "A tárgyalások következő szakaszában majd lemérhetjük, hogy sikerül-e ellenőrizhető megállapodásra jutni" - fogalmazott McConnell szenátor a kongresszus épületében újságíróknak. Hangsúlyozta egyúttal azt is, hogy "nekünk és szövetségeseinknek fel kell készülnünk arra, hogy ismét a lehető legnagyobb nyomásgyakorlással éljünk".

Ezt az álláspontot fejtette ki Paul Ryan házelnök is. A republikánus politikus szerint "csak az idő mondja meg, hogy Észak-Korea most komoly volt-e, ám nekünk közben folytatnunk kell a maximális nyomásgyakorlás politikáját".

Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke örömét fejezte ki a csúcstalálkozó miatt, de hiányolta a konkrétumokat a megállapodásból. Megjegyezte: reméli, hogy a részleteket majd Mike Pompeo külügyminiszter szenátus meghallgatásán megismerheti.

Demokrata párti politikusok nyíltan fenntartásokkal fogadták a csúcstalálkozó eredményeit. Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakciójának vezetője - akit jelenleg a legbefolyásosabb demokrata párti politikusként tartanak számon Washingtonban - így fogalmazott: "Trump elnök egy brutális és elnyomó diktatúrának megadta azt a legitimitást, amelyre az oly régóta vágyott". Schumer felhívta a figyelmet arra, hogy a két vezető politikus által aláírt dokumentumban sem határozták meg, hogy mit is jelent az atomfegyver-mentesítés. "Ha ezek után semmi nem történik - szögezte le Schumer - akkor az egész csúcstalálkozó nem volt több egy sima valóság-shownál".

Bill Clinton volt amerikai elnök az ABC televízióban egyértelműen dicsérte a csúcstalálkozót, hangsúlyozva hogy már a találkozó és a tárgyalások ténye is üdvözlendő és üdvös a két ország, valamint az egész világ számára.

 

17:44 - A NATO üdvözölte a találkozót, támogatja a Koreai-félsziget atommentesítését

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözölte Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető keddi szingapúri csúcstalálkozóját, és a Koreai-félsziget teljes atommentesítését sürgette.

"A NATO üdvözli a történelmi találkozót" - írta közleményében Jens Stoltenberg.

Mint fogalmazott, az észak-atlanti katonai szervezet határozottan támogatja a félsziget atommentesítését célzó erőfeszítéseket, az ugyanis jelentősen hozzájárulna a szövetség, a térségbeli partnerek és az egész világ biztonságának megerősítéséhez.

 

16:41 - Az első amerikai elemzések óvatosan ítélik meg a csúcs eredményeit

Az amerikai sajtóban megjelent első elemzések óvatosan ítélik meg a Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között kedden Szingapúrban megtartott csúcstalálkozót.

A The Wall Street Journal című napilap szerint "új szakasz" kezdődik az amerikai-észak-koreai diplomáciában, ám a lap úgy véli, hogy a megkötött megállapodás kevés részletet rögzít Észak-Korea atomfegyver-mentesítéséről.

A lap megjegyezte: az amerikai elnök kevés konkrét ígéretet kapott Kim Dzsong Untól az atomfegyver-mentesítés részleteiről, viszont gyorsan megindult a személyes diplomácia, amely elvezethet a gyors és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítéshez.

Ezzel kapcsolatban utalt arra is, hogy a dokumentum aláírása után Donald Trump az újságíróknak azt mondta, Kim Dzsong Un megígérte az atomfegyverzet megsemmisítésének azonnali megkezdését, de nem volt idő arra, hogy ezt a keddi dokumentumban is kodifikálják. Kim "valószínűleg meg akarja ezt tenni, legalább annyira vagy még jobban is, mint én, és én tudom, mikor akar valaki megállapodást kötni és mikor nem" - idézte a The Wall Street Journal Trump szavait. Továbbá idézte Trumptól azt is: "Lehet, hogy tévedek. Lehet, hogy hat hónap múlva itt állok majd önök előtt és azt mondom, hahó, tévedtem".

Nyilatkozott a lapnak Olivia Enos, a konzervatív Heritage Alapítvány politikai elemzője, aki azt hangsúlyozta, hogy a kedden aláírt dokumentum "hihetetlenül homályos" és nem kísérelte meg az atomfegyver-mentesítésről alkotott amerikai és észak-koreai koncepció közötti különbségek közelítését. A WSJ által megszólaltatott más szakértők, köztük Joel Wit korábbi külügyi tisztségviselő, jelenleg a Stimson Intézet vezető kutatója szerint a találkozónak legalább az az eredménye megvolt, hogy előrelendítette a diplomáciai folyamatot.

Hasonlóképpen a kevés konkrétumot emelte ki a The New York Times című liberális lap is. Nicholas Kristof azonban keményebben fogalmazott: "Trumpnak túljártak az eszén Szingapúrban" - adta publicisztikája címéül a szerző. Álláspontja szerint az Egyesült Államok fontos engedményeket tett Észak-Koreának, cserébe azonban nem kapott semmit. "Óriási engedménynek" nevezte a publicista azt, hogy Trump elkötelezte magát amellett, hogy biztonsági garanciákat nyújt Észak-Koreának, és azt is, hogy ígéretet tett a Dél-Koreával tartott hadgyakorlatok felfüggesztésére is.

Ezért cserébe az amerikai elnök "elképesztően keveset" kapott - írta Nicholas Kristof, és utalt arra, hogy Kim Dzsong Un "csak megerősítette" elkötelezettségét az atomarzenál felszámolására. "A dokumentumban egyáltalán nem esett szó Észak-Korea plutónium- és uránprogramjairól, az interkontinentális ballisztikus rakéták megsemmisítéséről, a nemzetközi ellenőrök visszatéréséről, semmi az ellenőrzésről, még világos ígéret sem az atomkísérletek felfüggesztésének menetrendjéről" - állapította meg a The New York Times publicistája.

 

15:08 - A bizalomépítésről szólt a szingapúri csúcs

Alapvetően a bizalomépítésről szólt Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong észak-koreai vezető keddi szingapúri csúcstalálkozója Csoma Mózes Korea-kutató szerint. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett: ilyen magas szintű és közvetlen találkozó még nem volt az Egyesült Államok és Észak-Korea hatalmon lévő vezetője között.

A jelenlegi helyzet jellemzéséhez a kutató Mun Dzse In dél-koreai elnököt idézte, aki közvetlenül a csúcs előestéjén kijelentette: a mostani találkozóra úgy kell tekinteni, mint egy hosszú folyamat első lépésére. Csoma Mózes szerint teljes mértékben ez igazolódott be, megindult a bizalomépítés folyamata. Olyan megállapodások ugyan nem születtek, amelyekre áttörésként lehet tekinteni, mégis szimbolikus, egyben történelmi jelentőségű, hogy az amerikai elnök és az észak-koreai vezető közvetlenül találkozott egymással.

A kutató ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Észak-Koreában az Amerika-ellenesség mindig is nagyon nagy szerepet játszott. Ebből a szempontból is nagy jelentősége van annak, amit Kim Dzsong Un a csúcstalálkozó kezdetén mondott, nevezetesen, hogy a múlt sérelmei miatt nem volt egyszerű a csúcs tető alá hozása. "Ezért mindenképp úgy tekinthetünk a szingapúri találkozóra, mint egy nagyon fontos lépésre, az amerikai-észak-koreai kapcsolatok első mérföldkövére" - fogalmazott Csoma Mózes.

A kutató szerint ennek értékéből nem von le az a tény, hogy a közös dokumentum kevés konkrétumot tartalmaz, így egyebek között nincs szó benne az 1950-1953-as koreai háborút lezáró, az április 27-i Korea-közi panmindzsoni nyilatkozatban az idei esztendőre előirányzott békeszerződésről és a Koreai-félsziget kilátásba helyezett atomfegyver-mentesítésének ellenőrzéséről sem. Egy teljesen általános jellegű dokumentumot írtak alá, ami azt jelenti, hogy az olyan "részletkérdésekben", mint a békeszerződés megkötése, az atomfegver-mentesítés módja, ellenőrzése, az Észak-Korea elleni amerikai szankciók felfüggesztése , az előkészítő tárgyalásokon, a munkacsoportokban az elmúlt hetekben még nem jutottak közös nevezőre. "Ennek ellenére nagyon fontos, hogy sor került a csúcstalálkozóra és biztos vagyok abban, hogy a további részetekről munkacsoportokban egyeztetnek majd" - mondta a kutató, ismét arra utalva, hogy egy hosszú út első lépésére került sor.

A Korea-félsziget elmúlt másfél évére visszatekintve Csoma Mózes hangsúlyozta, hogy a koreai helyzet mindenkori elemzéséhez két alapkonfliktust kell szemügyre venni. Az egyik a két Korea közötti konfliktus, a másik pedig a Phenjan és Washington közötti. Mind a két alapkonfliktus tekintetében rendkívül pozitív irányban sikerül előrelépni. A kutató fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy az elmúlt évekkel, illetve évtizedekkel ellentétben most minden érintett vezető - Donald Trump, Mun Dzse In és Kim Dzsong Un - még jó ideig hatalmon marad. "Olyan szerencsés csillagzat alakult ki, hogy mindhárom vezető még huzamosabb ideig hatalmon lesz, így képes tartalommal megtölteni a létrejött megállapodásokat" - tette hozzá.

Csoma Mózes szerint mind Kim Dzsong Un, mind Donald Trump elégedetten utazhatott haza. Az észak-koreai vezető különösképp, ő már elégedetten érkezett Szingapúrba. Az, hogy megvalósult a csúcstalálkozó, hogy a világ első számú hatalmának első emberével egyenrangú félként találkozhatott, mindig is az észak-koreai rezsim fő célkitűzése volt. Nyilván még fényesebb lehetne számára a siker, ha felmutathatná a diplomáciai kapcsolatok megteremtését, a békeszerződést, az országát sújtó amerikai szankciók felfüggesztését.

Ami Trumpot illeti, Csoma Mózes szerint számára szintén siker a csúcs. Az elmúlt csaknem két évet jellemző feszültséghez, fenyegető légkörhöz képest a szingapúri találkozó mindenképp előrelépést jelentett. Különösen Dél-Koreában a kommentárok folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy Trump személye nélkül mindezt nagyon nehéz lett volna megvalósítani, azaz Donald Trump üzletember indíttatása, üzletemberi vénája, pragmatikussága is hozzájárult ahhoz, hogy a találkozó létrejött.

Ami a jövőt illeti, a kutató szerint a két félnek most a munkacsoport szintű egyeztetéseken kell közös nevezőre jutni azt említett részletkérdésekről. Szingapúrban a keretek jöttek létre, a csúcs keretet biztosított a további egyeztetésekre és arra, a felek ne térjenek vissza a háborús retorikához. "Úgy gondolom, a továbbiakban is Dél-Koreának lesz rendkívül nagy szerepe, mint ahogy a mostani csúcstalálkozó esetében is Szöul volt a "háttéregyeztetések menedzselője" - fogalmazott a szakértő, aki szerint Dél-Korea a továbbiakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban ne szakadjon meg a jelenlegi közeledés mind a két Korea, mind Észak-Korea és az Egyesült Államok között.

Dél-Korea a panmindzsoni nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően mindent elkövet majd azért, hogy a békeszerződést még idén, a két Korea kikiáltásának hetvenedik évfordulóján aláírják - mondta az MTI-nek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

 

12:27 - Oroszország segíthet Észak-Koreának a nukleáris fegyverek megsemmisítésében

Oroszország egészében pozitívan értékeli azt az impulzust, amelyet az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó adott a Koreai-félsziget válságának rendezésében, és segítséget nyújthat Észak-Koreának a nukleáris fegyverek megsemmisítésében - jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes orosz hírügynökségeknek, a keddi szingapúri Trump-Kim találkozót kommentálva.

"Nem tudjuk most nem üdvözölni azt, hogy fontos lépés történt. Az ördög természetesen a részletekben bújik meg és meg kell ismerkedni a konkrétumokkal. De az impulzust a mi értelmezésünk szerint megadták" - mondta a diplomata a TASZSZ hírügynökségnek.

Rjabkov szerint Moszkva arra számít, hogy a rendezés érdekében szükség lesz a hathatalmi formátumhoz - az Észak- és Dél-Korea, Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Japán között folytatott tárgyalásokhoz - való visszatéréshez.

"Kínai barátainkkal és a hatoldalú tárgyalások más részvevőivel együtt arra számítunk, hogy eljön az a pillanat, amikor erre a felállásra ismét igény lesz és folytatjuk a munkát az eredmény érdekében" - mondta.

Rjabkov a RIA Novosztyi hírügynökségnek kijelentette: "abban az esetben, ha pozitív precedens jön létre a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének ügyében", akkor azt Oroszország nemcsak üdvözölni fogja, de ahhoz maximális politikai és megvalósítási támogatást nyújt.

A Donald Trump amerikai elnök és a Kim Dzsong Un észak-korei vezető által Szingapúrban aláírt dokumentumban Phenjan a teljes atomfegyver-mentesítés, Washington pedig Észak-Koreának nyújtandó biztonsági garanciák mellett kötelezte el magát.

Rjabkov ugyakkor megjegyezte: az utóbbi időben egy sor válság- és konfliktushelyzet rendezésének mikéntjével kapcsolatban aggályok merültek fel.

Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának elnöke szerint Trump és Kim "történelmi" találkozója alap lehet a további tárgyalásokhoz. Úgy vélekedett, hogy azonnali eredményekre nem lehet számítani, de fontosnak nevezte, hogy a felek megőrizzék pozitív hozzáállásukat és tartózkodjanak egymás sértegetésétől. Rámutatott, hogy a Koreai-félsziget körüli válság kizárólag diplomáciai eszközökkel, lépésről lépésre, az orosz-kínai útiterv teljesítésével és a hathatalmi formátumhoz való visszatéréssel rendezhető.

Vlagyimir Dzsabarov, a felsőházi külügyi bizottság első elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy Kim Dzsong Un mindaddig aligha megy bele a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésébe, amíg ki nem épül a regionális biztonsági rendszer. A politikus szerint ehhez időre és kezes országokra lesz szükség. Mint mondta, Kim "túlságosan jól emlékszik" arra, hogy mi történt Szaddám Huszein iraki és Moammer Kadhafi líbiai vezetővel, ezért "a nukleáris fegyver számára a biztonság garanciája". Méltatta ugyanakkor, hogy a találkozó létrejött és "minden elmozdult a holtpontról".

 

6:08 - Sikeres lehet a történelmi találkozó

Donald Trump amerikai elnök kijelentette a média előtt, hogy "nagyon jól" sikerült a négyszemközti találkozója Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel kedden Szingapúrban, és kiváló kapcsolat alakult ki közöttük, együtt meg fognak oldani "egy nagy problémát, egy nagy dilemmát" – írja a 888.hu.

A dél-kelet-ázsiai városállam Sentosa szigetén találkozott egymással a két vezető, ahol a nyilvános kézfogást követően körülbelül 40 percig tárgyaltak zárt ajtók mögött kizárólag a tolmácsok jelenlétében. Az Egyesült Államok elnöke ezt követően rövid nyilatkozatott tett a sajtónak, utána pedig egy több résztvevős tárgyalás vette kezdetét, ahol már a tanácsadók is jelen voltak.

Donald Trump mellett részt vett a megbeszélésen John Kelly, az elnöki kabinet vezetője, Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Az észak-koreai delegációban Kim Dzsongun mellett Jong Csol, az észak-koreai állampárt központi bizottságának alelnöke, Ri Szu Jong, a párt alelnöke és Ri Jong Ho külügyminiszter kapott helyet.

Az Egyesült Államok a nukleáris leszerelés kérdését tartja a tárgyalás legfőbb témájának.

„Sikerülni fog. Meg fogjuk csinálni” – fogalmazott Donald Trump. Részleteket ugyan nem árult el, de a hírügynökségi elemzések szerint ezzel az észak-koreai atomprogram felszámolására utalhatott.

Az AP hírügynökség szerint a tanácskozást követően Kim Dzsongun is bizakodó volt, hiszen helyi források szerint úgy nyilatkozott, hogy ugyan nem lesz egyszerű a közös munka, de mindkét fél eltökélt abban, hogy folytassák.

Azért is történelmi ez a találkozó, mert amerikai elnök és észak-koreai vezető most találkozott egymással először. A kézfogást követően Donald Trump úgy nyilatkozott, hogy nagy megtiszteltetésnek veszi, hogy találkozik az észak-koreai vezetéssel és szerinte kiváló kapcsolat fog kialakulni közöttük, „ehhez nem fér kétség”.

A testbeszédszakértő szerint magabiztos volt mindkét vezető, de látszott, hogy idegesek.

A 888.hu teljes cikkét erre a linkre kattintva olvashatja el.