Az élethez való, mindenekfelett álló joghoz kapcsolódva legyen alapvető joga mindenkinek az elérhető, megfizethető ivóvízhez jutás, a vízbázisok mai hasznosítása során pedig garantálják, hogy az ne veszélyeztesse a következő nemzedékek ellátását – foglalta össze a magyar kezdeményezést Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével megbízott helyettes ombudsman, aki azt is javasolta, hogy mindezek érdekében az ENSZ partnereként együttműködve közösen lépjenek fel a világszerte a jogvédő intézmények.

Szabó Marcel kezdeményezéséről szeptemberben Genfben már tárgyalt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa rendes ülésének egyik kísérőrendezvényeként megtartott nemzetközi tanácskozás.

A víz-világtalálkozó előkészítésének részeként a svájci városban megfogalmazták azt a célkitűzést is, hogy a világszervezetben 2015 után legyen az egyik központi téma az ivóvízellátás helyzete és jövője.

Szabó Marcel a víz-világtalálkozó kísérőrendezvényén is beszélt arról, hogy az ivóvízhez való jog súlyosan sérül a növekvő vízhiány, a globális vízkereskedelem által előidézett egyenlőtlenségek és a gazdag országok erőfölénnyel való visszaélése következtében. A magyar zöldombudsman javasolja, hogy az alapvető emberi jogok védelmét szolgáló nemzeti intézmények, ombudsmanok hívják fel a társadalom és a döntéshozók figyelmét egyfelől a ma élők egyenlőségének követelményére, azaz, hogy a legszegényebbek is juthassanak hozzá megfizethető ivóvízhez, másfelől a nemzedékek közti egyenlőség, a jövő nemzedékek iránti felelősség követelményére.

Szabó Marcel elmondta: szakértők szerint a túlzott vízkitermelés és vízhasználat az elmúlt fél évszázadban jelentősen csökkentette a talajvíz mennyiségét, bizonyos területeken már szinte teljesen kiapasztotta a forrásokat. A még megmaradt szennyezetlen vízkészletek használata, birtoklása miatt egyre gyakrabban törnek ki fegyveres konfliktusok, vízháborúk például Latin-Amerikában és Afrikában.

Felhasználható vizeink egy része nem vagy csak nagyon hosszú idő elteltével megújuló, felszín alatti vízforrásokból származik. Rendkívüli elővigyázatosságra, óvatosságra, és a jövő nemzedékekkel szembeni igazságosság követelményének maximális figyelembevételére van szükség ezek használata, hasznosítása terén – mondta az ombudsmanhelyettes.

Az ivóvíz biztosítása szolgáltatássá, üzletté, jól jövedelmező iparággá vált az utóbbi évtizedekben. Ennek veszélyes következménye a pazarlás, az ivóvízbázisok felelőtlen használata, szennyezése, ami már globális fenyegetést jelent. Az üzleti érdekek egyoldalú érvényesítésével szemben fel kell lépni. Magyarországnak jelentős ivóvízbázisai vannak, amelyek megóvása kiemelkedő nemzeti érdek. Az ivóvíz pedig nem tekinthető pusztán árunak, amelyhez csak az juthat hozzá, aki képes fizetni érte – hangsúlyozta Szabó Marcel. Szorgalmazta azt is, hogy az ENSZ hivatalos partnereiként tevékenykedő nemzeti jogvédő intézmények közösen vállalják fel a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletét. A magyar javaslat szerint ezzel kiegészíthetnék a rövidesen munkába álló, a jövő nemzedékek érdekeiért felelős ENSZ-főbiztos tevékenységét, nemzeti szinten segítve munkáját.

Ez a kezdeményezés is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az ENSZ főtitkára a Nemzedékek közötti szolidaritás és a jövő generációk szükségletei című 2013-as jelentésében a magyar ombudsmani hivatalt a jövő nemzedékek érdekeit védő hat legfontosabb nemzeti emberi jogi intézmény között nevezte meg – fűzte hozzá Szabó Marcel.

(MTI)